Kövess minket!

Marketing

Új pr-definíciót fogadott el az IPRA

Az IPRA tagjai között hónapok óta zajlik egy egyeztetés, hogy a jelenlegi, gyorsan változó világban hogyan érdemes újradefiniálni a Public Relations kifejezést.

A szakma gyakorlói és akadémikusok évtizedek óta próbálják meghatározni a pr definícióját. Az egyeztetéseket követően 2019. szeptemberében az örményországi Jerevánban tartott találkozóján az IPRA elnöksége is elfogadta az új definíciót. Eszerint:

A public relations egy döntéshozatalon alapuló vezetői gyakorlat, amelynek célja a szervezetek és közönségük közti kapcsolatépítés és az érdeklődés felkeltése, megbízható és etikus kommunikációs eszközökkel közvetített információk által.

Alain Grossbard, a definíció megalkotásával megbízott csoport elnöke, az IPRA elnökségi tagja elmondta: „Először is egy rövid definíciót szerettünk volna, ami a következőkre ad választ: mi is a PR, miért végezzük, és hogyan végezzük? Végül pedig, tudatában az IPRA viselkedési kódexén alapuló örökségének és a modern világ álhírektől való fenyegetettségének, valami többet szerettünk volna kifejezni. Az IPRA-tagok így alkalmazzák a PR-t, és szerintünk a világon mindenki másnak is így kellene alkalmaznia. Ez a bizalmon és etikusságon alapuló PR.”

A szövetség az új definíciót a következőképp indokolja:

MI – A public relations egy döntéshozatalon alapuló vezetői gyakorlat, …

MIÉRT – amelynek célja a szervezetek és közönségük közti kapcsolatépítés és az érdeklődés felkeltése …

HOGYAN – információk közvetítése által.

IPRA – …megbízható és etikus kommunikációs eszközökkel….

A Magyar PR Szövetség az elmúlt évek alatt újraépítette nemzetközi kapcsolatait, amelynek része az IPRA-val kötött stratégiai partnerség is. „Fontosnak tartjuk, hogy ott legyünk a nemzetközi szakmai szervezetek között, megosszuk tapasztalatainkat és tudásunkat és magyarországi tagjaink is hozzáférhessenek a szakmai újdonságokhoz, legyen szó akár a kreatív trendekről, akár az akadémiai szaktudáshoz” – jegyezte meg Sztaniszláv András, az MPRSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke.

Svetlana Stavreva, az IPRA elnöke a következőket nyilatkozta: „Ez lenne az utolsó szó? A tapasztalat mást mutat. A PR gyakorlói és akadémikusok évtizedek óta próbálják meghatározni a PR definícióját. Egész szemináriumokat szenteltek a témának. Az IPRA most szerényen felajánlja saját meghatározását. Minden visszajelzést szívesen fogadunk.”

Lakatos Zsófia, az MPRSZ elnöke is üdvözölte az új definíciót: „Örülök, hogy a stratégiai partnerségnek köszönhetően eljutott hozzánk is egy nemzetközi szakmai szervezet definíciója. Az ebben foglaltak nemcsak azért fontosak, mert látjuk, mit lett egy tudományos egyeztetési folyamat végeredménye, hanem azért is, mert megtapasztaljuk, hogyan gondolkodnak a szakmai képviselői nemzetközi szinten. Bízom benne, hogy ez a definíció hasznos lesz tagjaink számára is.”

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom