Kövess minket!

Marketing

Ügyintézés? – inkább online!

Az internetezők számára az ügyintézés világa is alapvetően online képzelhető el: körükben ez nem csupán a leginkább kedvelt, de egyben a leggyakrabban használt csatorna is az ügyek intézésére. Ennek ellenére a személyes és a telefonos ügyintézés sem kopott ki mindennapjaikból. Bár az online ügyintézés elsődleges platformja továbbra is a számítógép, erőteljes az okostelefonok térnyerése: tíz internetezőből három az okostelefonjával (is) intéz ügyeket, méghozzá böngészőn keresztül és applikációval egyaránt – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az online ügyintézés gyakorlatával foglalkozik.

Online szeretnénk…

Az internetezők ügyeik intézésében is az online formát részesítik előnyben a személyes és főként a telefonos ügyintézéssel szemben. Érdekes viszont, hogy a személyes és a telefonos ügyintézés közül az előbbi a preferáltabb.

Az eNET 2016 februárjában készült internetes felmérése szerint a felnőtt internetezők 43%-a, ha teheti, akkor online intézi ügyeit (és további egyötödük jobban szereti azt más módoknál); mindössze 10%-ukra jellemző, hogy amennyiben lehetséges, elkerüli ezt az ügyintézési módot. A személyes ügyintézést tíz internetezőből kettő, a telefonost tízből egy részesíti egyértelműen előnyben.

Legtöbben személyesen, leggyakrabban mégis online

Az online ügyintézés a másik két ügyintézési móddal közel megegyező arányban van jelen az internetezők mindennapjaiban: akik szoktak egyáltalán ügyeket intézni, azok 97%-a teszi ezt személyesen, 93%-uk telefonon, és 92% online. Korántsem egyforma azonban az egyes ügyintézési csatornák használati gyakorisága, és a mérleg az online ügyintézés javára billen el: nagyobb gyakorisággal intézkednek interneten, mint telefonon vagy személyesen. Tehát, bár használati arányát tekintve a személyes ügyintézés a legdominánsabb, a használat súlyát, gyakoriságát illetően már az online ügyintézés áll a dobogó legmagasabb fokán.

Mit intézünk online?

Nyolc lehetséges ügyintézési terület közül a bankolás a legszélesebb körben elterjedt a hazai felnőtt internetezők körében: 74%-uk jelenleg is online bankol, vagyis lekérdezi számlaegyenlegét, utalásokat végez vagy más pénzügyi tranzakciókat indít. Két netező közül egy intéz online szolgáltatásokkal kapcsolatos reklamációkat, számlabefizetést, mérőóra-állás bejelentését, számlaegyenleg lekérdezést (45-50%). Tízből négy internetező köt online biztosítást, és hárman adják be adóbevallásukat ilyen formában. Ennél is kevesebben intéznek iskolai ügyeket online.

 

Böngészővel és applikációval is

Az online ügyintézés elsődleges eszköze még mindig leginkább a személyi számítógép, illetve a laptop/notebook – az internetezők fele ezeken intézi ügyeit. Azonban az okostelefonok térnyerése is markáns e téren, hiszen tíz internetező közül három (33%) okostelefonja segítségével (is) ügyintéz.

Akik szoktak online ügyeket intézni, azok szinte mindegyike (93%) él a böngészőn keresztüli ügyintézés lehetőségével, míg ugyanezen csoport 36%-a használ applikációkat (is) az ügyintézés során. Személyi és hordozható számítógépen egyaránt a böngészőből történő ügyintézés a jellemzőbb, okostelefonon azonban az alkalmazáson keresztüli ügyintézés beérte a böngészőn keresztülit: az online ügyintézők 23%-a használ erre böngészőt, 25%-uk applikációkat.

Biztonságos legyen!

Mind a böngészőn, mind az applikációkon keresztüli ügyintézés esetében használóinak legfontosabb elvárása, hogy személyes adataik biztonságban legyenek. Fontos még, hogy könnyen áttekinthető és mindig elérhető legyen, és ha bármilyen probléma merül fel az ügyintézés során, azonnali visszajelzés érkezzen. Kevésbé fontos elvárás, hogy ne csak internetes, hanem telefonos helpdeskkel is rendelkezzen, az ügyintéző felület szépsége pedig csak hab a tortán: hat tényező közül átlagosan az ötödik helyre tették.

Tovább bővül az online ügyintézők tábora

Az internetezők kedvelik és intenzíven használják is napi ügyeik intézésében az online platformot, ezzel együtt az online ügyintézés további bővülésére számíthatunk. A vizsgált ügyintézési területekkel kapcsolatban az internetezők negyede-ötöde jelezte, hogy a jövőben tervezi, hogy áttér ezeknél az online ügyintézési formára. Az online ügyintézés bővülésében jelentős szerepe van egyrészt a szolgáltatók által nyújtott online ügyintézési lehetőségek bővülésének, fejlődésének, másrészt pedig az olyan applikációknak, amelyek praktikusan használhatóak napi ügyeink intézésében.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom