Kövess minket!

Marketing

″Ugyanakkor néha az egésztől hánynom kell″

A Facebook­-oldalán hónapokig nem posztolt, nem néz tévét, így azt sem tudta, hogy a Testről és lélekről nem nyert Oscart. A reklámokban jelenleg nem lát szakmai kihívást, ugyanakkor szeretné, ha értékállóbb üzeneteket közvetítenének a nagyvállalatok. Interjú Horváth Kristóffal, alias Színész Bobbal.

A színész, költő, slammer – és visszafogott médiajelenléte ellenére influencernek számító – Horváth Kristóffal a filmszakmáról, a fikciós sorozatokról és a költészetről beszélgettünk. Az utolsó kérdésünknél kicsit el is érzékenyült.

Mi jut eszébe arról, hogy „Most generáció”?

Erről nekem többes szám harmadik személyben kell beszélem, kicsit kívülálló vagyok.

Miért?

Számomra nagy dzsungel és káosz a közösségi média. Korábban összekevertem a személyes és a szakmai, illetve a külvilágnak szánt és a magánéletemmel kapcsolatos üzeneteket. November óta nem voltam a Facebookon (az interjú március elején készült – a szerk.). Miközben amiket csinálok, azok netbarát dolgok, és fontos lenne eljuttatni őket a közönséghez. Mindig csodálom, hogy a munkáim maguktól terjednek az interneten, anélkül, hogy én magam tennék ezért valamit. Éppen ezért hálás vagyok a „Most generációnak”. (Nevet.)

A következő kérdésem az lett volna, hogy ön szerint is – ahogyan az a Telekom reklámjában is benne van – ténylegesen mindenki életének szerves része az internet? De sajnos már megválaszolta.

Nekem nagyon sok időt elvenne a „nem virtuális valóságomból”, hogy megértsem a működését. Ha verset írok, a mai napig tollat, füzetet vagy A4-es lapot veszek elő. Közben meg ostorozom magamat, amiért nem használom ki kreatívan ezeket a lehetőségeket.

Horváth Kristóf ″Színész Bob″

 

Húszéves kora óta játszik színházban, hosszú évekig dolgozott a Bárkában, a Maladype Színházban, képességfejlesztő foglalkozásokat vezet a Karaván Művészeti Alapítványnál. A Slam Poetry Országos Bajnokság többszöri győztese. A Bob és Bobék Orchestra vezetője. 2018-ban lett a Telekom Lépj előre a Mostba! kampányának egyik arca.

 

Nézze meg Horváth Kristóf ″Színész Bob″ teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Hogyhogy elvállalta akkor ezt a szerepet?

Réges-rég nem vállaltam el ilyen munkát, keresek annyi pénzt, hogy ne lehessen sarokba szorítani, másrészt az image-em a tőkém, óvatosnak kell tehát lennem. Nagyon ügyelek arra, hogy a hitelességem megmaradjon. Azt gondoltam, ez a reklám vállalható: megnéztem a Telekom legutóbbi kampányát, és az láttam, hogy végre történik valami. Szerintem a hirdetések akkor elfogadhatóak, ha képesek változtatni a fogyasztói szokásokon, és társadalmilag is hasznosak.

Afelé tart a világ, hogy tényleg reklámértéke lehet annak, ha valami száz százalékig természetes vagy környezetbarát, vagy annak, hogy az árva gyerekeket támogatjuk az adónk egy százalékával. Ugyanakkor néha az egésztől hánynom kell. Tényleg nem kontraproduktív az, hogy a tévében a műsoridő felét repetitív reklámok töltik ki? Miért jó, ha mondat közben vágják el a filmszereplő szavát? Ha naponta hétszázszor látunk egy mosóport, akkor tényleg többet vásárolunk belőle, mintha csak ötszázszor látnánk?

A „Most” reklám üzenete miben tekinthető hasznosnak?

A diverzitást, a sokszínűséget akarták reklámozni. Nekem furcsa, hogy él egymillió cigány az országban, és ennek ellenére nem minden tizedik politikus vagy újságíró roma származású. Szörnyű képmutatás van, ezért szeretném, ha ők is megjelennének a reklámokban. A Telekom vagy bármelyik másik cég sokat tehet ezekért a dolgokért. Az is döbbenetes, hogy ha valaki szerepelt már az Éjjel-nappal Budapestben, akkor ismert személy. Mióta láttak a reklámban, hozzám is odajönnek, miközben a Petőfi-estemről fogalmuk sincs, holott a csoda ott történik.

Bob a riporterünknek magyaráz. Fotó: Réti Dóra

Elégedett a végeredménnyel?

Jaj, mindig utálom visszanézni magamat. De a kérdésére válaszolva: magammal nem, a koncepcióval igen. Arra figyelnem kell, hogy már mindent Horváth Kristófhoz, Színész Bobhoz kötnek. Olyan, mintha én írtam volna, ezért vigyáznom kell, miben jelenek meg.

Rejteget szakmai kihívásokat egy reklám?

Rejtegethetne… (Nevet.) Örülnék neki, ha a reklámok többsége merne provokatív vagy szemtelen lenni, de valószínűleg ez sértené az eladást, ezért aztán az a cél, hogy mindenkihez, még az őrültekhez is szólni kell gyakran a legsutyerákabb nyelven. Nekem is fontos a népszerűség, mert eszköz. Egy bizonyos ponton túl viszont kontraproduktívvá válhat. Az már jelenthet kihívásokat, ha az a cél, hogy megváltoztassuk a szánalmas fogyasztói szokásokat, és ezt ráadásul művészi igényességgel tennénk.

Hogyan tud egy üzenet a lehető legeredményesebben célba érni?

Nem tudom, én soha nem igazgattam milliárdos bizniszt. Egy művész vagyok, aki kockázatot vállal, és nem köt kompromisszumokat. Van pontos célom és véleményem, de soha nem akarok megszégyeníteni másokat. Az olyan „buta” dolgokkal, mint a versike és a rap, igenis gondolatokat ébresztek. Mindenki azt akarja, hogy szeressék, beszélgethessen, hogy új ideákkal legyen gazdagabb.

Tegnapelőtt volt az Oscar­-gála. Nézte?

Nem, nincs tévém.

De azt tudja, hogy a Testről és lélekről­t jelölték?

Igen.

Tudja a végeredményt?

Nem.

Sajnos nem nyert a film.

Tavaly nagyon büszke voltam a Mindenkire, amely egy nagyon szimplán megfogalmazott, de világrengető gondolatra épült. Már csak ezért kijárt neki az Oscar! Az egész világon tudják, hogy amíg a csapat legerősebb egyénisége nem vállal felelősséget a gyengékért, addig marad a kőkorszak. Az, hogy ezt a Trump által vezetett országban díjazták, iszonyatosan nagy dolog.

A hazai filmgyártást két részre lehet osztani: vannak a Testről és lélekről­szintű, nemzetközileg elismert, illetve a Pappa Piához hasonló, a kritikusok által nem, a közönség által viszont kedvelt alkotások. Ön szerint mit okoz ez a disszonancia?

Készült egy film Csányi Sándorral (Coming out a címe – a szerk.), amelyben egy meleget alakít, aki váratlanul „meggyógyul”. Végre csináltunk egy filmet a melegekről, és mit közlünk? „Az egy betegség.” Az ilyesmi borzasztó, szükség van ugyanakkor a Pappa Piákra, szórakoztatni kell az embereket. Francnak sincs kedve mindig színházba járni, ahol előveszik az ember gyerekkorát, meg hasonlók. Röhögni is kell, annak is van létjogosultsága.

Ha felkérnék egy szerepre a Pappa Pia 2-re, akkor azt elvállalná?

Attól tartok, nem.

Jól tudom, hogy 2010 óta három filmben is szerepelt?

Nem akarok úgy feltűnni, mintha folyamatosan szerepekkel bombáznának, és én csak visszautasítom őket, de egyre kevésbé keresem ezeket a lehetőségeket. Nincs szükségem pénzre, ez a fajta alkotói munka pedig nem érdekel. Rühellem a castingot is.

Miért?

Mert nem gondolom komolyan szükségesnek! Negyvenéves vagyok, pajti, húsz éve színpadon, tudom a szakmám. A legnagyobb kereskedelmi csatornák „fikcióháborúba” kezdtek, amelyhez a legnépszerűbb magyar színészeket szerzik meg. Imádom az HBO-s sorozatokat.

Ilyenben vállalna szerepet?

Hát, ilyenben igen. Az Aranyéletben, ha jól emlékszem szerepelhettem volna, de úgy gondoltam, hogy inkább várok egy másik helyzetre. Nem akartam pusztán epizódszerepet játszani.

Van olyan csatorna, amelynek nemet mondana?

Van.

Melyiknek?

Attól függ, hogy kivel, mibe, hova és menynyiért. Az egyik tévé akart velem készíteni egy realityt, havi 200 ezer forintért. Erre mondtam, hogy 60 millióért vállalom. Azt hitték, hogy viccelek, pedig nem.

Fotó: Réti Dóra

Ha megkeresnék, hogy legyen műsorvezető, elgondolkodna rajta?

Nem igazán érdekel, nem motivál. Számomra fontosabb, hogy valakinek szállást tudjak szerezni, meg egy gyereknek matektanárt. Vagy hogy fizetést adhassak valakinek azáltal, hogy felviszem a színpadra.

Hogyan könnyebb érvényesülni: Horváth Kristófként vagy Színész Bobként?

A Színész Bob gúnynév. Amikor az 1 hét című filmet forgattuk, kérdezték tőlem, hogy „te most mi vagy: cigány vagy színész?”. Akkor ragasztották rám ezt a nevet, ami egy Bujtor István-féle régi sorozatból való, ahol a gyilkost hívták Színész Bobnak. De csak baráti társaságon belül használták, körülbelül öten hívtak így. Tíz évvel később ragadt rám végleg a név, amikor slammelni kezdtem.

Pedig hangzatos név.

Én utálom! Abból alakult ki, hogy „nem is vagy színész, te, Színész Bob”. Most gondoljon bele, milyen lenne, ha úgy kezdenék el hívni, hogy Újságíró Máté vagy Interjús Máté. Ugye hogy kellemetlen lenne? Öniróniából használom.

Visszatérve a netes közeghez. A közösségi médiában használt nyelvezet hogyan befolyásolja a költészetet?

A költészettel is mondani akarok valamit, amihez a legalkalmasabb formát, helyszínt, közvetítő közeget kell megtalálnom. Ha ehhez azt kell leírnom, hogy „szelfibot”, akkor azt fogom leírni. A költészet sokszor megfogalmazhatatlan dolgokat – mint amilyen a szerelem vagy az Isten – akar „becsomagolni”, amihez a legkisebb ellenállású anyag kell.

Horváth Kristóf nyitotta meg a márciusi 21-i konferenciánkat. Fotó: Réti Dóra

Dragomán György Arany János kétszázadik születésnapja alkalmából azt mondta: „A kultúra (…) sokkal értékállóbb, mint a hatalom. Kíváncsi vagyok például, hogy hányan tudják felsorolni a minisztereket, akik Arany János élete alatt töltötték be a tisztségüket. (…) A politikusok pótolhatók, Arany János nem.”

Igen, Dr. Agomán, így van! Ez nem kérdés. Én messze nem vagyok költő, de nem írom le ezeknek az embereknek a nevét. A politikus nem vált ki örömöt, a gondolkodásodat a költő mozgatja meg. Egyébként nem gondoltam volna, hogy amit csinálok, az ilyen fontos lehet. Ha arra gondolok, hogy majd valaki kétszáz év múlva azt mondja, „X. Y., a híres költő egyszer egy akkoriban ismert influencerrel, Színész Bobbal közösen ezt vagy azt tette”, elérzékenyülök. Benne lennék ugyanis egy anekdotában… Tényleg szégyellem a hiúságom, de ezzel már nagyon elégedett lennék.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom