Kövess minket!

Marketing

″Ugyanakkor néha az egésztől hánynom kell″

A Facebook­-oldalán hónapokig nem posztolt, nem néz tévét, így azt sem tudta, hogy a Testről és lélekről nem nyert Oscart. A reklámokban jelenleg nem lát szakmai kihívást, ugyanakkor szeretné, ha értékállóbb üzeneteket közvetítenének a nagyvállalatok. Interjú Horváth Kristóffal, alias Színész Bobbal.

A színész, költő, slammer – és visszafogott médiajelenléte ellenére influencernek számító – Horváth Kristóffal a filmszakmáról, a fikciós sorozatokról és a költészetről beszélgettünk. Az utolsó kérdésünknél kicsit el is érzékenyült.

Mi jut eszébe arról, hogy „Most generáció”?

Erről nekem többes szám harmadik személyben kell beszélem, kicsit kívülálló vagyok.

Miért?

Számomra nagy dzsungel és káosz a közösségi média. Korábban összekevertem a személyes és a szakmai, illetve a külvilágnak szánt és a magánéletemmel kapcsolatos üzeneteket. November óta nem voltam a Facebookon (az interjú március elején készült – a szerk.). Miközben amiket csinálok, azok netbarát dolgok, és fontos lenne eljuttatni őket a közönséghez. Mindig csodálom, hogy a munkáim maguktól terjednek az interneten, anélkül, hogy én magam tennék ezért valamit. Éppen ezért hálás vagyok a „Most generációnak”. (Nevet.)

A következő kérdésem az lett volna, hogy ön szerint is – ahogyan az a Telekom reklámjában is benne van – ténylegesen mindenki életének szerves része az internet? De sajnos már megválaszolta.

Nekem nagyon sok időt elvenne a „nem virtuális valóságomból”, hogy megértsem a működését. Ha verset írok, a mai napig tollat, füzetet vagy A4-es lapot veszek elő. Közben meg ostorozom magamat, amiért nem használom ki kreatívan ezeket a lehetőségeket.

Horváth Kristóf ″Színész Bob″

 

Húszéves kora óta játszik színházban, hosszú évekig dolgozott a Bárkában, a Maladype Színházban, képességfejlesztő foglalkozásokat vezet a Karaván Művészeti Alapítványnál. A Slam Poetry Országos Bajnokság többszöri győztese. A Bob és Bobék Orchestra vezetője. 2018-ban lett a Telekom Lépj előre a Mostba! kampányának egyik arca.

 

Nézze meg Horváth Kristóf ″Színész Bob″ teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Hogyhogy elvállalta akkor ezt a szerepet?

Réges-rég nem vállaltam el ilyen munkát, keresek annyi pénzt, hogy ne lehessen sarokba szorítani, másrészt az image-em a tőkém, óvatosnak kell tehát lennem. Nagyon ügyelek arra, hogy a hitelességem megmaradjon. Azt gondoltam, ez a reklám vállalható: megnéztem a Telekom legutóbbi kampányát, és az láttam, hogy végre történik valami. Szerintem a hirdetések akkor elfogadhatóak, ha képesek változtatni a fogyasztói szokásokon, és társadalmilag is hasznosak.

Afelé tart a világ, hogy tényleg reklámértéke lehet annak, ha valami száz százalékig természetes vagy környezetbarát, vagy annak, hogy az árva gyerekeket támogatjuk az adónk egy százalékával. Ugyanakkor néha az egésztől hánynom kell. Tényleg nem kontraproduktív az, hogy a tévében a műsoridő felét repetitív reklámok töltik ki? Miért jó, ha mondat közben vágják el a filmszereplő szavát? Ha naponta hétszázszor látunk egy mosóport, akkor tényleg többet vásárolunk belőle, mintha csak ötszázszor látnánk?

A „Most” reklám üzenete miben tekinthető hasznosnak?

A diverzitást, a sokszínűséget akarták reklámozni. Nekem furcsa, hogy él egymillió cigány az országban, és ennek ellenére nem minden tizedik politikus vagy újságíró roma származású. Szörnyű képmutatás van, ezért szeretném, ha ők is megjelennének a reklámokban. A Telekom vagy bármelyik másik cég sokat tehet ezekért a dolgokért. Az is döbbenetes, hogy ha valaki szerepelt már az Éjjel-nappal Budapestben, akkor ismert személy. Mióta láttak a reklámban, hozzám is odajönnek, miközben a Petőfi-estemről fogalmuk sincs, holott a csoda ott történik.

Bob a riporterünknek magyaráz. Fotó: Réti Dóra

Elégedett a végeredménnyel?

Jaj, mindig utálom visszanézni magamat. De a kérdésére válaszolva: magammal nem, a koncepcióval igen. Arra figyelnem kell, hogy már mindent Horváth Kristófhoz, Színész Bobhoz kötnek. Olyan, mintha én írtam volna, ezért vigyáznom kell, miben jelenek meg.

Rejteget szakmai kihívásokat egy reklám?

Rejtegethetne… (Nevet.) Örülnék neki, ha a reklámok többsége merne provokatív vagy szemtelen lenni, de valószínűleg ez sértené az eladást, ezért aztán az a cél, hogy mindenkihez, még az őrültekhez is szólni kell gyakran a legsutyerákabb nyelven. Nekem is fontos a népszerűség, mert eszköz. Egy bizonyos ponton túl viszont kontraproduktívvá válhat. Az már jelenthet kihívásokat, ha az a cél, hogy megváltoztassuk a szánalmas fogyasztói szokásokat, és ezt ráadásul művészi igényességgel tennénk.

Hogyan tud egy üzenet a lehető legeredményesebben célba érni?

Nem tudom, én soha nem igazgattam milliárdos bizniszt. Egy művész vagyok, aki kockázatot vállal, és nem köt kompromisszumokat. Van pontos célom és véleményem, de soha nem akarok megszégyeníteni másokat. Az olyan „buta” dolgokkal, mint a versike és a rap, igenis gondolatokat ébresztek. Mindenki azt akarja, hogy szeressék, beszélgethessen, hogy új ideákkal legyen gazdagabb.

Tegnapelőtt volt az Oscar­-gála. Nézte?

Nem, nincs tévém.

De azt tudja, hogy a Testről és lélekről­t jelölték?

Igen.

Tudja a végeredményt?

Nem.

Sajnos nem nyert a film.

Tavaly nagyon büszke voltam a Mindenkire, amely egy nagyon szimplán megfogalmazott, de világrengető gondolatra épült. Már csak ezért kijárt neki az Oscar! Az egész világon tudják, hogy amíg a csapat legerősebb egyénisége nem vállal felelősséget a gyengékért, addig marad a kőkorszak. Az, hogy ezt a Trump által vezetett országban díjazták, iszonyatosan nagy dolog.

A hazai filmgyártást két részre lehet osztani: vannak a Testről és lélekről­szintű, nemzetközileg elismert, illetve a Pappa Piához hasonló, a kritikusok által nem, a közönség által viszont kedvelt alkotások. Ön szerint mit okoz ez a disszonancia?

Készült egy film Csányi Sándorral (Coming out a címe – a szerk.), amelyben egy meleget alakít, aki váratlanul „meggyógyul”. Végre csináltunk egy filmet a melegekről, és mit közlünk? „Az egy betegség.” Az ilyesmi borzasztó, szükség van ugyanakkor a Pappa Piákra, szórakoztatni kell az embereket. Francnak sincs kedve mindig színházba járni, ahol előveszik az ember gyerekkorát, meg hasonlók. Röhögni is kell, annak is van létjogosultsága.

Ha felkérnék egy szerepre a Pappa Pia 2-re, akkor azt elvállalná?

Attól tartok, nem.

Jól tudom, hogy 2010 óta három filmben is szerepelt?

Nem akarok úgy feltűnni, mintha folyamatosan szerepekkel bombáznának, és én csak visszautasítom őket, de egyre kevésbé keresem ezeket a lehetőségeket. Nincs szükségem pénzre, ez a fajta alkotói munka pedig nem érdekel. Rühellem a castingot is.

Miért?

Mert nem gondolom komolyan szükségesnek! Negyvenéves vagyok, pajti, húsz éve színpadon, tudom a szakmám. A legnagyobb kereskedelmi csatornák „fikcióháborúba” kezdtek, amelyhez a legnépszerűbb magyar színészeket szerzik meg. Imádom az HBO-s sorozatokat.

Ilyenben vállalna szerepet?

Hát, ilyenben igen. Az Aranyéletben, ha jól emlékszem szerepelhettem volna, de úgy gondoltam, hogy inkább várok egy másik helyzetre. Nem akartam pusztán epizódszerepet játszani.

Van olyan csatorna, amelynek nemet mondana?

Van.

Melyiknek?

Attól függ, hogy kivel, mibe, hova és menynyiért. Az egyik tévé akart velem készíteni egy realityt, havi 200 ezer forintért. Erre mondtam, hogy 60 millióért vállalom. Azt hitték, hogy viccelek, pedig nem.

Fotó: Réti Dóra

Ha megkeresnék, hogy legyen műsorvezető, elgondolkodna rajta?

Nem igazán érdekel, nem motivál. Számomra fontosabb, hogy valakinek szállást tudjak szerezni, meg egy gyereknek matektanárt. Vagy hogy fizetést adhassak valakinek azáltal, hogy felviszem a színpadra.

Hogyan könnyebb érvényesülni: Horváth Kristófként vagy Színész Bobként?

A Színész Bob gúnynév. Amikor az 1 hét című filmet forgattuk, kérdezték tőlem, hogy „te most mi vagy: cigány vagy színész?”. Akkor ragasztották rám ezt a nevet, ami egy Bujtor István-féle régi sorozatból való, ahol a gyilkost hívták Színész Bobnak. De csak baráti társaságon belül használták, körülbelül öten hívtak így. Tíz évvel később ragadt rám végleg a név, amikor slammelni kezdtem.

Pedig hangzatos név.

Én utálom! Abból alakult ki, hogy „nem is vagy színész, te, Színész Bob”. Most gondoljon bele, milyen lenne, ha úgy kezdenék el hívni, hogy Újságíró Máté vagy Interjús Máté. Ugye hogy kellemetlen lenne? Öniróniából használom.

Visszatérve a netes közeghez. A közösségi médiában használt nyelvezet hogyan befolyásolja a költészetet?

A költészettel is mondani akarok valamit, amihez a legalkalmasabb formát, helyszínt, közvetítő közeget kell megtalálnom. Ha ehhez azt kell leírnom, hogy „szelfibot”, akkor azt fogom leírni. A költészet sokszor megfogalmazhatatlan dolgokat – mint amilyen a szerelem vagy az Isten – akar „becsomagolni”, amihez a legkisebb ellenállású anyag kell.

Horváth Kristóf nyitotta meg a márciusi 21-i konferenciánkat. Fotó: Réti Dóra

Dragomán György Arany János kétszázadik születésnapja alkalmából azt mondta: „A kultúra (…) sokkal értékállóbb, mint a hatalom. Kíváncsi vagyok például, hogy hányan tudják felsorolni a minisztereket, akik Arany János élete alatt töltötték be a tisztségüket. (…) A politikusok pótolhatók, Arany János nem.”

Igen, Dr. Agomán, így van! Ez nem kérdés. Én messze nem vagyok költő, de nem írom le ezeknek az embereknek a nevét. A politikus nem vált ki örömöt, a gondolkodásodat a költő mozgatja meg. Egyébként nem gondoltam volna, hogy amit csinálok, az ilyen fontos lehet. Ha arra gondolok, hogy majd valaki kétszáz év múlva azt mondja, „X. Y., a híres költő egyszer egy akkoriban ismert influencerrel, Színész Bobbal közösen ezt vagy azt tette”, elérzékenyülök. Benne lennék ugyanis egy anekdotában… Tényleg szégyellem a hiúságom, de ezzel már nagyon elégedett lennék.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom