Kövess minket!

Marketing

Úgy táncolnak a cégek, ahogy a Facebook fütyül

A kis- és középvállalatok tíz leggyakrabban használt marketingeszközéből öt a Facebookhoz köthető. Most először az Instagram is felkerült a listára. A számok mögé nézve úgy tűnik, hogy a cég dróton rángatja a vállalkozásokat, lényegében az történik a hirdetési piacon, amit Mark Zuckerberg akar – derül ki Marketing Commando 1000 fő megkérdezésével készült friss online felméréséből.

A top tíz eszközből kilenc – a tavalyihoz hasonlóan még mindig – online. Az első négy helyen nem történt változás. A legnépszerűbb marketing eszköz a céges Facebook oldal, második a saját honlap, harmadik a Facebook hirdetés. A negyedik helyen a tízes lista egyetlen nem online eszköze az ajánlás áll.

A Facebook poszt kiemelés végzett az ötödik helyen, ezzel egy helyet erősödött. Két helyezést javítva a hatodik helyre lépett a saját blog. Hetedik a SEO, azaz a keresőoptimalizálás, nyolcadik a Google AdWords, minkettő egy helyezést rontva.

A legnagyobb meglepetés, hogy öt helyezést előre lépve, a kilencedik helyen végzett a Facebook istállóhoz tartozó Instagram, amit egy helyet rontva a Facebook csoport követ. Így a tíz leggyakoribb marketingeszköz közül már öt a legnagyobb közösségi oldalhoz kapcsolódik.

A 2017-es év talán legnagyobb vesztese az edm, azaz a saját címlistára küldött email marketing most először nem került be a top 10 eszköz közé – igaz csak egyetlen hellyel csúszott le a listáról!

„Nem véletlen ez az átrendeződés. Ahogyan Mark Zuckerberg áthelyezi a hangsúlyt az egyik eszközről a másikra, úgy követi piac. Ahogy csökkenti a Facebook a természetes posztok elérését, úgy erősödnek a Facebook fizetett hirdetései, de ugyanakkor a saját, ingyenes platformok is mint a blog vagy a Facebook csoport. Ahogyan növeli a Facebook az Instagram szerepét, úgy követik a vállalkozások és kezdik el használni. Lényegében úgy táncolnak a cégek, ahogy a Facebook fütyül”

– állítja Wolf Gábor a Marketing Commando vezető tanácsadója, kisvállalati marketing szakértő.

 

A tízes lista

1. Facebook céges oldal

2. Saját honlap

3. Facebook hirdetés

4. Ajánlás

5. Facebook poszt kiemelés +1

6. Blog, saját honlapon +2

7. Keresőoptimalizálás -1

8. Google AdWords -1

9. Instagram oldal +5

10. Facebook csoport -1

Hatás, ellenhatás

A Facebook befolyása mellett a kkv-k számára még mindig az egyik legjelentősebb tényező az ingyenesség. Ha a Facebook csökkenti a tartalmak természetes, ingyenes elérését, válaszul másik ingyenes megoldást keresnek. Ez magyarázza a blog erősödését, valamint, hogy a Facebook csoport használók aránya jelentősen – 26 százalékról 31 százalékra – nőtt az elmúlt évhez képest.

Bár az edm most először kiesett a top 10 eszközből, kár lenne temetni. Tény, hogy csökken a hatékonysága, azonban még így is nagyon eredményes, különösen más eszközökkel – mint a blog, vagy a Facebook – kombinálva.

A Google eszközeinek a szerepe – ha kis mértékben is, de – tovább gyengült. Minden Google eszköz rontott a pozícióján. A legnagyobb mértékben a Google display network gyengült, a 32. helyről a 37. helyre lépett vissza. A tavalyi erős gyengülés után tovább csökkent a keresőoptimalizálás szerepe is.

„Ennek oka, hogy egyre kevésbé éri meg keresőoptimalizálással «bíbelődni». A célzott hirdetéseknek annyira alacsony lett az ára, hogy gyakran egyszerűbb és hatékonyabb lehet a keresőoptimalizálásnál. Ráadásul, míg a keresőoptimalizálás időigényes és nem kiszámítható, addig a fizetett hirdetés gyors és pontosan tervezhető”

– magyarázza a szakértő.

Lehetőségek offline

A kis- és közepes vállalkozások még mindig alig használnak offline eszközöket, valamint TV és rádió hirdetéseket. Az online marketing trendek hatással vannak az offline hirdetésekre is. A leggyakoribb offline hirdetési forma a hirdetés reklám újságban (30. hely), amit a nyomtatott sajtóban megjelenő fizetett PR cikk követ a 35. helyen. A rádióreklám a 43. a sajtóhirdetés a 47., a TV hirdetés az 56. legnépszerűbb marketing eszköz. Wolf Gábor szerint méltatlanul.

Véleménye szerint ezeken a felületeken egyre csökken a reklámzaj, ezért egyre hatékonyabbak, ugyanakkor megfizethető közelségbe kerültek. Ma már a kisvállalkozások számára is elérhető egy óriásplakát, de akár egy TV, vagy rádió reklám is. A marketing költés legalább 10-15%-át érdemes lenne offline eszközökre fordítani.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom