Kövess minket!

Marketing

Úgy érezzük, sokat dolgozunk

A munkavállalók tizede mutatja a munkahelyi kiégés valamely tünetét.

A Profession.hu annak járt utána, hogy a motiválatlansággal és állandó ingerültséggel járó állapot mennyire jellemző a hazai munkahelyekre. Reprezentatív kutatási eredményeik szerint ugyan az utóbbi években sokat javult a helyzet, de bőven találhatók olyan területek, ahol még fejlődni kell.

A kérdőívet kitöltők több mint kétharmada 40 év alatti városlakó, akiknek több mint a fele 8 órás munkakörben dolgozik. 84 százalékuk alkalmazottként és 89 százalékuk minden nap a munkahelyéről dolgozva végzi a munkáját. Figyelemfelkeltő, hogy munkakörtől és beosztástól függetlenül a válaszadók 59 százaléka érzi úgy, hogy 8-10 óránál is többet dolgozik naponta, míg 9 százalék szerint 11 óránál is többet tölt munkával.

A megkérdezettek 40 százaléka dolgozik 1-5 éve a munkahelyén és negyedük 1 évnél is rövidebb ideje. Azokra, akik még nagyon újak a munkahelyükön és akik alkalmi munkából élnek, vagy távmunkában dolgoznak, és azokra is, akik baráti kapcsolatot alakítottak ki a kollégáikkal jellemzőbb, hogy a munkaidő leteltével rögtön ki tudnak kapcsolni. Ez egyébként a válaszadók 29 százalékára igaz. 41 százaléknak kell egy kis idő, amíg másra hangolódik, 16 százaléknak a barátok, a család vagy a sportolás segít abban, hogy el tudja engedni a munkával kapcsolatos gondolatait. 13 százaléknak sehogy sem sikerül megszabadulni a munkahely okozta stressztől, gyakran még este is álmatlanul forgolódik az ágyban, másnap pedig ingerlékenyen kel. Amennyiben ez az állapot tartósan fennáll valaki életében, az hosszú távon a mentális és fizikai egészség romlásával járhat. Ezért a munkáltatók jól felfogott érdeke, hogy időben reagáljanak arra, ha alkalmazottaik a kiégés tüneteit mutatják.

A munkahelyek több mint felében jó hangulat uralkodik. 32 százalék szerint bár nem baráti, de feszültségmentes a kapcsolat a kollégákkal, 10 százalék pedig olyan szerencsés, hogy a munkatársaival baráti viszonyt sikerült kialakítania. Csupán 4 százalék állította azt, hogy nemcsak nem kedveli a kollégáit, de azok kifejezetten idegesítik is. A kollégákkal való rossz kapcsolat erősen kihat a munkahelyi közérzetre: ezeknek az emberek nagyobb arányban produkálják a kiégési tüneteket.

A válaszadók számára a legfájóbb pont, hogy a munkahelyen nem kapnak visszajelzést a felettesüktől (24%), illetve, hogy egy-egy feladatot frusztrálónak találnak (20%). 17 százalék gyakran érzi úgy, hogy a kollégái félreértik vagy alulértékelik. 12 százalékot pedig az aggasztja, hogy munkahelyi problémáival nincs kihez fordulnia vagy nincs ideje és lehetősége minőségi munkát végezni. A megkérdezettek 37 százalékának viszont egyáltalán nincs ilyen gondja. A munkahelyi stressznek a legkevésbé azok vannak kitéve, akik távmunkában, szabadúszóként vagy vállalkozóként dolgoznak.

A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a munkavállalók annak ellenére elégedettek vezetőikkel, hogy nem kapnak tőlük visszajelzést a munkájukról. A beosztottak kétharmada mégis kompetensnek tartja és tiszteli a felettesét. 70 százalék szerint hatékony segítséget nyújt, ha megakad a munkavégzésben és törődik beosztottjaival. A nagy többség úgy érzi, hogy partnerként kezeli felettese (67%) és hatékonyan szervezi meg a hozzá tartozó terület munkáját (61%).

A munkakörülmények közül leginkább a megfelelő parkolási lehetőségekkel (51%), a jó megközelíthetőséggel (47%) és a környékbeli étkezési lehetőségek számával (40%) legelégedettebbek a válaszadók. Biciklitároló a munkahelyek mindössze 36 százalékánál érhető el. A munkakörnyezeten azonban bőven van még mit javítani, mert a kérdőívet kitöltők csupán negyede dolgozik nem zajos, 30 százalék világos, 22 százalék pedig jól szellőző munkahelyen. A dolgozók számára ingyenesen fogyasztható ásványvíz 35 százalék számára elérhető, míg teát, kávét a munkahelyek 27 százaléka biztosít. A juttatási csomagok terén sem nagyvonalúak a cégek, mivel a megkérdezettek 42 százaléka állítja, hogy semmilyen béren kívüli juttatást nem kap a munkahelyén. A legjellemzőbb havi fizetésen kívüli juttatás az éves orvosi vizsgálat finanszírozása és az Erzsébet utalvány (24-24%). 19 százalék tudja a munkáltatója jóvoltából igénybe venni a SZÉP kártya nyújtotta szolgáltatásokat és 15 százalék utazási hozzájárulást kap.

„A munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke, hogy élhető körülményeket alakítsanak ki a munkahelyeken, hiszen ez a munka hatékonyságára is komoly befolyással van. A jó munkahely nyitottan és rugalmasan áll a dolgozói igényekhez, például lehetőséget biztosít távmunkára, ergonomikus munkakörnyezetet alakít ki, meghallja és időben visszajelez az alkalmazottak igényeire. Sokszor elég egy apró gesztus, hogy a beosztottak megbecsülve érezzék magukat. Azok a munkahelyek melyek tudatosan figyelnek erre sokkal sikeresebbek lehetnek a munkaerő toborzásban és könnyebben tarthatják meg az egyre inkább felértékelődő munkaerőt”. – tette hozzá Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.

Marketing

Hosszabbít Az Év Honlapja

Meghosszabbított nevezési határidővel 2021. november 8. éjfélig várják a jelentkezéseket az online szakma legrangosabb díjára.

Közzétéve:

A legjobb honlapokat, applikációkat, rendezvény oldalakat, blockchain, digitális marketing- és technológiai megoldásokat 28 kategóriában várja a szakmai zsűri.

“Az elmúlt év óriási léptékű digitalizációja és fejlesztési volumene kiterjesztette a digitális marketinget, ezért a kategóriák is tovább bővültek a Hungarikum és az Ipari weboldalak lehetőségeivel – közölték a szervezők. A Hungarikum kategóriát idén az Agrárminisztérium közreműködésével hirdetjük meg, melyben a díjak nyerteseit a szakmai elismerés mellett pénzjutalom is megilleti. A jubileumi évben a honlapokon kívül a digitális, fintech és technológiai fejlesztések kerülnek a középpontba. A Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen hívtuk életre ‘Az Év Technológiai megoldása’ kategóriát, ahol a nyertesek a díj megszerzésével pénzbeli nyereményre is számíthatnak” – mondta Varga István László, a pályázat alapítója.

Az Év Honlapja az elmúlt 19 évben 5.000 versenyzője közül, több, mint 750 díjat adhatott át a magyar marketingeseknek, programozóknak és a vállalkozások vezetőinek. Az idei jubileum alkalmával arra biztatják a pályázókat, hogy legyenek merészek és nevezzék be friss munkáik gyümölcsét a 28 kategória valamelyikébe.

A bírálati szempontok között fontos szerepet játszik a dizájn, a kreativitás, a felhasználói élmény és a reszponzivitás, valamint nagy figyelmet fordítanak a kategóriának megfelelő tartalomra is. Érdemes minél hamarabb nevezni, hiszen ez előnyt jelent a közönségszavazatok gyűjtésében.

Az ünnepélyes díjátadóra és a jubileumi koccintásra terveink szerint december elején kerül sor.

Pályázni november 8-án éjfélig az www.azevhonlapja.hu oldalon lehet weboldallal, applikációval, blockchain, marketing vagy technológiai megoldással, közösségi vagy kreatív kampánnyal.

Tovább olvasom

Marketing

A járvány és hatása volt a témája a Lounge Group szakmai podcastjének

Különleges helyszínen, a Marketing Summit Hungary-n rögzítették az L20 jubileumi adását.

Közzétéve:

Lounge Group

Covid-generációnak hívják – saját maguk is – azokat a fiatalokat, akik testközelből élték át a kényszerű otthonlétet, a munkahelyvesztést, a szülőkhöz hazaköltözést, a kisszobából elvégzett egyetemi szemesztereket. A szépnek induló életkezdés után a hirtelen bekövetkező visszalépés sokaknál okozott depressziót.

„A bezártság során az alkoholizmus, családi erőszak, öngyilkosság egyaránt megnövekedett, a hosszú távú hatásokat pedig nem is tudjuk. Egy szülőnek egy reménye maradt, hogy talán az ő gyerekét ez nem érinti”

– mondta Rusvai Miklós a podcastban. A munkakörülményeikre is jelentős, hosszú távú hatást gyakorolt az elmúlt másfél év. A biztos munkahelyek megbecsülésével kevesebb lett a jobhopperek aránya, viszont nagyobb lett a korosztály elvárása a home office és a rekreációs juttatások iránt. A szakemberek véleményét a Lounge Group jelenleg folyó, a járvány munkaerőpiaci hatásait vizsgáló Munkadinamika kutatás is alátámasztja.

„Nehezített terepre, de más igényekkel érkezik a Covid-generáció a piacra”

– foglalta össze a Századvég Alapítvány kutatója a tapasztalatokat.

A Lounge Group podcastjának különkiadása, már elérhető a Summit Play felületén. A különleges 20. részben Bereczki Enikő, generációs szakértő, Torzsa Gabriella, a Századvég Alapítvány kutatója, Rusvai Miklós virológus és Lobenwein Norbert, a Sziget és a Volt Produkció fesztiváligazgatója elemezte a járványhelyzet hatását az élet legkülönbözőbb területeire.

Még a szórakozás is új formát kapott: virtuális valóság bulival, otthonról adott koncertekkel és zárt bulizással egyaránt próbálkoztak a szervezők, de a személyes élményt nem sikerült pótolni.

„A másfél évig munka nélkül maradó alvállalkozók közül sokan nem tudnak megmaradni a piacon” – osztotta meg tapasztalatait a fesztiválszervezés kulisszái mögül Lobenwein Norbert.

Az eggyel idősebb, Y-generáció szintén megsínylette a járványt: szendvicsgenerációként a gyerekeikről és szüleikről is egyszerre kellett gondoskodniuk. Ugyanakkor a pandémia pozitív hozadékaként itthon is többmillióan végeztek el egy autodidakta, ingyenes számítógépes tanfolyamot, ami a böngészés, információszerzés, online meeting, bevásárlás, szórakoztató tartalmak (lásd: podcast!) elérését egyaránt magában foglalta. „Megjelent a fordított szocializáció: a fiatal családtagok hatására és tanítására az idősebbek is elkezdtek online szolgáltatásokat használni” – mondta Bereczki Enikő generációs szakértő.

Emellett pedig egy világ tanult meg végre kezet mosni – mondta a válság előtt talán nem is ismert, de mostanában napi legalább két interjút adó virológus –, ami a legnagyobb hozadéka lehet a járványnak. Emellett olyan műveltségre is szert tett az emberiség, aminek egy hasonló helyzetben még nagy hasznát veheti. Ki tudta például két éve, mi az a mRNS, a PCR teszt, vagy a tüskefehérje? Ezek és hasonló érdekességek derülnek ki a Lounge Group jubileumi podcastjából, az L20-ból.

Tovább olvasom

Marketing

Újból reklámokkal kísérletezik a Firefox

A címsorba gépelve jelenhetnek meg az ajánlott weblapok.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hosszú évek óta küzd a saját talpára állással a Mozilla, hiszen anyagilag jelen pillanatban teljesen ki van szolgáltatva a Google kényének-kedvének, a Firefox alapértelmezett keresőmotoros üzletén keresztül a rivális Chrome fejlesztője pénzeli a működését. Emiatt az évek során többféle módon is felmerült a Firefox reklámokkal való ellátása, plusz újabban fizetős szolgáltatások indításával kísérletezik a Mozilla.

Most megjött a legújabb variáció a reklámtémára, a napokban kiadott Firefox 93 egyes országokban már képes fizetett hirdetéseket megjeleníteni a címmezőben, a felhasználók által beírt információk alapján reklámlinkek jelenhetnek meg az ajánlatok között. A fejlesztés Magyarországon jelenleg nem aktív, a támogatott piacokon pedig kikapcsolható a Beállítások → Adatvédelem és biztonság → Címsáv → Kontextuális ajánlatok → Szponzorált ajánlatok megjelenítése menüpont elöli pipa kiszedésével.

A Mozilla szerint a funkció teljes mértékben tiszteli a felhasználók magánszféráját, csak a szigorú adatbiztonsági feltételeinek megfelelő, megbízható hirdetők számára engedélyezi az efféle hirdetések megjelenítését a Firefoxban – írja az Origo.

Tovább olvasom