Marketing
Túllépnek a sztereotípiákon
A reklámiparnak példát mutatni hivatott kezdeményezés célja, hogy az Unilever-márkák – és általában a reklámipar – hirdetései meghaladják a gender-szerepek sztereotipikus megjelenítését, az ügynökségek és hirdetők pedig friss, a mai fogyasztók számára relevánsabb kampányokat dolgozzanak ki.
Az Unilever arra hívja fel a világ legnagyobb hirdetőinek figyelmét, hogy ismerjék fel a reklámokban még mindig jelenlévő, idejétmúlt nemi sztereotípiákat, valamint azt, hogy a nemi szerepek progresszív bemutatása nemcsak a társadalom, de a márkák szempontjából is előnyös. „A reklámokban megjelenő sztereotípiák mindkét nemet érintik, kutatásaink szerint azonban a nők bemutatása a leginkább negatív a reklámokban” – mondta Aline Santos, az Unilever globális marketingért felelős vezérigazgató-helyettese. „A kutatásban résztvevő nők 40 százaléka egyáltalán nem képes azonosulni a reklámokban szereplő nőkkel . A reklám ereje hatalmas lökést adhat a pozitív kulturális változásoknak. Meggyőződésünk, hogy az iparággal együtt erkölcsi kötelességünk e változás élére állni: célunk, hogy pozitívan mutassuk be az embereket, olyanoknak, amilyenek valójában” – tette hozzá.
A világ egyik legnagyobb hirdetőjeként az Unilever az elmúlt két évben részletes kutatást végzett a reklámokban megjelenő női identitás változásának, illetve a fogyasztói elköteleződést erősítő, relevánsabb márkakommunikáció feltérképezése érdekében.
– folytatta Aline Santos. „A változás ezért nem csupán fontos társadalmi szükségszerűség, de sürgető üzleti elvárás is. Ez az egy út áll előttünk, ha ki akarjuk aknázni a kreatív munkáinkban rejlő lehetőségeket” – mondta.
Az Unilever három területen kívánja fejleszteni a gender-kérdéseket, ezen belül is a nők bemutatását reklámjaiban: a szerepek, a személyiség és a külső megjelenés mentén. Az így bemutatott szerepek messze túlmutatnak majd a termékhez kötődő hagyományos feladatokon, a szereplőket hitelesebb, valódi személyiségként, háromdimenziós, hús-vér emberként kívánják megjeleníteni.
Az Unilever márkái eddig is élen jártak az úttörő kampányok fejlesztésében: évek óta fut a Dove „valódi szépség” kezdeményezése, és nemrégiben az Axe is gyökeresen újított: „Find Your Magic” kampányát a fogyasztók és a kommunikációs szakma is nagyra értékelte. Az új pozícionálás szerint az a legfontosabb, hogy a férfiak minden helyzetben önmagukat adják, hiszen mindenkiben van valami, ami vonzó, az Axe pedig segít ezt kihangsúlyozni. Más fontos márkák, például a Knorr és a Lifebuoy kommunikációs tevékenysége is túllépett a termékkategóriák hagyományos keretein, a szakemberek a teljes kreatív folyamatot megújították a kampányfejlesztéstől az egyes kreatív anyagokig.
„Knorr márkánkkal felismertük, hogy az ételek körüli hagyományos szerepek elmosódtak, a főzés ma már sokkal trendibb” – tette hozzá Santos. „Felismertük, ahhoz, hogy a Knorr márka releváns, inspiráló és progresszív maradjon, változtatnunk kell. A gasztropárbeszédben idejétmúltnak tűnt a hagyományos szerepekre alapozott koncepció. A régimódi, tökéletes család sztereotípiája helyett – ahol anyu főz – a reklámjainkban ma már elvált apukákat, diákcsoportokat, Y- és Z-generációs fiatalokat is bemutatunk” – tette hozzá.
A Knorr legújabb, #loveatfirsttaste globális kampánya is jó példa arra, hogy az ízek, a főzés és általában az élelmiszerek mélyebb kapcsolatot tesznek lehetővé az emberek között, nemtől, bőrszíntől vagy életkortól függetlenül. A kampány fő üzenete, hogy a személyes ízprofil megértése akár szerelmet is hozhat.
Az Unilever több partnerügynöksége, köztük a BBH, a 72andSunny, a JWT, a DDB, a MullenLowe és az Ogilvy már megerősítette, hogy az új stratégia mentén folytatja munkáját. A jövőben várhatóan számos másik ügynökség is csatlakozik majd a kezdeményezéshez. „Bízunk benne, hogy az iparág más szereplői is csatlakoznak majd az #unstereotype kezdeményezéséhez. Célunk, hogy a progresszív ábrázolás segítségével közösen tegyük a reklámot e kultúraváltás élharcosává” – hangsúlyozta Santos.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.