Marketing
Tudjuk, hol a helyünk a piacon
A Digitália 2016 konferencia keretében a Whitereport mediabrowser szakmai támogatásával szerveztük meg a Hiperlokális Workshopot, amely idén a lokális médiahasználati trendekkel foglalkozott. Cikksorozatunk befejező részében a SPAR helyi kampányai mellett egy városi rádió tapasztalataival és a Goldfish újdonságaival is megismerkedhetnek.
Bene Nikoletta, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. képviselője elmondta: számukra mindenki célcsoport, aki eszik. A Spar Magyarországnak több mint 480 üzlete van. 13 ezer dolgozójával a hatodik legnagyobb munkáltató Magyarországon; tavaly 491 milliárd forintos bruttó forgalma volt.
2004 óta működik a húsüzemünk Bicskén, amely sertés- és marhahússal látja el a teljes hálózatunkat. A Grillmobilnak nevezett food truck akcióval ennek a termékeit népszerűsítették. Több vidéki helyszínen, tizenegy üzlet parkolójában, négy hétvégén át olyan áron kapták meg az ott készült ételeket a vásárlók, amilyen áron a húst az üzletekben megvehették. Az országos akciós újságot több millió példányban nyomtatják, az érintett városokban mutációk készültek a Grillmobil reklámjával. Ez egészült ki a bolti poszterekkel, hostesseket alkalmaztak, kuponos hirdetéseket helyeztek el a helyi médiában. „A friss áru van nálunk a fókuszban, a hús mellett a tejtermék és a zöldség-gyümölcs. Utóbbit népszerűsítettük már tavaly is helyi aktivitással: a Spar dinnye roadshow-kkal. Itt is mutáltuk az újságunkat, és volt egy A/5-ös szórólapunk, amit a boltokban a pénztárosaink osztogattak, továbbá voltak online megjelenések.”
2014 augusztusában a Mammutban a korábbi Match helyén Spar nyílt. Forgalmas közlekedési csomóponton, de az épületen belül eléggé eldugott helyen. „Adta magát a metróhirdetés, óriásplakátot is áldoztunk a nyitásra, szeretjük a balusztrád-megoldást is, nagyon látványos, és használtuk az áruház előtt a villamosmegálló korlátjának reklámfelületét is.
Zárópéldaként szántódi üzletük Balaton Soundhoz kapcsolódó szórólapját mutatta be, azzal az őszinte megjegyzéssel, hogy „a marketingmunka nálunk egy országos láncra van kitalálva, a kapacitásunk erre elegendő. Nem valószínű tehát, hogy rengeteg hiperlokális kampányt indítanánk, de ha új áruházat nyitunk, ha valamelyik üzletnek forgalmi problémája van, ha helyi rendezvény van, a jövőben is kommunikálunk majd lokálisan.”
 |
Kalocsán tizenhatezren élnek, a kisvárosról az érsekség és a paprika jut elsőre az emberek eszébe, de az egyik legerősebb helyi brand a rádió. „Mindig áldoztunk a kutatásra, akartuk tudni, hányan hallgatnak minket, hol a helyünk a piacon? Amikor a fénykorát élte a Danubius és a Sláger, nekünk akkor se kellett szégyenkeznünk. Kutatók jöttek, kutatók mentek, mi maradtunk és az eredménnyel mindig elégedettek lehettünk. Az értékesítés bizonytalanságaira válaszként azonban szerettük volna pontosabban is feltérképezni a helyi piacot, hogy mit tud a tévé, az újság, az internetes média Kalocsán? Kapóra jött a Goldfish” – mesélte Németh István (KORONAfm100), a magát megrögzött rádiósként bemutató szakember, aki több mint húsz éve dolgozik ezen a területen. Ennek a komplex mérésnek az ára duplája a csak rádiós mérésnek, ezért megkeresték a többieket is. A kisvárosból hat médium fontosnak tartotta, hogy tisztán lássanak, összefogtak és elosztották hatfelé a kutatás árát.
A kalocsai eredmények azt mutatják, hogy a rádió még mindig erősebb, mint bármi más. Volt, aki felülértékelte magát, és volt, aki alul. „Aki nem vett részt benne, bánhatja, mert nem publikálhatja az eredményeket – egyébként éppen az egyik legerősebb szereplő nem vett részt a kutatás finanszírozásában, nem szánt rá pénzt. Kristálytisztán látszik, hogy a rádió a legerősebb a város hírportáljával és a televíziójával szemben. A hirdetési tarifákat össze lehet vetni az eléréssel, így a költséghatékonyság is elemezhető. Az látszik, hogy a tévében hirdetni a legeslegdrágább, nálunk viszont meglehetősen olcsó.
 |
A Goldfish az egyetlen hazai, lokális alapú, ténylegesen cross-médiás közönségmérés. Kilenc új adatfelvétel történt az idén. „Napi reach-et állítunk elő: telefonon megkérdezzük, hogy melyik médiumot fogyasztotta előző nap? Ezt több héten át megtesszük, így hiteles reach-adatokhoz jutunk. 23 adatfelvétel történt eddig, tizenöt városban, a tizenhatodik, Nagykanizsa adatai jövő hétre állnak elő. Több mint 13 ezer embert kérdeztünk meg, ez körülbelül 3 milliós lakosságot reprezentál. A 15+ korosztályhoz 8,5 millió ember tartozik Magyarországon, tehát ez jelentős lefedettség” – foglalta össze az új fejleményeket Kovács Balázs (Ipsos).
2013-ban Pécs volt az első Goldfish-város, az idén megismételték a mérést, emelt mintán. Elérésben a print egyértelműen vezet, ezt követi fej-fej mellett a rádió és az internet: a 75 százalékos printet a 36 százalékos internet úgy egészíti ki, hogy a két médiatípus együtt 81 százalékot tud lefedni. A nagy keresztfogyasztás miatt azonban a két legerősebb médiatípus együttesénél is nagyobb, 82 százalékos elérést biztosít a print+rádió kombója.
„A két vizsgált évet összehasonlítva nagy változás nem tapasztalható, a televízió kivételével, ott a visszaesés prózai oka az, hogy időközben csökkent a tévék száma. Míg 2013-ban a Pécsi Hírek vezette az elérési listát, az idén már az Árkád Híradó mint új szereplő vette át ezt a pozíciót. A Rádió1 erősen visszaesett, ugyanúgy, mint az Új Dunántúli Napló” –mondta el Kovács Balázs, akitől az aznap érkezett friss adatokat ismertetve azt is megtudhattuk, hogy Dunaújvárosban is a print a legerősebb médiatípus, amit a rádió követ. „Ez persze célcsoportonként változhat, ennek vizsgálatára lehetőséget ad a Médianavigátor elnevezésű szoftverünk, ahol bármilyen célcsoportot lekérdezhet a felhasználó és kedvére elemezheti az adatokat” – tette hozzá az Ipsos médiacsoportjának vezetője.
A sorozat első részét itt, folytatását itt találja.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.