Kövess minket!

Marketing

Tud-e márkát építeni a digitális kommunikáció?

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autóipar szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat. A beszélgetés harmadik része következik a digitális márkaépítés lehetőségeiről.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Harmadik rész. (A második, a költések digitális átrendeződésével és a kapcsolódó kérdőjelekkel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

Tud-e márkát építeni a digitális kommunikáció?

Több hozzászólás alapján az látható, hogy a digitális kommunikációban nagyon is hisznek a marketingesek, a helyét azonban egyelőre keresik. Míg például a televízió márkaépítő szerepét nem kérdőjelezik meg, addig a digitális eszközök inkább a vásárlási folyamat későbbi szakaszaiban jönnek számításba.

„A márkaépítés elengedhetetlen, annál is inkább, mert nem impulzustermékről van szó. Kutatások kimutatták, hogy mire egy fogyasztó a vásárlási fázisba ér, átlagosan három márka van jelen a fejében. Fontos lépés, hogy bekerüljünk ebbe a kosárba, ebben játszik szerepet a márkaépítés. Ekkor lép be a következő fázis, ahol sokkal inkább a racionális szempontok kerülnek előtérbe” – hangsúlyozta Vízkeleti Ildikó. A Nissan marketingvezetője hozzátette: bár többnyire a racionális szakaszban jut szerephez a digitális eszköztár, egyre több olyan elem van e területen is, amely támogathatja a márkaépítést. Egyszerű példát említve: immár rendelkezésre áll a YouTube, illetve általánosságban a videohirdetések. A Facebook szintén alkalmas a szakember szerint a márka és a fogyasztók kapcsolatának erősítésére, ám ha nem csupán lájkolókat akar egy brand gyűjteni, hanem valódi közösséget építene, akkor előfeltétel a megfelelő márkaismertség.

„Szerintem a márkaépítés mindenhol történik, tehát nem lehet kiválasztani, hogy tévében, printben, eseményen vagy digitálisan a leghatékonyabb. Amikor egy brand képviselőjével, legyen szó importőrről vagy kereskedőről, találkozik az ember, már kapcsolatba kerül a márkával. Ezért mi például nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy márkanagyköveteink legyenek. Lehet márkanagykövet egy vezetőnk, egy véleményvezér vagy éppen egy cég dolgozója, aki Mazdával jár, és aki miatt előbb-utóbb ilyen lesz az egész vállalkozás autóflottája. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy bekerüljünk abba a bizonyos kosárba. E téren is új utakat kell keresni” – közelített más oldalról Burovinc Eszter.

Nagy nyomatékot kell helyezni a több médium együttes használatára, az integrált gondolkodásra, tette hozzá Fülöp Tamás. A Fiat digitális specialistája szerint eközben átértékelődik a klasszikus médiatípusok szerepe is. A televízió például a korábbiaktól eltérően működhet a jövőben a több képernyős tartalomfogyasztás terjedése miatt. Amerikai adatokat idézett: a világ legnagyobb médiapiacán immár több időt szánnak az emberek táblagépes tartalomfogyasztásra, mint sajtótermékek böngészésére. E képernyők ráadásul lehetőséget adnak arra, hogy a márkaépítés – például videotartalmakon, játékokon, zenén keresztül – élményszerű legyen a fogyasztói közösségek számára. A Fiattól nem idegenek az ilyen típusú aktivitások a fejlett piacokon – tette hozzá a szakember, elismerve: ezek az eszközök inkább a jövőnek, a fiataloknak szólnak, az idősebbeket egyelőre nehéz átcsábítani ezekre a felületekre.

 

Parádés előremenekülés

„Nagyon szépnek tűnik, hogy mindenki megtalálta a megoldást, de azért ezek menekülési útvonalak voltak egy kényszerhelyzetben. Nem kerestük meg azt a pénzt, amit 2008 előtt marketingre lehetett fordítani, ezért szűkebb büdzsével kell gazdálkodni. Erre egyébként a média lassabban reagált, pedig ma már luxus pusztán márkaépítésre költeni a televízióban. Nem is az importőrök vannak igazán nehéz helyzetben, hanem a márkakereskedések, amelyek többnyire családi vállalkozások. Eltűnt a vásárlók 70-80 százaléka: az ő megkeresésük egyik eszköze az online. A 20 százaléknyi magánvásárló nagyon kevés a 30-40 importőrhöz, a 800 márkakereskedéshez viszonyítva. Felmerül a kérdés: vásárolni nem akaró, nem tudó fogyasztónak minek hirdessünk drágán?” – árnyalta a képet Vérten Sándor. A Porsche Hungaria kommunikációs vezetője szerint az elmúlt időszak mindenki számára tanulási folyamat volt, amelyben a digitális eszközök egyrészt újdonságerejük, másrészt költséghatékonyságuk miatt kerültek előtérbe.

„Az online még egy szempontból fontos: nem kizárólag termékmarketingről, hanem szervizmarketingről is szó van. A márkakereskedések bevételeinek 70 százalékát régebben is a szerviz adta. Mivel az autóértékesítés volumene a negyedére esett, nagyon meg kell nézni, hogyan tarthatóak fenn a szervizbevételek. Ebben az online kiemelt szerepet játszik: akárhány éves is az autónk, többnyire az interneten keresünk rá, hol érhető el megfelelő alkatrész” – tette hozzá. A szakember kiemelte: irtózatos erőfeszítésbe kerül a márkakereskedésekkel szembeni vásárlói bizalom fenntartása. Ennek pedig nem lehetnek kizárólag klasszikus – online vagy offline – hirdetések az eszközei, az autó ugyanis olyan termék, amelyet „meg kell mutatni”, ami az események és egyéb BTL-aktivitások fontosságát húzza alá a digitális korban is.

Somodi Viktória elmondta: minden bizonnyal a beszélgetésben érintett bármely márka el tudná költeni a teljes éves büdzséjét tisztán márkaépítésre, ám ez lehetetlen, és „az értékesítéssel együttműködve kell lavíroznunk, hogy a különböző célszámok teljesüljenek. Egyszerre kell a jövőnek szóló márkaépítésbe befektetnünk, valamint arra vigyáznunk, hogy a meglévő vevőket se idegenítsük el, és kiszolgáljuk a szervizigényeket, a használtautó-tulajdonosokat is.” A marketingigazgató szerint jól hangzana, ha mindezt be lehetne vinni a digitális térbe, de a piaci helyzet, az autó mint termék státusza ezt nem teszi lehetővé. „Annyiban szerencsénk van, hogy ha ez a válság nem 2008-ban, hanem tíz évvel korábban, a betárcsázós internet korában érkezett volna, nem lett volna menekülési útvonalunk. Így viszont előre tudtuk hozni olyan stratégiák megvalósítását, amelyekre korábban nem volt lehetőség. Ily módon sokkal könnyebb volt a digitális médiát, a közösségi médiát elfogadtatni multinacionális környezetben, vezetői körökben is. A digitális kommunikáció tehát valóban menekülési útvonal, de milyen parádés menekülési útvonal! Csak meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a márkaépítés és az egyéb célok között” – vont következtetést a Ford szakembere.

 

A következő, záró részben a tanulási kényszerről és az elkövetkező időszak prioritásairól esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Marketing

Nyíregyháza lett a Marketing Fővárosa 2021-ben

Immár hetedik alkalommal hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatot, amelynek díjátadójára 2021. szeptember 16-án, a Marketing Summit Hungary konferencián – a marketing szakma csúcstalálkozóján – került sor.

Közzétéve:

Magyar Marketing Szövetség

Ebben az évben 149 nevezés érkezett 25 várostól, köztük elsőként határon túlról is, a szerbiai Magyarkanizsáról. A pályázó szervezetek 5 kategóriában nevezhettek. Idén is a rendezvény, esemény kategóriában érkezett a legtöbb nevezés, összesen 49.

Az ismert szakemberekből álló zsűri a pályamunkákat a megalapozott tervezés, a kreativitás, a szakszerű megvalósítás, a kitűzött célok elérését jelentő hatásosság és a források célszerű felhasználását jelentő hatékonyság szempontjai alapján értékelte. Minden olyan pályázat, amely megfelelt a zsűri előzetesen meghirdetett kritériumrendszerének, elnyerte a Városmarketing Gyémánt Díj gyémánt elismerését. Idén 101 „gyémánt-oklevelet” adtak át.

Az idei év fődíjasa Nyíregyháza városa lett, így viselheti a Marketing Fővárosa 2021 kitüntető címet. A város 20 elismerésben részesült, azaz a legtöbb Városmarketing Gyémánt díjat nyert el.

A díjakat Prof. Dr. Piskóti István, a program vezetője, a zsűri elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke adta át Zagyva Gyulának, a Város-Kép Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

Városmarketing nagykövete különdíjat Budapest II. kerülete kapta a nagyszámú pályázataiért, amellyel bizonyította, hogy komplex marketingtevékenységet folytattak az elmúlt esztendőben. A Marketingaktív Megye díj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét illeti. A megye 26 marketing gyémántdíjat nyerte el

– Nyíregyháza és Vásárosnamény városa által.

A Kisvárosi első elnevezésű díjat Vásárosnamény városa tudhatja magáénak, hiszen a díj legaktívabb nevezőjének bizonyult kisváros kategóriában, ezzel is mutatva elkötelezettségét a városok és a városmarketing irányába.

A díj megalapítása óta bevezetésre került a Gyémánt Ranglista, hiszen nem elegendő egy adott évben jó marketingtevékenységet folytatni. A gyémánt ranglista mutatja, hogy a települések összesen hány gyémántot szereztek 2015 és 2021 között. A ranglistán az 5. helyen áll Vásárosnamény 31 gyémánttal, őt követi 4. helyen Siófok 33 gyémánttal, a 3. helyen Győr áll 37 gyémánttal, a dobogó 2. fokán Nyíregyháza áll 44 gyémánttal. A ranglistát 2021-ben Miskolc városa vezeti 48 gyémánttal.

A városok mindennapjait is átíró COVID 19 járványra választ adó marketing aktivitásokat idén „covid-marketing különdíjjal” jutalmaztuk. Hat különdíj került kiosztásra a szakmai zsűri döntése alapján: Budapest II. kerület, Miskolc, Gödöllő, Siófok, Budapest VI. kerület valamint Pécs városok marketing megoldásai részesültek külön elismerésben.

Tovább olvasom

Marketing

Zöldebb felfogás, empatikusabb légkör: a pandémia lehetőségei

A környezettudatosság és dolgozói empátia felé tolódás legalább annyira befolyásolja a jövőnket, mint az elmúlt másfél évet – ez derült ki a Summit Play tudásmegosztó felületére feltöltött rövid interjúkból.

Közzétéve:

A Marketing Summit Hungary új, videós felületén, a Lounge Group közreműködésében létrejött Summit Play-en a gazdaság különböző szektorainak legfontosabb szakértői tekintik át az elmúlt időszak tanulságait és a jövő lehetőségeit.

A csak ezen a platformon szeptember 29-től látható, hét exkluzív, zártkörű kerekasztal-beszélgetéseken terítékre kerülnek az FMCG-, a kereskedelmi szektor, a gyógyszer- és egészségipar, a pénzügyi, a közlekedési szektor kihívásai és lehetőségei, de az innováció és a marketing szerepének felértékelődéséről is elsőkézből informálódhatnak az érdeklődők.

A gyorsan mozgó óriások

Szektortól függetlenül a legnagyobb vállalatokat hosszúra nyúló döntéshozási folyamataik miatt sokan egy lassan mozgó óriásnak képzelik el, azonban mostanra kijelenthetjük, hogy ez az analógia tévesnek bizonyult. A marketingszakemberek rámutattak, hogy a járványhelyzetből eredő kihívásokra rendkívül gyorsan és rugalmasan kellett reagálniuk. A lendületes döntéshozás eleinte a túlélést szolgálta, de később a szakemberek ezt a képességet bizonyos értelemben már versenyelőnnyé is tudták kovácsolni.
Környezettudatosabbak lettünk

Arra a kérdésre, miszerint a pandémia alakította-e az emberek energiafogyasztási szokásait Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója meglepő választ adott: szerinte a járványhelyzet az emberekben összekapcsolódott a bolygó és az emberiség jövőjével, ami egy komoly attitűdváltást eredményezett. A kommunikációs igazgató szerint ennek köszönhetően erősödött a környezettudatosság és a fenntarthatóság az emberek fejében, ami kiemelten pozitív hozadéka a COVID-válságnak. Nem csak az energia, de a bankszektor képviselője számára is a klímavédelem növekvő szerepe volt az egyik fő tanulság, amely az iparágban az eddig még kevésbé láttatott zöld bankolás jelenségében képeződött le, sőt időközben a logisztikai üzletág alappillére és fő mozgatórugója is a fenntarthatóság lett.

A személyes kapcsolatok felértékelődtek

A kerekasztal- beszélgetés szereplői az előzetes interjúk során kiemelten fontosra értékelték azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek kritikusnak bizonyultak az elmúlt időszakban: nagyfokú bizalomra, empátiára és odafigyelésre volt szükség a dolgozói közösség minden szintjén. A munkatársak az otthoni munkavégzés ellenére is magas szintű szakmaiságot képviseltek a munkájuk során, azonban emberileg a legtöbb kolléga kifejezetten nehezen élte meg, hogy szinte egyik napról a másikra drasztikusan csökkentek a személyes interakciók és mindez nagyban kihatott a csapatkohézióra.

A tematikus kerekasztalok egy-egy megszólalójával az interjúk már megtekinthetőek a Marketing Summit Play Magazin rovatában és mind a hét beszélgetés teljes terjedelmében elérhető lesz a felületen szeptember második felében.

Tovább olvasom

Marketing

A Positive Adamsky lett a Főtaxi és a Budapesti Taxi social media ügynöksége

Meghívásos tenderen választotta ki a Főtaxi és a Budapest Taxi a Positive Adamsky digital&social tagügynökségét a társaság social csatornáinak kezelésére.

Közzétéve:

A Stelius Befektető Zrt. mindkét taxis tagvállalata, a Főtaxi és a Budapest Taxi is a Positive Adamsky social tagügynökségének ügyfele lett a fiatalok felé nyitó kommunikációs stratégia részeként. A Budapest Airport, a Budapest Park és a MONYO Land hivatalos taxitársasága az új célcsoportok elérése mellett a sofőrök márka iránti lojalitását szeretné növelni.

“Cégünk 1913-as alapításával a legrégebbi budapesti taxitársaság; 108 éve szolgáljuk az utasok kényelmét, ebbe az élménybe a fiatalokat is szeretnénk bevonni. A fiatalokkal rezonáló hangnem és stílus kialakítása a social mediában alapfeltétel, ennek megvalósítására a Positive Adamsky kreativitásában láttuk a megoldást” mondta el Reich Ádám, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Tovább olvasom