Kövess minket!

Marketing

Trendek a mobileszközök piacán

A Gemius már ötödik éve kutatja a mobileszközök felhasználóinak szokásait. Az évente közzétett gemiusMobileTracking kutatás átfogó képet ad arról, hogy a magyarok mit és hogyan fogyasztanak az okostelefonokon, tableteken és okostévéken.

A 15 éven felüli magyar internetezők kétharmadának van okostelefonja, szintén kétharmaduk rendelkezik laptoppal/notebookkal. A netezők negyede tablettulajdonos. 2017-re megállt az okostelefon-penetráció növekedése. A tablet-, az okostévé- és az okosóra-penetráció 2 százalékponttal növekedett. A tabletesek inkább a 30-49 éves korosztályból kerülnek ki, jellemzőbben megyeszékhelyeken laknak és családosok.

A mobilosok csoportjai

Az okostelefon-tulajdonosokat fogyasztási szokásaik és a készülékhez való viszonyuk alapján 5 csoportba sorolták idén: a Visszafogott (32%), a Kommunikátor (25%), a Techguru (22%), a Gamer (11%) és a Függő (11%) csoportokba.

A tulajdonosok harmada tartozik a Visszafogott csoportba. Ők azok, akik elsősorban beszélgetésre használják a telefonjukat, egyáltalán nem játszanak rajta. Nem böngészik az elérhető applikációk listáját, nem követik ismerőseik feedjét, sztárok életét. Nem csetelnek az okostelefonon keresztül, ritkán cserélik le a készüléküket.

Az okostelefon-tulajdonosok 25%-a tartozik a Kommunikátor csoportba. 61%-uk nő, 63%-uk 39 év alatti. 90%-uk kommunikál a családdal, barátokkal a készülék által (Messenger, Viber, Skype stb.).

A Techguru csoport 75%-a férfi, 51%-uk 40 éven felüli. Ebben a csoportban a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (46%). Ők érdeklődnek a leginkább a technikai újdonságok iránt, figyelik a mobilpiaci újításokat, illetve szívesen böngészik az új applikációk listáit és töltik le a nekik tetszőt. A többi csoporthoz képest nagy arányban vannak közöttük felsőfokú végzettségűek (46%), a különböző eszközellátottságuk is magas (tablet 43%, okostévé 42%).

Tízből egy okostelefon-tulajdonos tartozik a Gamer csoportba. A nemek aránya kiegyenlített. Ők azok, akik idejük nagy részét játékkal töltik a telefonjukon, viszont érdeklik őket az új technológiai fejlesztések is, szívesen böngészik az új applikációk listáját.

Tízből egy okostelefon-tulajdonos Függő. Ők azok, akik úgy érzik, a készülék nélkül tönkremennének társas kapcsolataik, egész nap a telefonjukon lógnak, a munkájuk szerves része a készülékük és amellett szívesen követik hírességek életét is a telefonjukon. Kétharmaduk nő, a csoport fele 18-29 év közötti, negyedük általános iskolai végzettségű.

Fotó: gemiusMobileTracking 2017

Csúcson a közösségi média

Tízből hét válaszadó fogyaszt közösségi tartalmat, míg a válaszadók kétharmada keresőket. A fényképezés és a videófogyasztás is töretlenül népszerű tartalmak. Inkább férfias tartalom a hírek, a navigáció/térkép, az irodai alkalmazások, a társkeresés és az előfizetéses műsorszolgáltatás. A nőkre jellemzőbb a kommunikáció, a közösségi, a főzés és az oktatás/nyelvtanulás témájú tartalmak fogyasztása.

A válaszadók harmada oszt meg saját maga által készített képeket a közösségi felületeken, közel ugyanennyien pedig megnézik az értékeléseket, mielőtt egy új helyre látogatnának (étterem, bár, bolt stb.)

A tablet a relaxáció eszköze

A tabletjüket alapvetően kikapcsolódási célból vásárolták a megkérdezettek. A férfiak inkább játékra (24%) vásárolták, mint a nők (14%). A 18-29 évesek jellemzőbben vásárolták médiafogyasztási célból (53%), illetve konkrét tevékenységhez (34%).A 40-49 évesekre jellemzőbb, hogy gyermeknek vásárolták a készüléket.

Előfizetéses műsorszolgáltatás

2016-hoz képest 5 százalékponttal nőtt az előfizetéses műsorszolgáltatással rendelkezők aránya (pl.: HBO GO, Netflix, UPC MyPrime), így 2017-ben már a válaszadók 30%-a rendelkezik ilyennel. A 15-17 évesek 39%-a tervezi a jövőben az igénybevételt. A középfokú végzettségűek jellemzőbben rendelkeznek előfizetéses műsorszolgáltatással, míg a felsőfokú végzettségűek kevésbé.

A tévénézés mellett a válaszadók közel fele fogyaszt multimédiát külső tárhelyről az okostévéken. A 18-29 évesekre jellemzőbb, hogy appokat használnak, illetve fizetős online tartalmat stremaelnek az okostévéiken.

 

A kutatásról: 2136 fős mintával készült, az adatfelvétel ideje: 2017. január 14. – január 18. Az eredményeket a 15 éven felüli magyar internetezőkre súlyozták nem, kor, településtípus és végzettség szerint. A kutatásnál pop-upos kérdőíves módszertant használtak.

 

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom