Kövess minket!

Marketing

Történetmesélésben utaznak

A Facebook többek között arra való, hogy a márkák hatékonyan tudjanak történetet mesélni, és be tudják vonni a fogyasztóikat. Abban, hogy ezt mennyire értik meg és használják ki az ügynökségek és a márkatulajdonosok, jelentős különbségek mutatkoznak az érett és a feltörekvő piacok között – derül ki Odysseas Ntotsikas, a Thinkdigital Group alapítójának és ügyvezető igazgatójának szavaiból, akitől azt is megkérdeztük, miért éppen Törökország az új divatpiac.

A beszélgetés elsőként 2012 decemberében, a Médiapiac szaklap Feltörekvő piacok mellékletében jelent meg.

 

Odysseas Ntotsikas, a Thinkdigital Group alapítója és ügyvezető igazgatója

Amikor a feltörekvő piacokról esik szó, többnyire a BRIC-országokra fókuszálunk. Kelet-Közép-Európában pedig – legalábbis magyar perspektívából – az lehet az érzésünk, hogy nem feltörekvő, hanem “süllyedő” piacon vagyunk, azaz elveszítettük korábbi pozíciónkat. Ön hogyan látja ezt?

Nem nevezném a közép-európai régiót süllyedőnek, legalábbis ha a digitális reklámpiacról beszélünk. 2011-ben a nyugat-európai piacok átlagosan 11,5 százalékos növekedést értek el, szemben a Kelet-Közép-Európában mért 20 százalékkal. És tudja mit? Az elmúlt évben a nyolc leggyorsabban bővülő piac kelet-közép-európai és dél-kelet-európai országé volt.

Ha ezt a térséget a Közel-Kelettel, Latin-Amerikával és a BRIC-országokkal vetjük össze, akkor egyértelműen almát hasonlítunk össze körtével. A BRIC-piacokon más a populáció mérete, a beruházásigény, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában pedig sokkal alacsonyabb bázisról indul a növekedés.

A közép-európai és a dél-kelet-európai régióban is akadnak olyan piacok, ahol jelentős előrelépést lehet elérni, igaz, a kockázat sem elhanyagolható. Ide sorolható Románia, Görögország és Bulgária.

 

Úgy tűnik, Törökország a legfrissebb “divatpiac” a média- és reklámiparban. Mi olyan ígéretes ebben a piacban, és melyek a fő kihívások?

Igazság szerint a Thinkdigital Group is követi ezt a trendet. Már jó néhány éve kacérkodunk a gondolattal, hogy megjelenjünk a török piacon, és 2013 elején a tervek szerint meg is kezdjük ott a működésünket. Törökország mindenképpen “forró” piac. Az utóbbi tíz év politikai stabilitása, a gyors gazdasági növekedés és az olyan szerkezeti sajátosságok, mint a fiatal lakosság és a növekvő középosztály, illetve a bővülő internetpenetráció, egyaránt érdekessé teszik.

Másfelől azonban be kell ismernünk, hogy a fenti tényezők miatt Törökország részben belecsúszott egyfajta “buborékba”. Ezt a “buborékot” nem kizárólag a média- és reklámpiacon tapasztalhatjuk, ahol minden inflálódik, hanem a környező gazdaság egészében is. Azaz a legnagyobb kihívás a török piacon bárki számára az lehet, hogy a megfelelő stratégiai lépéseket tegye meg, anélkül, hogy túlzottan magával ragadná az egészében burjánzónak ható környezet.

 

Törökországon túlmenően melyek a következő stratégiai irányok a Thinkdigital Group számára? Mennyiben tér el a stratégiájuk a feltörekvő és az érett piacokon?

Valóban vannak eltérések, de minden esetben a cégcsoport stratégiai küldetését tartjuk szem előtt, ez pedig az, hogy a márkákat a fogyasztókkal a lehető legjobb módon kapcsoljuk össze. A piacokat jelentősen átalakító szolgáltatásokat – az egyes piacok érettségétől függően – fokozatosan vezetjük be.

Ha a Thinkdigital előtt álló lépéseket tekintjük, akkor arra kell figyelemmel lennünk, hogy miként alakulnak át a fogyasztási mintázatok és az iparágunk egésze. Ennek megfelelően elsősorban a mobil, a videó és a közösségi média terén jelentkezhetünk új szolgáltatásokkal, amelyek a korábbiaknál alkalmasabbak a fogyasztói szokások lekövetésére.

Másfelől az olyan dolgok, mint a médiavásárlás automatizálása és a real-time bidding, a prioritásaink között szerepeltek az elmúlt két-három évben, és még inkább aláhúzzák azon törekvéseinket, hogy a hirdetőknek és a médiatulajdonosoknak még nagyobb értéket tudjunk kínálni.

 

Az ön cége a Facebook prémium partnere, többek között a magyar piacon is. Így aztán érdekes, hogy ön szerint hová tart a közösségi oldal. Miért kellene megbíznunk ebben a platformban, akár marketingeszközként, akár felhasználói „játszótérként” tekintünk rá? Mostanság nem túl bíztatóak a hírek, elég csak a tőzsdei árfolyamokra gondolnunk.

A korai futurológusok egyikének mondását tudnám idézni, amely szerintem világosan magyarázza a Facebook körüli történéseket, beleértve a tőzsdeárfolyamok alakulását is. Eszerint “az emberek hajlamosak az innovációk hatását rövid távon túlértékelni, hosszú távon pedig totálisan alulértékelni”. A Facebook egy olyan új világ bajnoka, amely tíz éve még nem is létezett. És ez nemcsak annak köszönhető, hogy az aktív Facebook-felhasználók száma globálisan meghaladta az egymilliárdot, és ezek a felhasználók rengeteg időt töltenek a platformon. Ennél szerintem sokkal fontosabb az, ahogyan a Facebook utat tört a kapcsolatteremtés új formáinak, a nyitottságnak, az elköteleződésnek, és ezáltal hozzájárult a kommunikáció fejlődéséhez.

A márkatulajdonosok számára a Facebook lehetőséget teremt, hogy a fogyasztóikkal nyitott és bizalommal teli párbeszédet folytathassanak, miközben olyan eszközök állnak rendelkezésükre, amelyek elköteleződést segítő történetmesélést tesznek lehetővé. A felhasználók számára ugyanakkor a Facebook egy sor olyan lehetőséget kínál, amelyek révén ellenőrizni és szabályozni tudják az adataik megjelenítését s azt, hogy ezeket az információkat mások hogyan használhatják fel. Összességében hatalmas lehetőséget látok abban, hogy tovább fejlesszük a Facebookon a márkák és fogyasztók kapcsolatát.

 

Vannak-e a Facebook üzleti potenciálját illetően különbségek a feltörekvő és az érett piacok között?

Az érett és a feltörekvő piacok között abban látunk jelentős különbségeket, hogy a kommunikációs ügynökségek és a hirdetők mennyire tudnak jól alkalmazkodni ehhez az új környezethez. Azaz mennyire teszik nyílttá a márkakommunikációt, és mennyire használják ki a Facebookban mint bevonódást és történetmesélést támogató platformban rejlő lehetőségeket.

 

Melyek a Thinkdigital Group mint Facebook-partner előtt álló fő kihívások?

Ha bármiféle kihívás áll előttünk, az mindenképpen tágabb értelmű, és minden olyan céget érint, amely a Facebookkal hivatásszerűen foglalkozik. A Facebook minden irányban nagyon gyors ütemben nő, és már önmagában az képességeket igényel, hogy a gyors egymásutánban elérhetővé tett marketingszolgáltatásokkal lépést tartsunk. Szerencsére a Facebook nagyszerű partner ebben, folyamatos támogatást, információt és képzést kapunk tőlük mind a hat piacon, ahol a Thinkdigital Group jelen van. Úgy gondolom, hogy azok az ügyfélvisszajelzések, amelyeket a különböző piacainkon kapunk, jól tükrözik ennek a partnerségnek a működőképességét.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom