Kövess minket!

Marketing

TOP 500: 67 magyar cég a régió legnagyobbjai között

Idén eggyel több, 67 magyar cég került a legnagyobbak közé. A MOL megőrizte második helyét, és többek között az Audi Hungaria, a GE Infrastructure, az MVM, a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary és a Samsung Electronics Hungary is növekedni tudott az egy évvel ezelőtt eredményeihez képest – derül ki a Deloitte Közép-európai TOP 500 felméréséből.

Merthogy a Deloitte idén tizedik alkalommal végezte el a 18 közép-európai ország és Ukrajna legnagyobb vállalatainak (500 cég, 50 bank és 50 biztosító) elemzését.

A TOP 500-as ranglistán szereplő vállalatok összesített árbevétele 685 milliárd euró, ami az egy évvel korábbi 682 milliárdos összeghez képest 1,7%-os növekedést jelent.

Továbbá a ranglistán helyet biztosító legalacsonyabb éves árbevételi adat 3,0%-kal 473 millió euróra nőtt.

Közép-Európa legnagyobb 500 vállalatának euróban számított éves árbevétel-növekedésének középértéke a 2014-es 0,3%-ról 3,5%-ra nőtt 2015-ben. Ez nagyobb annál a GDP-növekedésnél, melyet három ország (Cseh Köztársaság, 4,6% ; Románia, 3,8% ; Lengyelország, 3,6%) kivételével a közép-európai országok teljesítettek. A régió növekedésének elsősorban a legnagyobb gazdaságok növekvő lakossági fogyasztása volt a motorja, ami a Cseh Köztársaságban 5,9%, Lengyelországban és Magyarországon pedig 3% körül volt.

2016 első negyedévi adatai azt sugallják, hogy a 2015-ben megfigyelt általában pozitív tendenciák megtorpanni látszanak. Az euróban számított bevételek 2016 első negyedévében átlagosan 3,3%-os csökkenést mutatnak, ami a régió üzleti vezetői szerint aggodalomra adhat okot.

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a társaság közleményében kiemelte: az idei rangsor elemzéséből kialakított kép alapján 2015 jó év volt a legnagyobb közép-európai vállalatok számára.

Ha az uniós támogatásokat és a megszorító intézkedések lazulását is figyelembe vesszük, a régió gazdasága egészséges összképet mutat: a 2014-es 52%-kal szemben 2015-ben a vállalkozások 66,6%-a számolt be árbevétel-növekedésről. Az optimizmus a legfrissebb negyedéves teljesítmény- és makrogazdasági adatok miatt már némileg visszafogottabb, ki kell azonban emelni, hogy az első negyedéves eredmények nem mindig alkalmasak arra, hogy pontos előrejelzést adjanak az egész évre vonatkozóan. Ha némileg gyengébb időszakba is lépünk, nincs kétségünk afelől, hogy a régió GDP-növekedése lényegesen erősebb lesz, mint Ázsia kivételével bárhol máshol a világon. Ezzel Közép-Európa továbbra is fontos célpontja marad a külföldi tőkebefektetéseknek – mondta.

A rangsor első három helyezettje az előző évhez képest változatlan maradt: a PKN Orlen 17,2%-os árbevétel-csökkenése ellenére megőrizte vezető pozícióját, a MOL második alkalommal végzett a második helyen annak ellenére, hogy árbevétele 15,6%-kal csökkent. Harmadik helyen 6,3%-os árbevétel-növekedéssel a cseh Škoda Auto végzett.

67 magyar cég a régió legjobbjai közt

A Deloitte Top 500-as listájára idén a tavalyihoz képest eggyel több, immár 67 magyar vállalatnak sikerült felkerülnie, összesen 93,6 milliárd euró konszolidált árbevétellel. A listán szereplő magyar vállalatok közül a legtöbb a gyártószektorból került ki, de az energiaszektor és a fogyasztói ágazat is húzóágazatnak számít itthon. Az autóipar gyors gyarapodása is meglátszik a hazai eredményeken: az Audi Hungaria (12,4%-os növekedés, 6. hely), a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary (21,1%-os növekedés, 34. hely), a Magyar Suzuki Zrt. (28,3%-os növekedés, 75. hely) és a Porsche Hungaria (16,1%-os növekedés, 272. hely) is előrébb tudott lépni a rangsorban a tavalyi összeállításhoz képest.

A bankok rangsorában mindeközben az OTP Bank a 2014-es harmadik helyről az ötödik helyre csúszott

Iparági fókusz

A TOP 500 rangsor aktuális képét valamennyire befolyásolja az energiaipari szektor vállalatainak folyamatosan gyenge teljesítménye, ami a jövőben az olaj és a szén csökkenő ára miatt várhatóan így is marad. A régió energiaipari vállalatainak hatékonyságnövelése viszont azt eredményezte, hogy a szektor összességében stagnált, de nem esett vissza.

Ennek ellenpontjaként a gyáriparban, a fogyasztási cikkek piacán és a közlekedési szektorban erőteljes növekedés figyelhető meg: az előző évi 4,1%-ról 7,4%-ra ugrott az árbevétel növekedési rátája. Különösen a gyáripari árbevételek növekedtek gyorsan, amit leginkább az autóipar hajtott: a vállalatok átlagos árbevétel-növekedése ebben a kategóriában 12,9% volt. Az összes közül az építőiparban volt a legnagyobb árbevétel-növekedés (19%-os), melyet nyolc lengyel és cseh vállalat képvisel a rangsorban. Ez a 2012-es és 2013-as kétszámjegyű visszaesés után jelentős változás.

A bankszektorban a régió vezető bankjainak eszközértéke 734 milliárd euróra rúgott, ami 5,8%-os növekedést tükröz. (A bankok 76%-a eszközérték-növekedéséről számolt be.) Amint az elmúlt évben, idén is a PKO Bank Polski és a Bank Pekao a két legnagyobb bank, őket követi a Česká Spořitelna és a ČSOB, melyek a tavalyi ötödik és hetedik helyekről jöttek fel.

A bruttó díjbevételek 2014-es visszaesése után a régió biztosítótársaságai 2015-ben 4,5%-os növekedést produkáltak. A legerősebb biztosítónak ismét a PZU bizonyult, a második és harmadik helyen az ERGO Hestia és a Warta áll.

Digitális átalakulás

A 2016-os TOP 500 jelentés összeállításakor a Deloitte a régió számos üzleti vezetőjét kérdezte a digitális átalakulással kapcsolatos nézeteikről és tapasztalatairól is. A technológia fejlődésével párhuzamban a vásárlói szokások is megváltoztak a Deloitte tapasztalatai szerint. Mára a fogyasztók „útja” nem a bankok, a biztosítók és az üzletek ajtajában, hanem az online térben és a zsebben hordozható digitális platformokon kezdődik. Azok a szolgáltatók, akik megfelelően reagálnak az új trendekre és személyre szabott digitális szolgáltatásokat nyújtanak, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

Úgy látjuk, hogy a digitális átalakulás a kereskedelem történetének egyik legfontosabb trendje. Ma már szinte lehetetlen lenne a szervezetek fejlesztését digitális technológiák, illetve azok előnyei nélkül folytatni. A digitális átalakulás az ahhoz vezető út, hogy lényeges hatékonyságnövekedés és rendszerszintű javulás mellett szorosabb és sokkal produktívabb kapcsolat alakulhasson ki vállalat és ügyfele között. A közép-európai régió gazdasága a jövőben kibogozhatatlanul össze fog kapcsolódni a vezető vállalatok digitális stratégiájával – tette hozzá közleményükben Seres Béla.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom