Marketing
Több mint 2,3 milliárd forintból újult meg öt SPAR áruház
A kiskereskedelmi vállalat idén ősszel két budapesti és három vidéki üzletét korszerűsítette – áll közleményben.
„Ebben az évben is folytatjuk modernizációs programunkat, áruházaink korszerűsítését, idén ősszel két budapesti, valamint egy soproni, egy lenti és egy pécsi szupermarketünk újult meg összesen több mint 2,3 milliárd forintból. A vállalat 2018 során 23 milliárd forintot fordít beruházásokra: az új egységek építésére és a meglévők modernizálására. A célunk, hogy vásárlóinknak – a bővülő árukészlet mellett – minden üzletünkben 21. századi szolgáltatásokat és vásárlási élményt kínáljunk” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.
Lenti város lakói október 4-től látogathatják újra a Kisfaludy utca 4. szám alatti, megújult szupermarketet. A 350 millió forintos beruházásnak köszönhetően az újragondolt üzletben önkiszolgáló kasszák segítik a gyors bevásárlást, a praktikusabb és komfortosabb vásárlói élményről pedig olyan átalakítások gondoskodnak, mint az új hűtők, illetve a zöldség-gyümölcs és pékáru bútorok. A korszerűsített bejáraton áthaladva egy átalakított csemegepult, új grillpult és látványpékség is gazdagítja az áruház szolgáltatásait. Mint minden felújítás során, itt is energiahatékony és környezetbarát technológiákat telepítettek. A lenti szupermarketben 29 munkatárs gondoskodik a vásárlók minőségi kiszolgálásáról.
A helyi lakók egyik kedvelt SPAR üzlete a Rózsakert Bevásárlóközpontban – Budapest, Gábor Áron utca 74-78. – található. A szupermarket 547 millió forintból alakult át, és október 18-án nyitotta meg kapuit: tágasabb eladótérrel, teljesen új bútorzattal várja a vásárlókat. Az üzlet belső tere a SPAR legújabb koncepciója szerinti kialakítást kapott: új csemegepult fogadja a vevőket, amelyhez a kényelmesebb vásárlást elősegítő, alacsony bútorokkal gazdagodott zöldség-gyümölcs és pékáru részlegen keresztül lehet eljutni. Az üzlet újdonsága a friss termékeket kínáló látványpékség és a grillpult, illetve a gazdag kínálatot bemutató „Borvilág” szekció. A modernizált üzletben üvegajtós hűtőbútorok és csökkentett fogyasztású LED-lámpák biztosítják az alacsony energiafelhasználást, a vásárlást pedig önkiszolgáló kasszák gyorsítják. A vevőket az áruház 43 munkatársa segíti.
A SPAR 614 millió forintból újította meg a Budapest, IV. kerület, Nap utca 16. szám alatti szupermarketjét. A november 8-án újranyitott áruház homlokzata modernebb megjelenést kapott, belső tere kényelmesebben bejárhatóbbá vált, a módosított alaprajzi elrendezés tágasabb térérzetet biztosít. A takarékos hűtőbútorok és az energiahatékony LED-lámpák mellett megszépült a csemegepult külsője is, amelyhez az átalakított bútorzatú zöldséges és pékáru-részlegen át vezet az út. Hasonlóképp vadonatúj lett a grillpult és a látványpékség is, a polcok végére modern pénztárgépeket telepítettek. Az újpesti SPAR szupermarket 25 munkavállalónak biztosít munkahelyet.
619 millió forintot fordított a SPAR a Sopron, Arany János utca 16. szám alatti üzletére, amellyel stabil munkahelyet biztosít 36 munkatársának. A november 8-tól újra megnyitó áruházban modernizálták a főhomlokzatot, a bejárattal szemközt – szigetszerűen – egy új SPAR to Go éttermet alakítottak ki, emellett pedig teljesen megújították az eladóteret, növelve a vásárlók térérzetét. A kényelmesebb vásárlást segíti a teljesen új állvány- és polcrendszer, az új kasszasor – közöttük önkiszolgáló pénztárgépekkel –, és az új alacsony bútorzat. Új arculatot nyert a csemegepult, modernizálták a pékáru-részleget is, de új látványpékség és grillpult szintén helyet kapott. A felújításnak köszönhetően környezetkímélő és energiatakarékos technológiákra cserélték az áruház világítási és hűtéstechnikai rendszerét.
A Pécs, uránvárosi vásárlók napi bevásárlását teszi kényelmesebbé az Ybl Miklós utca 10. szám alatti SPAR szupermarket modernizálása. A 250 millió forintos átalakításnak köszönhetően az áruház eladóterét teljes egészében felújították, az üzletbelsőt a vállalat legújabb koncepciója alapján korszerűsítették: a bejárat után alacsonybútoros zöldség-gyümölcs és pékáru részleg vezet a csemegepultig. Az üzletet önkiszolgáló gyorskasszákkal is felszerelték. A megváltozott alaprajzi elrendezésű eladóteret energiatakarékos LED-lámpák világítják meg. A szupermarketben egy teljesen új csemegepult arculat, friss és helyben készült termékeket kínáló látványpékség és grillpult, illetve tolóajtókkal felszerelt új hűtőbútor-garnitúra fogadja a vásárlókat. A színvonalas kiszolgálásukat 25 áruházi dolgozó látja el. A pécsi fejlesztés alkalmával is kiemelt jelentőséggel bírtak a környezetvédelmi szempontok: a technológiai, illetve a komforthűtést és -fűtést korszerű, energiatakarékos, hővisszanyerős rendszerrel oldották meg.
Marketing
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra
A 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt – hívja fel a figyelmet a VG.
Jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát 2019 óta – derült ki a Dentsu médiaügynökség elemzéséből. Mint írják, a költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett.
Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is – írja a Világgazdaság.
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt
– derül ki a cikkből.
Megjegyzik: a tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Tizenhét év televíziós reklámozási gyakorlatát vizsgálta az NMHH
A reklámozási hajlandóság a nézettségcsökkenés ellenére is meredeken emelkedett.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elmúlt 17 év televíziós klasszikus reklámozási gyakorlatát tekintette át annak érdekében, hogy a hirdetési piac ezen nem elhanyagolható súlyú szegmensének legfőbb trendjeit meghatározza.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte az MTI-vel, hogy
elsősorban a reklámterhelés nagyságára, a reklámbefogadás szokásaira és a hirdetési szektorok erősorrendjének alakulására fókuszált a kutatás.
Kifejtették, hogy 15 televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006-2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezte fel a hatóság.
Az NMHH a mintát úgy állította össze, hogy az a közszolgálati és az általános műsorrendű kereskedelmi televíziók mellett tematikus csatornákat is tartalmazzon – közölték.
Emlékeztettek, hogy a médiatörvény előírása alapján a kereskedelmi médiumokon 6-24 óra között az adásidő maximum húsz százalékát lehet reklámozásra fordítani, azonban az éjfél és reggel 6 óra közötti periódusra már nem vonatkozik semmilyen időbeli korlátozás, mi több, a televíziós vásárlás típusú hirdetések közzétételére sem alkottak időkorlátot.
A reklámfilmek elsődleges célcsoportját hagyományosan a 18-59 évesek alkotják, azaz az aktív keresők, így a kutatás is erre a korcsoportra koncentrált.
A televíziós reklámterhelés korántsem elhanyagolható mértékű: 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékáért feleltek.
A legtöbb hirdetést a tematikus csatornák (18 százalék) sugározták, de nem sokkal maradtak el mögöttük az országos kereskedelmi televíziók (16 százalék) sem, igaz, az állami fenntartású adók “reklámadagja” – az eltérő szabályozás miatt a közszolgálatra más törvények vonatkoznak – ehhez képest elenyészőnek tűnik (5 százalék) – írták.
A legszembetűnőbb trend, hogy a reklámozási hajlandóság a televízióknál megfigyelhető nézettségcsökkenés ellenére is – a GRP-alapú értékesítés “logikájának” megfelelően – meredeken emelkedett.
A kutatás szerint a magyar tévénézők többsége reklámkerülő, az elmúlt öt év átlagai alapján, az első hirdetés képernyőre kerülése azonnal egy komolyabb elkapcsolási hullámot eredményez.
A hirdetési szektorok tekintetében évről évre ugyanazok a szereplők állnak a toplista élén: a gyógyhatású készítmény, a kereskedelem és az élelmiszerszektor termékei és szolgáltatásai – állapították meg.
Úgy folyatták, hogy a 2000-es évek közepét még kiegyensúlyozott reklámkibocsátás jellemezte, hiszen 2013-ig évente nem egészen 1,3 millió hirdetést tettek közzé a televíziók.
Kivételként a nemzetközi pénzügyi válság Magyarországra érkezésének évét, 2009-et lehet kiemelni, amikor a szpotok száma 13 százalékkal visszaesett.
Ezzel szemben 2014 és 2019 között valóságos “reklámözönvíz” árasztotta el a televíziókat. Akkoriban évente átlagosan több mint tíz százalékkal bővült a vizsgált csatornák hirdetéseinek száma – tették hozzá.
Az elmúlt öt év adatai alapján úgy tűnik, hogy a vásárlóerő és a reklámkerülés között nincs statisztikailag igazolható összefüggés, azaz a legmódosabb nézők nagyjából ugyanolyan arányban morzsolódnak le, mint a legalacsonyabb vásárlóerejűek.
A kutatás szerint 2016 óta a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem, az élelmiszer, továbbá a szépségápolási termékek, a telekommunikáció és a pénzintézetek hirdetései voltak a leggyakoribbak.
Mellettük a szabadidőszektort, a háztartási cikkeket és a közlekedést kell még megemlíteni, azonban ez utóbbiak reklámmegjelenései statikusak voltak, alig változtak az évek során.
Az elmúlt közel két évtized adatai alapján megállapítható, hogy a hirdetési szokások változatlansága mellett a nézőszám és a reklámok gyakoriságának az ollója egyre inkább szétnyílt: egyre több hirdetés került képernyőre, amelyek előtt egyre kevesebben ültek – áll az NMHH kutatásában.
Marketing
Büszkeségeink, a hungarikumok – ezzel a címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyad várában
Október közepéig lehet megtekinteni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Nagy István agrárminiszter a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban berendezett kiállítás csütörtöki megnyitóján az MTI beszámolója szerint kiemelte: a tárlat megrendezésével a múzeum fontos küldetést vállalt magára. A tárlatot megtekintve a magyarok rácsodálkozhatnak arra, hogy mennyi értékünk van, és a külföldről érkezők is láthatják eredményeinket.
“Nekünk, magyaroknak van hitünk, van hagyományunk és van kultúránk”
– mondta, hangsúlyozva: erre a hármas egységre lehet építeni egy olyan jövőt, amely a 21. században is tartós marad. Hozzátette: ezen a hármas egységen az ékkövek a hungarikumok, amelyek nemzetünk legjavát tudják bemutatni.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kiemelte: a hungarikum mozgalom legnagyobb eredménye, hogy az emberek figyelmét ráirányítja arra, hogy mi az érték, hogy vegyék észre a körülöttük lévő értékeket.
“Legyünk hát büszkék Szent István ünnepéhez közeledve arra, hogy ily csodákra vagyunk képesek, ily értéket tudunk teremteni”
– mondta.
Estók János, a múzeum főigazgatója kiemelte: augusztus 20-án az államalapításra, Szent Istvánra emlékezünk, a kiállítás pedig azt mutatja be, hogy hogyan formálódtunk magyarrá. Ezalatt a bő ezer év alatt hogyan formálódott lelkiségünk, gondolatiságunk, életvitelünk és az a szellemi és anyagi kultúra körülöttünk, amlynek mentén magyaroknak nevezzük magunkat. A hungarikumok azok, amelyek ezt az érzületet megtestesítik – emelte ki.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Elmondta: a csaknem 90 hungarikum közül az agrárszférához – a mezőgazdasági termelés mellett az életmódhoz, életvitelhez és az élelmiszeriparhoz – kapcsolódó több mint 50 hungarikumot emelték ki. A tárlat igazi összegzés, az a gondolatiság ismerhető meg, amely ezekben a tárgyakban, hagyományokban, viseletekben, a lelkiség különböző megnyilvánulásaiban, beleértve a népmeséket is, jelen van.
Kiemelte: a tárlaton megjelenő témákat ki is bontják, hiszen az elmúlt időszakban a Herendi Porcelánmanufaktúrával két időszakos kiállítást valósítottak meg közösen, tavasszal zárták a halasi csipkét bemutató tárlatot, őszi tárlatuk középpontjában pedig a Hortobágy áll, a hungarikumokat is megjelentetve.
A Büszkeségeink, a hungarikumok című tárlat összegyűjtve mutatja meg a magyarság kincseit: nyelvünk, irodalmunk, tudományunk eredményeit, az egykori és mai lángelmék teljesítményeit. A kiállításon együtt vannak jelen a történelmi múlt a tudomány, és a kultúra teljesítményei, a gasztronómia kiválóságai és a kreatív magyar elme találékonyságai – áll az ismertetőben.
Az október közepéig látható tárlat kurátora Orosz Diána gyűjteményi főosztályvezető, a látvány Sárik Zsanett grafikus munkája.