Kövess minket!

Marketing

Több mint 2,3 milliárd forintból újult meg öt SPAR áruház

A kiskereskedelmi vállalat idén ősszel két budapesti és három vidéki üzletét korszerűsítette – áll közleményben.

„Ebben az évben is folytatjuk modernizációs programunkat, áruházaink korszerűsítését, idén ősszel két budapesti, valamint egy soproni, egy lenti és egy pécsi szupermarketünk újult meg összesen több mint 2,3 milliárd forintból. A vállalat 2018 során 23 milliárd forintot fordít beruházásokra: az új egységek építésére és a meglévők modernizálására. A célunk, hogy vásárlóinknak – a bővülő árukészlet mellett – minden üzletünkben 21. századi szolgáltatásokat és vásárlási élményt kínáljunk” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

Lenti város lakói október 4-től látogathatják újra a Kisfaludy utca 4. szám alatti, megújult szupermarketet. A 350 millió forintos beruházásnak köszönhetően az újragondolt üzletben önkiszolgáló kasszák segítik a gyors bevásárlást, a praktikusabb és komfortosabb vásárlói élményről pedig olyan átalakítások gondoskodnak, mint az új hűtők, illetve a zöldség-gyümölcs és pékáru bútorok. A korszerűsített bejáraton áthaladva egy átalakított csemegepult, új grillpult és látványpékség is gazdagítja az áruház szolgáltatásait. Mint minden felújítás során, itt is energiahatékony és környezetbarát technológiákat telepítettek. A lenti szupermarketben 29 munkatárs gondoskodik a vásárlók minőségi kiszolgálásáról.

A helyi lakók egyik kedvelt SPAR üzlete a Rózsakert Bevásárlóközpontban – Budapest, Gábor Áron utca 74-78. – található. A szupermarket 547 millió forintból alakult át, és október 18-án nyitotta meg kapuit: tágasabb eladótérrel, teljesen új bútorzattal várja a vásárlókat. Az üzlet belső tere a SPAR legújabb koncepciója szerinti kialakítást kapott: új csemegepult fogadja a vevőket, amelyhez a kényelmesebb vásárlást elősegítő, alacsony bútorokkal gazdagodott zöldség-gyümölcs és pékáru részlegen keresztül lehet eljutni. Az üzlet újdonsága a friss termékeket kínáló látványpékség és a grillpult, illetve a gazdag kínálatot bemutató „Borvilág” szekció. A modernizált üzletben üvegajtós hűtőbútorok és csökkentett fogyasztású LED-lámpák biztosítják az alacsony energiafelhasználást, a vásárlást pedig önkiszolgáló kasszák gyorsítják. A vevőket az áruház 43 munkatársa segíti.

A SPAR 614 millió forintból újította meg a Budapest, IV. kerület, Nap utca 16. szám alatti szupermarketjét. A november 8-án újranyitott áruház homlokzata modernebb megjelenést kapott, belső tere kényelmesebben bejárhatóbbá vált, a módosított alaprajzi elrendezés tágasabb térérzetet biztosít. A takarékos hűtőbútorok és az energiahatékony LED-lámpák mellett megszépült a csemegepult külsője is, amelyhez az átalakított bútorzatú zöldséges és pékáru-részlegen át vezet az út. Hasonlóképp vadonatúj lett a grillpult és a látványpékség is, a polcok végére modern pénztárgépeket telepítettek. Az újpesti SPAR szupermarket 25 munkavállalónak biztosít munkahelyet.

619 millió forintot fordított a SPAR a Sopron, Arany János utca 16. szám alatti üzletére, amellyel stabil munkahelyet biztosít 36 munkatársának. A november 8-tól újra megnyitó áruházban modernizálták a főhomlokzatot, a bejárattal szemközt – szigetszerűen – egy új SPAR to Go éttermet alakítottak ki, emellett pedig teljesen megújították az eladóteret, növelve a vásárlók térérzetét. A kényelmesebb vásárlást segíti a teljesen új állvány- és polcrendszer, az új kasszasor – közöttük önkiszolgáló pénztárgépekkel –, és az új alacsony bútorzat. Új arculatot nyert a csemegepult, modernizálták a pékáru-részleget is, de új látványpékség és grillpult szintén helyet kapott. A felújításnak köszönhetően környezetkímélő és energiatakarékos technológiákra cserélték az áruház világítási és hűtéstechnikai rendszerét.

A Pécs, uránvárosi vásárlók napi bevásárlását teszi kényelmesebbé az Ybl Miklós utca 10. szám alatti SPAR szupermarket modernizálása. A 250 millió forintos átalakításnak köszönhetően az áruház eladóterét teljes egészében felújították, az üzletbelsőt a vállalat legújabb koncepciója alapján korszerűsítették: a bejárat után alacsonybútoros zöldség-gyümölcs és pékáru részleg vezet a csemegepultig. Az üzletet önkiszolgáló gyorskasszákkal is felszerelték. A megváltozott alaprajzi elrendezésű eladóteret energiatakarékos LED-lámpák világítják meg. A szupermarketben egy teljesen új csemegepult arculat, friss és helyben készült termékeket kínáló látványpékség és grillpult, illetve tolóajtókkal felszerelt új hűtőbútor-garnitúra fogadja a vásárlókat. A színvonalas kiszolgálásukat 25 áruházi dolgozó látja el. A pécsi fejlesztés alkalmával is kiemelt jelentőséggel bírtak a környezetvédelmi szempontok: a technológiai, illetve a komforthűtést és -fűtést korszerű, energiatakarékos, hővisszanyerős rendszerrel oldották meg.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom