Kövess minket!

Marketing

Több mint 2,3 milliárd forintból újult meg öt SPAR áruház

A kiskereskedelmi vállalat idén ősszel két budapesti és három vidéki üzletét korszerűsítette – áll közleményben.

„Ebben az évben is folytatjuk modernizációs programunkat, áruházaink korszerűsítését, idén ősszel két budapesti, valamint egy soproni, egy lenti és egy pécsi szupermarketünk újult meg összesen több mint 2,3 milliárd forintból. A vállalat 2018 során 23 milliárd forintot fordít beruházásokra: az új egységek építésére és a meglévők modernizálására. A célunk, hogy vásárlóinknak – a bővülő árukészlet mellett – minden üzletünkben 21. századi szolgáltatásokat és vásárlási élményt kínáljunk” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

Lenti város lakói október 4-től látogathatják újra a Kisfaludy utca 4. szám alatti, megújult szupermarketet. A 350 millió forintos beruházásnak köszönhetően az újragondolt üzletben önkiszolgáló kasszák segítik a gyors bevásárlást, a praktikusabb és komfortosabb vásárlói élményről pedig olyan átalakítások gondoskodnak, mint az új hűtők, illetve a zöldség-gyümölcs és pékáru bútorok. A korszerűsített bejáraton áthaladva egy átalakított csemegepult, új grillpult és látványpékség is gazdagítja az áruház szolgáltatásait. Mint minden felújítás során, itt is energiahatékony és környezetbarát technológiákat telepítettek. A lenti szupermarketben 29 munkatárs gondoskodik a vásárlók minőségi kiszolgálásáról.

A helyi lakók egyik kedvelt SPAR üzlete a Rózsakert Bevásárlóközpontban – Budapest, Gábor Áron utca 74-78. – található. A szupermarket 547 millió forintból alakult át, és október 18-án nyitotta meg kapuit: tágasabb eladótérrel, teljesen új bútorzattal várja a vásárlókat. Az üzlet belső tere a SPAR legújabb koncepciója szerinti kialakítást kapott: új csemegepult fogadja a vevőket, amelyhez a kényelmesebb vásárlást elősegítő, alacsony bútorokkal gazdagodott zöldség-gyümölcs és pékáru részlegen keresztül lehet eljutni. Az üzlet újdonsága a friss termékeket kínáló látványpékség és a grillpult, illetve a gazdag kínálatot bemutató „Borvilág” szekció. A modernizált üzletben üvegajtós hűtőbútorok és csökkentett fogyasztású LED-lámpák biztosítják az alacsony energiafelhasználást, a vásárlást pedig önkiszolgáló kasszák gyorsítják. A vevőket az áruház 43 munkatársa segíti.

A SPAR 614 millió forintból újította meg a Budapest, IV. kerület, Nap utca 16. szám alatti szupermarketjét. A november 8-án újranyitott áruház homlokzata modernebb megjelenést kapott, belső tere kényelmesebben bejárhatóbbá vált, a módosított alaprajzi elrendezés tágasabb térérzetet biztosít. A takarékos hűtőbútorok és az energiahatékony LED-lámpák mellett megszépült a csemegepult külsője is, amelyhez az átalakított bútorzatú zöldséges és pékáru-részlegen át vezet az út. Hasonlóképp vadonatúj lett a grillpult és a látványpékség is, a polcok végére modern pénztárgépeket telepítettek. Az újpesti SPAR szupermarket 25 munkavállalónak biztosít munkahelyet.

619 millió forintot fordított a SPAR a Sopron, Arany János utca 16. szám alatti üzletére, amellyel stabil munkahelyet biztosít 36 munkatársának. A november 8-tól újra megnyitó áruházban modernizálták a főhomlokzatot, a bejárattal szemközt – szigetszerűen – egy új SPAR to Go éttermet alakítottak ki, emellett pedig teljesen megújították az eladóteret, növelve a vásárlók térérzetét. A kényelmesebb vásárlást segíti a teljesen új állvány- és polcrendszer, az új kasszasor – közöttük önkiszolgáló pénztárgépekkel –, és az új alacsony bútorzat. Új arculatot nyert a csemegepult, modernizálták a pékáru-részleget is, de új látványpékség és grillpult szintén helyet kapott. A felújításnak köszönhetően környezetkímélő és energiatakarékos technológiákra cserélték az áruház világítási és hűtéstechnikai rendszerét.

A Pécs, uránvárosi vásárlók napi bevásárlását teszi kényelmesebbé az Ybl Miklós utca 10. szám alatti SPAR szupermarket modernizálása. A 250 millió forintos átalakításnak köszönhetően az áruház eladóterét teljes egészében felújították, az üzletbelsőt a vállalat legújabb koncepciója alapján korszerűsítették: a bejárat után alacsonybútoros zöldség-gyümölcs és pékáru részleg vezet a csemegepultig. Az üzletet önkiszolgáló gyorskasszákkal is felszerelték. A megváltozott alaprajzi elrendezésű eladóteret energiatakarékos LED-lámpák világítják meg. A szupermarketben egy teljesen új csemegepult arculat, friss és helyben készült termékeket kínáló látványpékség és grillpult, illetve tolóajtókkal felszerelt új hűtőbútor-garnitúra fogadja a vásárlókat. A színvonalas kiszolgálásukat 25 áruházi dolgozó látja el. A pécsi fejlesztés alkalmával is kiemelt jelentőséggel bírtak a környezetvédelmi szempontok: a technológiai, illetve a komforthűtést és -fűtést korszerű, energiatakarékos, hővisszanyerős rendszerrel oldották meg.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom