Marketing
Több a tudatos vásárló
Egyre több az igazán tudatos vásárló, és megerősödött a célirányos internet-használat is – derül ki a negyedszer elvégzett kutatásból.
A Kirakat.hu és az Ipsos idén negyedik alkalommal mérte fel a vásárlói tudatosságot és a fogyasztói attitűdöket. A kutatás eredménye szerint tovább nőtt a vásárlás előtti internetes tájékozódás, összességében viszont kevesebbet gondolkodunk, mielőtt a pénztárcánkhoz nyúlnánk. Kevésbé preferáljuk például a magyar termékeket és a környezetvédelmi szempontok sem olyan relevánsak, mint azt gondolnánk.
2010-ben a vásárlói tudatosság az első, 2007-es felméréshez képest enyhén erősödött: a Tudatos Vásárlói Index akkor 4,55 volt, idén elérte a 4,7-es értéket. (Az egyes a legrosszabb, a hetes a legjobb eredmény itt.) Érdekes átrendeződés kezdődött meg a TVI átlagát adó egyes csoportokon belül: egyre szélesedik a tudatos vásárlók köre, és jelentősen csökkent a „nem besorolható” (akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni) válaszadók száma.
A kutatás alapját képező hétlépcsős tudatossági kategória alapján a 4-es, 5-ös és 6-os – vagyis a tudatos vásárlói – kategóriákba tartozók aránya az évek alatt folyamatosan nőtt. 2007-ben az ide tartozó vásárlók az összes válaszadók 47 százalékát képviselték; 2008-ban ez az arány 50 százalék, egy évvel később 56 százalék, idén pedig már 61 százalék volt. A három kategórián belül a ’nagyon tudatosnak’ mondható 6-os kategóriába évről évre többen tartoznak: arányuk a 2007-es 15 százalékról mára 21 százalékra ugrott.
A felmérés során az egyes állításokra adott válaszok megoszlása és átlaga csak kismértékben változott a négy adatfelvételi hullám között. Összességében erősödött a vásárlói tudatosság, de mutatkoznak csökkenő tendenciák is. Míg például két évvel ezelőtt a vásárlók 61 százaléka tájékozódott, mielőtt valami értékesebb dolgot vásárolt és 51 százalékuk nézett utána, hogy mit hol érdemes venni, idén ezek a számok 54 illetve 49 százalékra csökkentek. Az impulzusvásárlók száma még mindig magas: a válaszadóknak csupán 38 százaléka vesz előre eltervezett dolgokat.
Megállni látszik viszont az a korábban jelzett, a korral fordítottan arányos viselkedés, miszerint a fiatalabbak a legkevésbé, míg az idősebbek inkább tudatos vásárlók. A Kirakat.hu és az Ipsos friss kutatása is megerősíti, hogy változatlanul a 30-50 éves korosztályra jellemző a leginkább a tudatos viselkedés. Mindemellett az is megállapítható, hogy a magasabb iskolai végzettség önmagában is erősíti a tudatos vásárlói magatartást, és az internet-hozzáféréssel rendelkezők esetében is magasabb a TVI.
A vizsgálat eredményének egyik legérdekesebb pontja, hogy az elvi, etikai alapon nyugvó fogyasztói viselkedés egyre kevésbé beágyazott a magyar társadalomban, azaz meggyőződésünk kevésbé irányít bennünket, mint korábban. Ez leginkább a magyar produktumokat sújtotta, hiszen a korábbi esztendőhöz képest idén 14 százalékkal kevesebben (a válaszadók mindössze 46 százaléka) értettek egyet abban a kérdésben, hogy ha tehetik, magyar terméket vásárolnak.
Az egészséges és környezetbarát termékeket, valamint a környezettudatos csomagolást előnyben részesítő kérdés-kategóriákban a válaszadók ugyancsak alacsonyabb érdeklődést mutattak a tavalyi eredményekhez képest.
A felmérés eredménye egyértelműen jelzi, hogy nőtt a célirányos internethasználat. 2010-ben már 60 százalék feletti értéket mutat az online aktivitás, legyen szó általános információgyűjtésről, az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőinek megismeréséről, a legolcsóbb lehetőség felkutatásáról, vagy éppen más vásárlók tapasztalatainak megismeréséről.
A legáltalánosabb célja az online tájékozódásnak továbbra is az általános információk gyűjtése, ezen belül azonban idén tovább nőtt a gyakran és nagyon gyakran ilyen célból barangoló internetezők aránya: mára számuk 70 százalék. Tavalyhoz képest közel a duplájára, 8-ról 14 százalékra ugrott azok aránya, akik nagyon gyakran azért böngésznek, hogy megtalálják a számukra legolcsóbb vásárlási lehetőséget.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.