Kövess minket!

Marketing

Tízből kilenc középiskolás jelen van az Instagramon

A 18 év alatti korosztály 92 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, tízből heten pedig naponta többször, akár óránként is ránéznek a képmegosztó alkalmazásra – derül ki egy online kutatásból.

Nagyobb arányban vannak jelen az Instagramon, több profilt követnek, gyakrabban posztolnak és néznek rá az alkalmazásra a 18 év alattiak (középiskolások), mint az ennél idősebbek. A diákok több mint 90 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, ötödük óránként néz rá az alkalmazásra, közel 80 százalékuk pedig legalább naponta egyszer tesz így. A középiskolások 16 százaléka több mint 500 profilt követ, közel fele pedig több mint 200-at – derül ki az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye, a Noizz.hu, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria közel 600 megkérdezett válaszán alapuló online kutatásából.

A 18 év feletti válaszadók többsége is naponta többször néz az Instagram-fiókjára, körükben azonban magasabb a csak hetente egyszer vagy többször aktívak aránya. A hazai fiatalok jellemzően fotót posztolnak az Instagramon, ez gyakorlatilag mindkét korcsoportban az Instagram-használókra vetítve 95 százalék körüli, míg csupán 4 százalék körüli részarányt képviselnek a fotó mellett videót is megosztók. A legfiatalabb online generáció tagjainak harmada legalább hetente egyszer posztol az Instagramon.

A fiatalabbak nagyobb arányban követnek barátokat, ismerősöket, sztárokat, hírességeket, bloggerek és vloggereket, illetve jelentősen nagyobb számban humoros és különböző idézeteket megosztó profilokat. Körükben kiemelkedően népszerűek a divat- és életmódbloggerek, a filmes, illetve az IT és gamer tartalmat megosztók. A 18 év alattiak egyik kedvenc, legtöbbször kedvelt és posztolt fotótémája a szelfi, illetve a barátokkal közös kép, de város- és tájképeket is előszeretettel lájkolnak a közösségi alkalmazásban. A 18 évnél idősebbek a város- és tájképek mellett a természetfotókat, illetve a személyes fényképeket részesítik előnyben, de a fiatalabbaknál jelentősen többször kedvelnek és posztolnak ételekről és italokról készült képeket is.

A középiskolás instások majdnem kétharmada csupán néhány percet tölt a posztolás előtt egy-egy kép szerkesztésével, 13 százalékuk azonban fél órát, 5 százalékuk pedig akár egy órát is fordít a fotó tökéletesítésére. Az idősebbeknél már kevésbé fontos szempont a hosszú utómunka, háromnegyedük legfeljebb néhány perc után élesíti a fényképeket. Az Instagram-filterek ugyanakkor az idősebbek körében népszerűbbek: a 18 év alattiak több mint negyede egyáltalán nem alkalmaz ilyeneket, csupán tizedük nyilatkozott úgy, hogy ez minden esetben része a posztolásának. A 18 év felettiek 90 százaléka ugyanakkor használ filtert, az ilyen korú válaszadók közel fele a legtöbb esetben él ezzel a lehetőséggel. Az Instagramon kívüli fotószerkesztő alkalmazást a fiatalabbak használnak, közel 50 százalékuk a legtöbb fotó publikálása előtt így tesz, míg az idősebbeknek csupán harmada használ külső appot erre a célra. Az Instagram Story (Történetek) funkcióját a 18 év alattiak több mint 40 százaléka legalább hetente, másik 40 százalékuk pedig legalább havonta egyszer használja. Az idősebbek 40 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem posztol erre a felületre. A középiskolások több mint ötöde nyilatkozott úgy, hogy a fotók posztolásánál fontos, hogy a lefotózott pillanat jobban mutasson, mint a valóságban, emellett fontos szempont még az egyéniség kifejezése, illetve a téma érdekessége is. A kompozíció szépségére ugyanakkor inkább az idősebbek figyelnek.

A 18 év alattiak körében az Instagram inkább „női sportág”: a lányoknál csupán 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem regisztrált, míg a fiúknak közel 14 százaléka maradt eddig távol az alkalmazástól. Az Instagramot lányok valamivel gyakrabban néznek rá az új fotókra, negyedük óránként, több mint 60 százalékuk pedig naponta többször tesz így. Míg az alkalmazást használó fiúk 17 százaléka nem posztol, csak követ másokat, addig a lányok háromnegyede legalább hetente egyszer posztol (a fiúknál ez az arány alig lépi túl az 50 százalékot). A bloggerek és vloggerek közül a fiúk körében az IT és gamer, a sport és autó, illetve a film népszerűbb, míg a lányok egyértelműen a divat–életmód-profilokat részesítik előnyben. A lányok nagyobb arányban követnek idézeteket és vicces képeket posztoló, illetve énekesek és zenekarok, illetve sztárok és hírességek által üzemeltetett profilokat, míg a fiúknál az ismeretterjesztő profilok számítanak valamivel népszerűbbnek.

A kedvelt és posztolt fotótémák körében a lányoknál a barátokkal közös képek, illetve a szelfik a legnépszerűbbek, míg a fiúk a tájképeket, a vicces képeket, illetve az utazás közben készült fotókat is előbbre sorolták az önarcképeknél. A videós tartalmak a 18 év alatti lányoknál népszerűbbek, az Instagramot használók több mint tizedük nyilatkozott úgy, hogy azonos arányban posztol álló- és mozgóképet, a fiúknál alig 2 százalék ez az arány. A fotószerkesztéshez az alkalmazást használó 10 fiúból 3 mindig, illetve tízből négy legtöbbször használ külső alkalmazást, a lányok több mint fele azonban általában nem, vagy sosem él ezzel a lehetőséggel. Az érintett fiúk háromnegyede nem, vagy csak ritkán használ beépített Instagram-filtereket, a lányok fele azonban legtöbbször vagy mindig alkalmazza ezeket. Az Instagram Story szintén a lányok terepe, az appot használók 20 százaléka naponta, harmaduk pedig hetente legalább egyszer posztol erre a platformra, míg a fiúk több mint 40 százaléka egyáltalán nem tesz így.

Fotó: Jákó Eszter, a METU marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese

Hatalmas trendváltozásokat látunk évről évre a fiatalok csatornahasználati szokásában egyrészről a tizenévesek nyitottsága, másrészt a technológiai lehetőségek és alkalmazások bővülésének eredményeként

– mondta Jákó Eszter, a METU marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint egy szervezettnek folyamatosan jelen kell lennie minden releváns csatornán, ahol hiteles, a generációnak szóló, érthető tartalmat kell nyújtania, akár a korosztály bevonásával, hogy hatékonyan tudja elérni a fiatal generációt és megnyerni a bizalmukat.

Fotó: Bodony Barbi, Középsuli.hu szereplője, Gerentsér Imre, a Ringier Axel Springer online portfólió igazgatója és Jákó Eszter

A kutatási eredményekből is látszik, hogy ez a fiatal közönség mennyire Instagram-, illetve kütyüfüggő. Az elmúlt években a vizualitás egyre meghatározóbbá válik a kommunikációban, sokszor ma már a kép az első, azaz elegendő magát a látványt megmutatni

– hangsúlyozta Gerentsér Imre, a Noizz.hu-t kiadó Ringier Axel Springer Magyarország Kft. online portfólióigazgatója. „Mindig vannak új trendek, de a fiatalok is a megszokott életciklusokon mennek keresztül – mint például a családalapítás –, ami ugyanúgy hatással lesz kommunikációs profiljukra is” – tette hozzá.

Fotó: Instagram-pályázat

A kutatás a Z generáció digitális és közösségimédia-oktatásáért, illetve használati szokásainak mélyebb megismeréséért elindított kampány keretében valósult meg. A program részeként a Szóda Műhely Városi Pezsgés (#varosipezsges) címmel Instagram-pályázatot indított középiskolások számára. A közösségi képmegosztóra feltöltött több mint 600 kép közül a legkiválóbb alkotásokat zsűri választotta ki. A legjobbnak ítélt fotó Bajczár Benedek képe lett, a második helyet Béres Dominik, a harmadikat pedig Gergely Ákos alkotása nyerte el. A pályázaton a METU különdíját Kala Noel érdemelte ki. A feltöltött legizgalmasabb képekből a Deák17 galéria kiállítást rendezett, amit október 7-ig láthatnak az érdeklődők.

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom