Kövess minket!

Marketing

Tízből kilenc középiskolás jelen van az Instagramon

A 18 év alatti korosztály 92 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, tízből heten pedig naponta többször, akár óránként is ránéznek a képmegosztó alkalmazásra – derül ki egy online kutatásból.

Nagyobb arányban vannak jelen az Instagramon, több profilt követnek, gyakrabban posztolnak és néznek rá az alkalmazásra a 18 év alattiak (középiskolások), mint az ennél idősebbek. A diákok több mint 90 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, ötödük óránként néz rá az alkalmazásra, közel 80 százalékuk pedig legalább naponta egyszer tesz így. A középiskolások 16 százaléka több mint 500 profilt követ, közel fele pedig több mint 200-at – derül ki az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye, a Noizz.hu, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria közel 600 megkérdezett válaszán alapuló online kutatásából.

A 18 év feletti válaszadók többsége is naponta többször néz az Instagram-fiókjára, körükben azonban magasabb a csak hetente egyszer vagy többször aktívak aránya. A hazai fiatalok jellemzően fotót posztolnak az Instagramon, ez gyakorlatilag mindkét korcsoportban az Instagram-használókra vetítve 95 százalék körüli, míg csupán 4 százalék körüli részarányt képviselnek a fotó mellett videót is megosztók. A legfiatalabb online generáció tagjainak harmada legalább hetente egyszer posztol az Instagramon.

A fiatalabbak nagyobb arányban követnek barátokat, ismerősöket, sztárokat, hírességeket, bloggerek és vloggereket, illetve jelentősen nagyobb számban humoros és különböző idézeteket megosztó profilokat. Körükben kiemelkedően népszerűek a divat- és életmódbloggerek, a filmes, illetve az IT és gamer tartalmat megosztók. A 18 év alattiak egyik kedvenc, legtöbbször kedvelt és posztolt fotótémája a szelfi, illetve a barátokkal közös kép, de város- és tájképeket is előszeretettel lájkolnak a közösségi alkalmazásban. A 18 évnél idősebbek a város- és tájképek mellett a természetfotókat, illetve a személyes fényképeket részesítik előnyben, de a fiatalabbaknál jelentősen többször kedvelnek és posztolnak ételekről és italokról készült képeket is.

A középiskolás instások majdnem kétharmada csupán néhány percet tölt a posztolás előtt egy-egy kép szerkesztésével, 13 százalékuk azonban fél órát, 5 százalékuk pedig akár egy órát is fordít a fotó tökéletesítésére. Az idősebbeknél már kevésbé fontos szempont a hosszú utómunka, háromnegyedük legfeljebb néhány perc után élesíti a fényképeket. Az Instagram-filterek ugyanakkor az idősebbek körében népszerűbbek: a 18 év alattiak több mint negyede egyáltalán nem alkalmaz ilyeneket, csupán tizedük nyilatkozott úgy, hogy ez minden esetben része a posztolásának. A 18 év felettiek 90 százaléka ugyanakkor használ filtert, az ilyen korú válaszadók közel fele a legtöbb esetben él ezzel a lehetőséggel. Az Instagramon kívüli fotószerkesztő alkalmazást a fiatalabbak használnak, közel 50 százalékuk a legtöbb fotó publikálása előtt így tesz, míg az idősebbeknek csupán harmada használ külső appot erre a célra. Az Instagram Story (Történetek) funkcióját a 18 év alattiak több mint 40 százaléka legalább hetente, másik 40 százalékuk pedig legalább havonta egyszer használja. Az idősebbek 40 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem posztol erre a felületre. A középiskolások több mint ötöde nyilatkozott úgy, hogy a fotók posztolásánál fontos, hogy a lefotózott pillanat jobban mutasson, mint a valóságban, emellett fontos szempont még az egyéniség kifejezése, illetve a téma érdekessége is. A kompozíció szépségére ugyanakkor inkább az idősebbek figyelnek.

A 18 év alattiak körében az Instagram inkább „női sportág”: a lányoknál csupán 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem regisztrált, míg a fiúknak közel 14 százaléka maradt eddig távol az alkalmazástól. Az Instagramot lányok valamivel gyakrabban néznek rá az új fotókra, negyedük óránként, több mint 60 százalékuk pedig naponta többször tesz így. Míg az alkalmazást használó fiúk 17 százaléka nem posztol, csak követ másokat, addig a lányok háromnegyede legalább hetente egyszer posztol (a fiúknál ez az arány alig lépi túl az 50 százalékot). A bloggerek és vloggerek közül a fiúk körében az IT és gamer, a sport és autó, illetve a film népszerűbb, míg a lányok egyértelműen a divat–életmód-profilokat részesítik előnyben. A lányok nagyobb arányban követnek idézeteket és vicces képeket posztoló, illetve énekesek és zenekarok, illetve sztárok és hírességek által üzemeltetett profilokat, míg a fiúknál az ismeretterjesztő profilok számítanak valamivel népszerűbbnek.

A kedvelt és posztolt fotótémák körében a lányoknál a barátokkal közös képek, illetve a szelfik a legnépszerűbbek, míg a fiúk a tájképeket, a vicces képeket, illetve az utazás közben készült fotókat is előbbre sorolták az önarcképeknél. A videós tartalmak a 18 év alatti lányoknál népszerűbbek, az Instagramot használók több mint tizedük nyilatkozott úgy, hogy azonos arányban posztol álló- és mozgóképet, a fiúknál alig 2 százalék ez az arány. A fotószerkesztéshez az alkalmazást használó 10 fiúból 3 mindig, illetve tízből négy legtöbbször használ külső alkalmazást, a lányok több mint fele azonban általában nem, vagy sosem él ezzel a lehetőséggel. Az érintett fiúk háromnegyede nem, vagy csak ritkán használ beépített Instagram-filtereket, a lányok fele azonban legtöbbször vagy mindig alkalmazza ezeket. Az Instagram Story szintén a lányok terepe, az appot használók 20 százaléka naponta, harmaduk pedig hetente legalább egyszer posztol erre a platformra, míg a fiúk több mint 40 százaléka egyáltalán nem tesz így.

Fotó: Jákó Eszter, a METU marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese

Hatalmas trendváltozásokat látunk évről évre a fiatalok csatornahasználati szokásában egyrészről a tizenévesek nyitottsága, másrészt a technológiai lehetőségek és alkalmazások bővülésének eredményeként

– mondta Jákó Eszter, a METU marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint egy szervezettnek folyamatosan jelen kell lennie minden releváns csatornán, ahol hiteles, a generációnak szóló, érthető tartalmat kell nyújtania, akár a korosztály bevonásával, hogy hatékonyan tudja elérni a fiatal generációt és megnyerni a bizalmukat.

Fotó: Bodony Barbi, Középsuli.hu szereplője, Gerentsér Imre, a Ringier Axel Springer online portfólió igazgatója és Jákó Eszter

A kutatási eredményekből is látszik, hogy ez a fiatal közönség mennyire Instagram-, illetve kütyüfüggő. Az elmúlt években a vizualitás egyre meghatározóbbá válik a kommunikációban, sokszor ma már a kép az első, azaz elegendő magát a látványt megmutatni

– hangsúlyozta Gerentsér Imre, a Noizz.hu-t kiadó Ringier Axel Springer Magyarország Kft. online portfólióigazgatója. „Mindig vannak új trendek, de a fiatalok is a megszokott életciklusokon mennek keresztül – mint például a családalapítás –, ami ugyanúgy hatással lesz kommunikációs profiljukra is” – tette hozzá.

Fotó: Instagram-pályázat

A kutatás a Z generáció digitális és közösségimédia-oktatásáért, illetve használati szokásainak mélyebb megismeréséért elindított kampány keretében valósult meg. A program részeként a Szóda Műhely Városi Pezsgés (#varosipezsges) címmel Instagram-pályázatot indított középiskolások számára. A közösségi képmegosztóra feltöltött több mint 600 kép közül a legkiválóbb alkotásokat zsűri választotta ki. A legjobbnak ítélt fotó Bajczár Benedek képe lett, a második helyet Béres Dominik, a harmadikat pedig Gergely Ákos alkotása nyerte el. A pályázaton a METU különdíját Kala Noel érdemelte ki. A feltöltött legizgalmasabb képekből a Deák17 galéria kiállítást rendezett, amit október 7-ig láthatnak az érdeklődők.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom