Kövess minket!

Marketing

Tízből kilenc középiskolás jelen van az Instagramon

A 18 év alatti korosztály 92 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, tízből heten pedig naponta többször, akár óránként is ránéznek a képmegosztó alkalmazásra – derül ki egy online kutatásból.

Nagyobb arányban vannak jelen az Instagramon, több profilt követnek, gyakrabban posztolnak és néznek rá az alkalmazásra a 18 év alattiak (középiskolások), mint az ennél idősebbek. A diákok több mint 90 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, ötödük óránként néz rá az alkalmazásra, közel 80 százalékuk pedig legalább naponta egyszer tesz így. A középiskolások 16 százaléka több mint 500 profilt követ, közel fele pedig több mint 200-at – derül ki az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye, a Noizz.hu, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria közel 600 megkérdezett válaszán alapuló online kutatásából.

A 18 év feletti válaszadók többsége is naponta többször néz az Instagram-fiókjára, körükben azonban magasabb a csak hetente egyszer vagy többször aktívak aránya. A hazai fiatalok jellemzően fotót posztolnak az Instagramon, ez gyakorlatilag mindkét korcsoportban az Instagram-használókra vetítve 95 százalék körüli, míg csupán 4 százalék körüli részarányt képviselnek a fotó mellett videót is megosztók. A legfiatalabb online generáció tagjainak harmada legalább hetente egyszer posztol az Instagramon.

A fiatalabbak nagyobb arányban követnek barátokat, ismerősöket, sztárokat, hírességeket, bloggerek és vloggereket, illetve jelentősen nagyobb számban humoros és különböző idézeteket megosztó profilokat. Körükben kiemelkedően népszerűek a divat- és életmódbloggerek, a filmes, illetve az IT és gamer tartalmat megosztók. A 18 év alattiak egyik kedvenc, legtöbbször kedvelt és posztolt fotótémája a szelfi, illetve a barátokkal közös kép, de város- és tájképeket is előszeretettel lájkolnak a közösségi alkalmazásban. A 18 évnél idősebbek a város- és tájképek mellett a természetfotókat, illetve a személyes fényképeket részesítik előnyben, de a fiatalabbaknál jelentősen többször kedvelnek és posztolnak ételekről és italokról készült képeket is.

A középiskolás instások majdnem kétharmada csupán néhány percet tölt a posztolás előtt egy-egy kép szerkesztésével, 13 százalékuk azonban fél órát, 5 százalékuk pedig akár egy órát is fordít a fotó tökéletesítésére. Az idősebbeknél már kevésbé fontos szempont a hosszú utómunka, háromnegyedük legfeljebb néhány perc után élesíti a fényképeket. Az Instagram-filterek ugyanakkor az idősebbek körében népszerűbbek: a 18 év alattiak több mint negyede egyáltalán nem alkalmaz ilyeneket, csupán tizedük nyilatkozott úgy, hogy ez minden esetben része a posztolásának. A 18 év felettiek 90 százaléka ugyanakkor használ filtert, az ilyen korú válaszadók közel fele a legtöbb esetben él ezzel a lehetőséggel. Az Instagramon kívüli fotószerkesztő alkalmazást a fiatalabbak használnak, közel 50 százalékuk a legtöbb fotó publikálása előtt így tesz, míg az idősebbeknek csupán harmada használ külső appot erre a célra. Az Instagram Story (Történetek) funkcióját a 18 év alattiak több mint 40 százaléka legalább hetente, másik 40 százalékuk pedig legalább havonta egyszer használja. Az idősebbek 40 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem posztol erre a felületre. A középiskolások több mint ötöde nyilatkozott úgy, hogy a fotók posztolásánál fontos, hogy a lefotózott pillanat jobban mutasson, mint a valóságban, emellett fontos szempont még az egyéniség kifejezése, illetve a téma érdekessége is. A kompozíció szépségére ugyanakkor inkább az idősebbek figyelnek.

A 18 év alattiak körében az Instagram inkább „női sportág”: a lányoknál csupán 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem regisztrált, míg a fiúknak közel 14 százaléka maradt eddig távol az alkalmazástól. Az Instagramot lányok valamivel gyakrabban néznek rá az új fotókra, negyedük óránként, több mint 60 százalékuk pedig naponta többször tesz így. Míg az alkalmazást használó fiúk 17 százaléka nem posztol, csak követ másokat, addig a lányok háromnegyede legalább hetente egyszer posztol (a fiúknál ez az arány alig lépi túl az 50 százalékot). A bloggerek és vloggerek közül a fiúk körében az IT és gamer, a sport és autó, illetve a film népszerűbb, míg a lányok egyértelműen a divat–életmód-profilokat részesítik előnyben. A lányok nagyobb arányban követnek idézeteket és vicces képeket posztoló, illetve énekesek és zenekarok, illetve sztárok és hírességek által üzemeltetett profilokat, míg a fiúknál az ismeretterjesztő profilok számítanak valamivel népszerűbbnek.

A kedvelt és posztolt fotótémák körében a lányoknál a barátokkal közös képek, illetve a szelfik a legnépszerűbbek, míg a fiúk a tájképeket, a vicces képeket, illetve az utazás közben készült fotókat is előbbre sorolták az önarcképeknél. A videós tartalmak a 18 év alatti lányoknál népszerűbbek, az Instagramot használók több mint tizedük nyilatkozott úgy, hogy azonos arányban posztol álló- és mozgóképet, a fiúknál alig 2 százalék ez az arány. A fotószerkesztéshez az alkalmazást használó 10 fiúból 3 mindig, illetve tízből négy legtöbbször használ külső alkalmazást, a lányok több mint fele azonban általában nem, vagy sosem él ezzel a lehetőséggel. Az érintett fiúk háromnegyede nem, vagy csak ritkán használ beépített Instagram-filtereket, a lányok fele azonban legtöbbször vagy mindig alkalmazza ezeket. Az Instagram Story szintén a lányok terepe, az appot használók 20 százaléka naponta, harmaduk pedig hetente legalább egyszer posztol erre a platformra, míg a fiúk több mint 40 százaléka egyáltalán nem tesz így.

Fotó: Jákó Eszter, a METU marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese

Hatalmas trendváltozásokat látunk évről évre a fiatalok csatornahasználati szokásában egyrészről a tizenévesek nyitottsága, másrészt a technológiai lehetőségek és alkalmazások bővülésének eredményeként

– mondta Jákó Eszter, a METU marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint egy szervezettnek folyamatosan jelen kell lennie minden releváns csatornán, ahol hiteles, a generációnak szóló, érthető tartalmat kell nyújtania, akár a korosztály bevonásával, hogy hatékonyan tudja elérni a fiatal generációt és megnyerni a bizalmukat.

Fotó: Bodony Barbi, Középsuli.hu szereplője, Gerentsér Imre, a Ringier Axel Springer online portfólió igazgatója és Jákó Eszter

A kutatási eredményekből is látszik, hogy ez a fiatal közönség mennyire Instagram-, illetve kütyüfüggő. Az elmúlt években a vizualitás egyre meghatározóbbá válik a kommunikációban, sokszor ma már a kép az első, azaz elegendő magát a látványt megmutatni

– hangsúlyozta Gerentsér Imre, a Noizz.hu-t kiadó Ringier Axel Springer Magyarország Kft. online portfólióigazgatója. „Mindig vannak új trendek, de a fiatalok is a megszokott életciklusokon mennek keresztül – mint például a családalapítás –, ami ugyanúgy hatással lesz kommunikációs profiljukra is” – tette hozzá.

Fotó: Instagram-pályázat

A kutatás a Z generáció digitális és közösségimédia-oktatásáért, illetve használati szokásainak mélyebb megismeréséért elindított kampány keretében valósult meg. A program részeként a Szóda Műhely Városi Pezsgés (#varosipezsges) címmel Instagram-pályázatot indított középiskolások számára. A közösségi képmegosztóra feltöltött több mint 600 kép közül a legkiválóbb alkotásokat zsűri választotta ki. A legjobbnak ítélt fotó Bajczár Benedek képe lett, a második helyet Béres Dominik, a harmadikat pedig Gergely Ákos alkotása nyerte el. A pályázaton a METU különdíját Kala Noel érdemelte ki. A feltöltött legizgalmasabb képekből a Deák17 galéria kiállítást rendezett, amit október 7-ig láthatnak az érdeklődők.

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom