Marketing
Tényleg van jövője a beszédalapú hangmarketingnek?
Világszerte egyre nő azoknak a száma, akik a különböző hangasszisztensek adta lehetőségeket kihasználva élik mindennapjaikat, bár tény, hogy hazánba ez a trend is lassan érkezik meg. Amerikában már 60 millió felnőttnek van valamilyen hangasszisztenssel rendelkező eszköze. De vajon megéri a hangmarketingbe fektetni?
Az Adobe Analytics szerint az amerikai üzleti döntéshozók 91%-a már jelenleg is jelentős beruházásokat hajt végre a hangmarketing technikai területén, 94% pedig azt mondta, hogy a következő évben tervezik növelni beruházásaikat. Mivel oly sok szervezet vásárol hangutasítási megoldásokat, fontos, hogy a márkák megtalálják a kiemelkedés módját.
Bár a hangasszisztensek elfogadottságát leíró kutatások többynire az amerikai fogyasztókról szólnak, mint ahogyan más nyugati trendek, a beszédalapú irányítás is utat tör magának Kelet felé. A mobileszközökön és bluetooth hangszórokon található hangasszisztensek csak kis százalékát képezik majd annak a rengeteg eszköznek, amiket az IoT (Internet of Things, Dolgok Internete) elterjedése után beszédhanggal irányíthatnak a fogyasztók. Ilyenek az intelligens hűtők, porszívók, hűtő- és fűtőberendezések, mosógépek, világítás és biztonsági berendezések, de ide érthetjük akár a járműveket is. Ahogyan egyre több hétköznapi tárgyunkba „költözik be” az internet, úgy válik egyre elérhetőbbé a költséghatékony beszédalapú hangmarketing is.
Számos vállalat az intelligens hangszórókba épített hangsegédekre alapozva vág bele a hanghirdetések használatába. Igaz, hogy ez a hang beépítésének egyszerű módja a marketing mixbe, de nem feltétlenül a leghatékonyabb módja a közönség bevonásának, főleg az asszisztens hangjának egységes hangzása miatt, az ugyanis megnehezítheti a márka képviselésének hatékonyságát a fogyasztók felé. Ez pedig csökkenti a márka elismerését és – bizonyos esetekben – a profitot.
A márkák már most testreszabott, saját hangokat hozhatnak létre, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kiemelkedjenek versenytársaik közül és emlékezetesebb élményt biztosítsanak a fogyasztók számára. A fogyasztók bíznak az általuk elismert márkákban. Egy ismerős beszédhang pedig képes arra, hogy azt eszközként használva a vállalatok hosszú távú kapcsolatot építsenek ki és tartsanak fent a fogyasztókkal. Ennek azért van különösen kritikus jelentősége napjainkban, mivel a digitális hangipar bővül, és a fogyasztók előbb utóbb számítani fognak arra, hogy minden kedvelt márkájukkal kapcsolatba tudnak lépni ilyen formában is.
Hogyan optimalizálhatjuk a márka beszédhangját?
Az egyéni szövegfelolvasó hang kifejlesztésekor a márkáknak olyan hangot kell választaniuk, amely megfelel a márka személyiségének, mivel ez befolyásolja a marketing eredményeket, így a hangalapú márkaépítési stratégia fontos szempontjává válik.
Csakúgy, mint a vizuális márkajelzés biztosítéka, a márka által használt hangnak azonnal azonosíthatónak, vonzónak, emlékezetesnek és következetesnek kell lennie az eszközök és a platformok között.
Az exkluzív márkás hang következetes használatával az összes fogyasztói érintkezési ponton keresztül, a vállalatok humanizálhatják márkáikat. Amikor a fogyasztók ugyanazt a hangot hallják ugyanattól a márkából a különféle csatornákon, jobban bíznak a márkában.
A márka hangjának optimalizálása érdekében a vállalatoknak meg kell vizsgálniuk a potenciális hangpartnereket, hogy megtalálják a megfelelőt. A legjobb hangpartnerek a rendelkezésre álló leghatékonyabb technológiát fogják használni, garantálják az adatvédelmet és elegendő szaktudással rendelkeznek a minőségbiztosítás területén is. A legjobb vállalatok Deep Neural Network (DNN) technológiákat is használnak annak érdekében, hogy a hang képes legyen a legmagasabb színvonalú élményt nyújtani, megközelítve az emberi asszisztensek nyújtotta teljesítményt. Miután létrehozták az egyéni, a márkát képviselő hangot, a vállalatoknak arra kell koncentrálniuk, hogy megtalálják azokat a pontokat, amelyeken a fogyasztók a leginkább elvárják vagy hasznosnak találják a hangalapú megoldásokat.
Hol – és hogyan – várják az ügyfelek a hangfunkciókat?
Míg az otthoni hangasszisztensekkel való kommunikáció a leggyakoribb módja annak, hogy a fogyasztók kölcsönhatásba lépjenek a digitális hanggal, sokan már más eszközökön is a hangkompatibilis képességeket keresik, amelyekkel napi szinten kommunikálnak.
Az Adobe Digital Insights szerint az amerikai fogyasztók 29%-a szeretné használni a hangot a termosztát, 28%-uk a világítás, 14%-uk mosó- és szárítógép és 12%-uk a sütő irányítására.
Amellett azonban, hogy biztosítják a hangvezérelt képességeket a fogyasztók számára ott, ahol kulcsfontosságúak, a márkáknak biztosítaniuk kell azt is, hogy olyan egyéni szöveg-beszéd hangot fejlesszenek ki, amely a személyes preferenciáikkal is összhangban áll.
Ennek elérése érdekében a hangot hozzá kell igazítani a közönség elvárásaihoz, valamint a saját márkájuk személyiségéhez. Ez több hang kifejlesztését vagy ugyanazon hang többszörös iterációjának kialakulását eredményezheti a különféle közönségek számára – különösen a nagy, nemzetközi márkák esetében. A világ legnagyobb márkáinak egy része esetében a különféle részlegek, termékek vagy földrajzi régiók hangjának megadása kritikus lehet a fogyasztók sokféleségének szempontjából.
Annak biztosítása érdekében, hogy a célközönséggel beszélnek, a márkáknak alaposan meg kell vizsgálniuk az egyes közönség preferenciáit – inkább a női vagy a férfi hangot részesítik előnyben? Gyorsabb vagy lassabb ütemben beszéljen a hang? Akcentussal kell rendelkeznie? – ha ezeket nem gondolja át a megfelelő hang kiválasztása előtt, a vállalat kockáztathatja egy olyan hang kifejlesztését, amely a legjobb esetben nem rezonál a fogyasztókkal, a legrosszabb esetben pedig elidegeníti őket.
Mi lesz a magyar hanggal?
Ahogyan minden mesterséges intellgiencia alapú tartalomnál, a beszéddel kapcsolatban is felmerül a kérdés, hogy vajon a kis nyelvek esetében, mint amilyen a magyar is, mikor jut el a technológia ugyanarra a szintre, mint az angolul beszélő felhasználók esetében? Bár számos hangalapú eszköz rendelkezik már magyarnyelvű vezérlővel is, ha az egyszerű parancsokon túl, kreatív üzenetekre akarják használni a hangalapú alkalmazást, a vállalatoknak olyan magyar partnert érdemes keresniük, akiknek rendelkezésükre állnak a nagy, magyar nyelvű adatbázisok, hiszen a globális cégeknek nem áll érdekében a kis piacok nyelvére optimalizálni szolgáltatásaikat.
Ahogy a világ egyre inkább a digitális hang- és társalgási interfészekre támaszkodik, a márkák, amelyek ma az egyedi, digitális beszédhangokba fektetnek be, a későbbiekben jó helyzetből indulnak, hogy tapasztalataikat közvetítsenek és kapcsolatot alakítsanak ki az ügyfelekkel. Ez nem csak az angol nyelvterületekre igaz, de a most belépő európai országokra is.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.