Kövess minket!

Marketing

Technológiai ki mit tud marketingeseknek és fogyasztóknak

Ki jár előrébb az új technológiák befogadásában: a fogyasztók vagy a szakma? És mennyire látják reálisan a marketingesek a fogyasztók technológiaismeretét? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Maxus azon kutatása, amelyet a Digitálián mutatott be Nagy Marcell és Nehéz Viktória.

„A Föld mozgásának kérdése nem hitkérdés, hanem ténykérdés” – ezt a Galileo Galileitől származó idézetet választotta előadása mottójául a Maxus médiaügynökség két szakembere, utalva arra, hogy a fogyasztók és ezáltal a marketing és a kommunikáció környezete is folyamatosan változnak. E változások a szakmánktól függetlenül is bekövetkeznek, így a marketingeseknek egy fontos döntési pontjuk van: problémát látnak-e e változásban, vagy lehetőséget, amelyet megragadnak a siker érdekében. Mint elhangzott: marketingszempontból azok életképesek, akik a változást nem elszenvedik, hanem követik, vezetik és kihasználják. Ez jelentős részben a technológiai újdonságok ismeretét, a velük szembeni nyitottságot, a tanulási készséget jelenti, legyen szó akár fogyasztókról, akár marketingesekről. A kérdés már csak az: ki jár előrébb, a fogyasztó vagy a döntéshozó?

Hogy választ kapjanak e kérdésekre, a kutatók két célcsoport körében végeztek vizsgálatot: a fogyasztói célcsoportot a 18–59 éves, legalább heti gyakorisággal internetezők alkották, míg a B2B-megkérdezés vezető marketingszakemberek körében zajlott. A Maxus egyfelől arra volt kíváncsi, hogy a fogyasztóknak milyen ismereteik vannak az életüket ilyen-olyan mértékben meghatározó technológiai újdonságokról, másfelől pedig arra, hogy a fogyasztók technológiai felvértezettségéről a marketingesek mennyire rendelkeznek reális képpel. Hogy miért fontos mindez? A technológia átalakítja a fogyasztók mindennapjait, s a marketingeseknek ezekben az átformálódó hétköznapokban kell úgy alakítaniuk a márkájuk szolgáltatásait és üzeneteit, hogy azok rezonáljanak a fogyasztók igényeire. Kulcsfontosságú tehát, hogy jól mérjék fel a változások tartalmát, ütemét és súlyát.

Fotó: Nagy Marcell és Nehéz Viktória

Mivel manapság minden a mobilról szól, az első kérdéskör arra vonatkozott, hogyan használják a mobilalkalmazásokat a fogyasztók, s mit gondolnak erről a marketingesek. A válaszadók 59 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen vesz igénybe mobilalkalmazásokat, vagy legalább kipróbálta őket. (Ezen belül a legfiatalabbak körében 75 százalék az arány, míg a legidősebbek között 36 százalék.) A marketingesek ugyanakkor úgy tippeltek, hogy ez az arány 89 százalék, ami a legfiatalabbaknál mért értékhez képest is alapos felülbecslés, és arra utalhat, hogy a mobillal kapcsolatos saját felfokozott várakozásaikat rávetítik a fogyasztókra. Holott a felhasználók derékhada a legtöbb kutatás alapján egyelőre nem tudja vagy nem akarja kihozni a mobil eszközökből a teljes potenciált. A mobilok tehát sokat tudnak, és máris ott lapulnak minden zsebben, de hiányzik még mind a fogyasztók, mind a szakma részéről a készségszintű használat, miként az utóbbi oldalon a piacismeret is.

Ha a hírek nem a mobilról, akkor nagy eséllyel az e-kereskedelemről szólnak, így az online vásárlással is foglalkozott a kutatás. A megkérdezett fogyasztók 42 százaléka próbálta ki e vásárlási módot, és további 40 százaléka rendszeresen él a lehetőségével. A marketingesek ezt teljesen jól tippelték meg, ami annyiban sem meglepő, hogy e terület – éppen a potenciálja miatt – kutatásokkal jól lefedett. Valószínűsíthető, hogy a kereskedelem digitalizálódása a maihoz hasonló lendülettel fog folytatódni, erre utal az is, hogy a fogyasztók 80 százaléka gondolja úgy, hogy három év múlva rendszeres online vásárló lesz, ami duplázódást jelentene a mostani értékhez képest.

Nagy Marcell TamásNézze meg Nagy Marcell Tamás teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Minden vásárlási folyamat fontos eleme a fizetés, ezért a kapcsolódó technológiai tudást is vizsgálták a kutatók. A magyar piacon még a bankkártyás fizetés sem terjed viharos sebességgel (online vásárláskor például még mindig az utánvét dominál), így nem feltételezhető, hogy a fogyasztók tömegei ismernének egy annyira friss technológiát, mint az NFC. Ez a hipotézis igazolódott is: 64 százaléknyian nem is hallottak róla, és mindössze 5 százaléknyian vallják magukat rendszeres használónak. Ezzel egyébként a marketingesek is tisztában vannak, azaz jól tippelték meg a fogyasztók felkészültségét e téren – persze a képhez hozzátartozik, hogy körükben is mindössze 13 százalék a rendszeres használók aránya. Ami a közeljövőt illeti, a fogyasztók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervezi e fizetési mód használatát három év múlva.

A marketingkommunikációs piac hírei nagymértékben (és egyre inkább) a kütyükről szólnak. Ezek közt egy viszonylag „konzervatívabb” darab az okostévé, amelyet a megkérdezettek 90 százaléka jól ismer vagy akár használ is, míg 14 százalék a kifejezetten rendszeres felhasználók aránya. A televízió digitalizálódásának hívői biztosan örömmel veszik a hírt, hogy három év múlva 46 százalék lehet a rendszeres használók mértéke a magyar piacon, már ha a fogyasztók tartják a „tervet”.

Nehéz ViktóriaNézze meg Nehéz Viktória teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A Maxus kevésbé elterjedt kütyüket is vizsgált: a nem csak marketingszempontból nagyon izgalmas hordható eszközöket. Ezeket 6 százaléknyian veszik igénybe rendszeresen, míg 60 százaléknyian nem vagy alig ismerik őket. Három éven belül 28 százaléknyian válnának rendszeres használóvá, s ahogyan az okostévének, úgy a hordható eszközöknek is a magasabb státuszú és végzettségű fogyasztók jelentik a jelenbeli közönségét, de a közeli jövőben sem várható e téren jelentős eltolódás. Ennél is ismeretlenebbek a virtuális kütyük, amelyeket csak 1 százaléknyian használnak rendszeresen, a válaszadók több mint háromnegyede azt sem tudja, hogy ezeket eszik-e vagy isszák, s ezzel a marketingesek tisztában is vannak.

Miközben kütyüfronton a marketingesek jól mérik fel, hogy mennyire fontosak ezen eszközök a fogyasztók számára, s ebből következően milyen a marketingrelevanciájuk, más a helyzet a QR-kódokkal és az AR-rel (augmented reality, kiterjesztett valóság). A marketingesek úgy vélik, a fogyasztók több mint fele (54 százalék) ismeri és használja a QR-kódokat valamilyen szinten, ám a valóság az, hogy 6 százalék csupán a rendszeres használók aránya, és a megkérdezettek további 25 százaléka állította, hogy ismeri e technológiát. A fogyasztók fele nincs is tisztában azzal, mi a QR-kód, és a jövőben sem várható nagy berobbanás e téren a válaszok alapján, főleg ahhoz képest, hogy a marketingesek relatíve régóta csempésznek QR-kódokat a kommunikációjukba. De mi lehet ennek a különbségnek az oka? QR-kódot előállítani és például sajtóhirdetésre helyezni nem bonyolult dolog, így kis energiabefektetéssel kipipálható a digitális elem, talán ez nagyon is vonzó a marketingesek számára. Elvileg fogyasztói oldalról sem kerülne nagy erőfeszítésbe a kódok leolvasása és használata, csakhogy itt jön képbe az a tény, hogy a fogyasztók sok esetben az okostelefonjaikat is inkább szép telefonként használják…

Az AR-technológiát még kevesebben ismerik, mindössze 10 százaléknyian, de legalább ebben az esetben a marketingesek is tisztában vannak a technológia jelenlegi súlyával, no és persze az is hozzátartozik a képhez, hogy egy jól sikerült AR-aktivitás több erőforrást igényel, mint egy QR-kód elhelyezése. Végül nézzük a legforróbb trendeket: a drónokról 58 százaléknyian nem hallottak még, a 3D-nyomtatókról pedig 67 százaléknyian, igaz, utóbbiakat a marketingeseknek is mindössze 36 százaléka ismeri. E két utóbbi eszköz esetében azért érdekes, hogy ilyen alacsony arányokat látunk, mert tele a mainstream média velük, és messze nem csak a marketing szempontjából izgalmasak, ennél sokkal fontosabb kérdések és kihívások megválaszolásában is segíthetnek a fogyasztóknak és a cégeknek.

A kutatás rákérdezett kifejezetten marketingkommunikációs szempontból izgalmas technológiai kérdésekre is, így előkerült a jelen egyik legfogósabb kihívása, a reklámblokkolás is. A vizsgálatban részt vevő fogyasztók 19 százaléka aktív reklámblokkoló-használó, és további 11 százaléka kipróbálta, milyen hirdetések nélkül az internet. Mennyire szembesülnek azonban ezzel a hazai marketingesek? Hiába a sok ijesztgető, de legalábbis figyelmeztető cikk: semennyire. Úgy vélik, a fogyasztóknak mindössze 4 százaléka blokkolja a hirdetéseket, miközben ők maguk is élnek e lehetőséggel, méghozzá 13 százaléknyian. Ideje tehát e téren ébresztőt fújni.

A Maxus szakemberei végül két kifejezett marketingtechnikát is megvizsgáltak, ezeket csak a B2B-célcsoport körében. Ebből kiderült: programozott/automatizált rendszereket mindössze 20 százaléknyian használtak, míg további 27 százaléknyian próbáltak már ki. Ez nem nagyon alacsony arány, de a téma túlbeszéltségéhez képest mégis annak tűnik. Ennél sokkal meglepőbb volt egy másik fogalom, a gamification ismertsége: 54 százaléknyian nem is hallottak még róla, holott sok éve bekerült a köztudatba, néhány esztendeje pedig kimondottan divat is volt a szakmában arról beszélni, hogy mit tanulhat a marketing a játékok logikájából. A dolog érdekessége, hogy a játékosság igénye, a jutalom iránti vágy nem divat, hanem többé-kevésbé állandó emberi motiváció, sőt a kommunikációs túlterheltség korában határozott igény is a fogyasztók részéről, hogy a márkák ne untassák őket, s kínáljanak jól befogadható előnyöket. Így ha egy márka erre nincs figyelemmel, sokkal többet kockáztat, mint hogy kimarad egy hype-ból.

A kutatásról

A Maxus CAWI-módszerrel végzett kutatást két célcsoporton. A B2C-vizsgálat a 18–59 éves, hetente legalább egyszer internetezők körében készült, míg a B2B-kutatás keretében vezető marketingszakemberek válaszoltak a kérdésekre. A B2C-megkérdezéshez használt minta reprezentatív a teljes vizsgálati populációra nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus szempontjából. Az adatfelvétel során tapasztalt esetleges mintatorzulásokat minden esetben súlyozással korrigálták. A B2B-megkérdezés a hagyományos értelemben nem tekinthető reprezentatívnak, a válaszadók ugyanakkor nagyvállalati marketingesek, zömük a hazai reklámköltés kétharmadát adó top 200 márkatulajdonos marketingstratégiájáért felel, így joggal mondhatjuk, hogy véleményük és ismereteik megfelelő leíró erővel bírnak a piacra vonatkozóan.

A Maxus filozófiája – „Lean into Change” – alapján ahogy idén, úgy 2016-ban is folytatja az információk és az új ismeretek feltérképezését, valamint piac elé tárását.

Aki kíváncsi a kutatás további részleteire, a pontos számokra, az alábbi elérhetőségeken érdeklődhet: www.maxusglobal.hu, viktoria.nehez@maxusglobal.com

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom