Kövess minket!

Marketing

Technológiai ki mit tud marketingeseknek és fogyasztóknak

Ki jár előrébb az új technológiák befogadásában: a fogyasztók vagy a szakma? És mennyire látják reálisan a marketingesek a fogyasztók technológiaismeretét? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Maxus azon kutatása, amelyet a Digitálián mutatott be Nagy Marcell és Nehéz Viktória.

„A Föld mozgásának kérdése nem hitkérdés, hanem ténykérdés” – ezt a Galileo Galileitől származó idézetet választotta előadása mottójául a Maxus médiaügynökség két szakembere, utalva arra, hogy a fogyasztók és ezáltal a marketing és a kommunikáció környezete is folyamatosan változnak. E változások a szakmánktól függetlenül is bekövetkeznek, így a marketingeseknek egy fontos döntési pontjuk van: problémát látnak-e e változásban, vagy lehetőséget, amelyet megragadnak a siker érdekében. Mint elhangzott: marketingszempontból azok életképesek, akik a változást nem elszenvedik, hanem követik, vezetik és kihasználják. Ez jelentős részben a technológiai újdonságok ismeretét, a velük szembeni nyitottságot, a tanulási készséget jelenti, legyen szó akár fogyasztókról, akár marketingesekről. A kérdés már csak az: ki jár előrébb, a fogyasztó vagy a döntéshozó?

Hogy választ kapjanak e kérdésekre, a kutatók két célcsoport körében végeztek vizsgálatot: a fogyasztói célcsoportot a 18–59 éves, legalább heti gyakorisággal internetezők alkották, míg a B2B-megkérdezés vezető marketingszakemberek körében zajlott. A Maxus egyfelől arra volt kíváncsi, hogy a fogyasztóknak milyen ismereteik vannak az életüket ilyen-olyan mértékben meghatározó technológiai újdonságokról, másfelől pedig arra, hogy a fogyasztók technológiai felvértezettségéről a marketingesek mennyire rendelkeznek reális képpel. Hogy miért fontos mindez? A technológia átalakítja a fogyasztók mindennapjait, s a marketingeseknek ezekben az átformálódó hétköznapokban kell úgy alakítaniuk a márkájuk szolgáltatásait és üzeneteit, hogy azok rezonáljanak a fogyasztók igényeire. Kulcsfontosságú tehát, hogy jól mérjék fel a változások tartalmát, ütemét és súlyát.

Fotó: Nagy Marcell és Nehéz Viktória

Mivel manapság minden a mobilról szól, az első kérdéskör arra vonatkozott, hogyan használják a mobilalkalmazásokat a fogyasztók, s mit gondolnak erről a marketingesek. A válaszadók 59 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen vesz igénybe mobilalkalmazásokat, vagy legalább kipróbálta őket. (Ezen belül a legfiatalabbak körében 75 százalék az arány, míg a legidősebbek között 36 százalék.) A marketingesek ugyanakkor úgy tippeltek, hogy ez az arány 89 százalék, ami a legfiatalabbaknál mért értékhez képest is alapos felülbecslés, és arra utalhat, hogy a mobillal kapcsolatos saját felfokozott várakozásaikat rávetítik a fogyasztókra. Holott a felhasználók derékhada a legtöbb kutatás alapján egyelőre nem tudja vagy nem akarja kihozni a mobil eszközökből a teljes potenciált. A mobilok tehát sokat tudnak, és máris ott lapulnak minden zsebben, de hiányzik még mind a fogyasztók, mind a szakma részéről a készségszintű használat, miként az utóbbi oldalon a piacismeret is.

Ha a hírek nem a mobilról, akkor nagy eséllyel az e-kereskedelemről szólnak, így az online vásárlással is foglalkozott a kutatás. A megkérdezett fogyasztók 42 százaléka próbálta ki e vásárlási módot, és további 40 százaléka rendszeresen él a lehetőségével. A marketingesek ezt teljesen jól tippelték meg, ami annyiban sem meglepő, hogy e terület – éppen a potenciálja miatt – kutatásokkal jól lefedett. Valószínűsíthető, hogy a kereskedelem digitalizálódása a maihoz hasonló lendülettel fog folytatódni, erre utal az is, hogy a fogyasztók 80 százaléka gondolja úgy, hogy három év múlva rendszeres online vásárló lesz, ami duplázódást jelentene a mostani értékhez képest.

Nagy Marcell TamásNézze meg Nagy Marcell Tamás teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Minden vásárlási folyamat fontos eleme a fizetés, ezért a kapcsolódó technológiai tudást is vizsgálták a kutatók. A magyar piacon még a bankkártyás fizetés sem terjed viharos sebességgel (online vásárláskor például még mindig az utánvét dominál), így nem feltételezhető, hogy a fogyasztók tömegei ismernének egy annyira friss technológiát, mint az NFC. Ez a hipotézis igazolódott is: 64 százaléknyian nem is hallottak róla, és mindössze 5 százaléknyian vallják magukat rendszeres használónak. Ezzel egyébként a marketingesek is tisztában vannak, azaz jól tippelték meg a fogyasztók felkészültségét e téren – persze a képhez hozzátartozik, hogy körükben is mindössze 13 százalék a rendszeres használók aránya. Ami a közeljövőt illeti, a fogyasztók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervezi e fizetési mód használatát három év múlva.

A marketingkommunikációs piac hírei nagymértékben (és egyre inkább) a kütyükről szólnak. Ezek közt egy viszonylag „konzervatívabb” darab az okostévé, amelyet a megkérdezettek 90 százaléka jól ismer vagy akár használ is, míg 14 százalék a kifejezetten rendszeres felhasználók aránya. A televízió digitalizálódásának hívői biztosan örömmel veszik a hírt, hogy három év múlva 46 százalék lehet a rendszeres használók mértéke a magyar piacon, már ha a fogyasztók tartják a „tervet”.

Nehéz ViktóriaNézze meg Nehéz Viktória teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A Maxus kevésbé elterjedt kütyüket is vizsgált: a nem csak marketingszempontból nagyon izgalmas hordható eszközöket. Ezeket 6 százaléknyian veszik igénybe rendszeresen, míg 60 százaléknyian nem vagy alig ismerik őket. Három éven belül 28 százaléknyian válnának rendszeres használóvá, s ahogyan az okostévének, úgy a hordható eszközöknek is a magasabb státuszú és végzettségű fogyasztók jelentik a jelenbeli közönségét, de a közeli jövőben sem várható e téren jelentős eltolódás. Ennél is ismeretlenebbek a virtuális kütyük, amelyeket csak 1 százaléknyian használnak rendszeresen, a válaszadók több mint háromnegyede azt sem tudja, hogy ezeket eszik-e vagy isszák, s ezzel a marketingesek tisztában is vannak.

Miközben kütyüfronton a marketingesek jól mérik fel, hogy mennyire fontosak ezen eszközök a fogyasztók számára, s ebből következően milyen a marketingrelevanciájuk, más a helyzet a QR-kódokkal és az AR-rel (augmented reality, kiterjesztett valóság). A marketingesek úgy vélik, a fogyasztók több mint fele (54 százalék) ismeri és használja a QR-kódokat valamilyen szinten, ám a valóság az, hogy 6 százalék csupán a rendszeres használók aránya, és a megkérdezettek további 25 százaléka állította, hogy ismeri e technológiát. A fogyasztók fele nincs is tisztában azzal, mi a QR-kód, és a jövőben sem várható nagy berobbanás e téren a válaszok alapján, főleg ahhoz képest, hogy a marketingesek relatíve régóta csempésznek QR-kódokat a kommunikációjukba. De mi lehet ennek a különbségnek az oka? QR-kódot előállítani és például sajtóhirdetésre helyezni nem bonyolult dolog, így kis energiabefektetéssel kipipálható a digitális elem, talán ez nagyon is vonzó a marketingesek számára. Elvileg fogyasztói oldalról sem kerülne nagy erőfeszítésbe a kódok leolvasása és használata, csakhogy itt jön képbe az a tény, hogy a fogyasztók sok esetben az okostelefonjaikat is inkább szép telefonként használják…

Az AR-technológiát még kevesebben ismerik, mindössze 10 százaléknyian, de legalább ebben az esetben a marketingesek is tisztában vannak a technológia jelenlegi súlyával, no és persze az is hozzátartozik a képhez, hogy egy jól sikerült AR-aktivitás több erőforrást igényel, mint egy QR-kód elhelyezése. Végül nézzük a legforróbb trendeket: a drónokról 58 százaléknyian nem hallottak még, a 3D-nyomtatókról pedig 67 százaléknyian, igaz, utóbbiakat a marketingeseknek is mindössze 36 százaléka ismeri. E két utóbbi eszköz esetében azért érdekes, hogy ilyen alacsony arányokat látunk, mert tele a mainstream média velük, és messze nem csak a marketing szempontjából izgalmasak, ennél sokkal fontosabb kérdések és kihívások megválaszolásában is segíthetnek a fogyasztóknak és a cégeknek.

A kutatás rákérdezett kifejezetten marketingkommunikációs szempontból izgalmas technológiai kérdésekre is, így előkerült a jelen egyik legfogósabb kihívása, a reklámblokkolás is. A vizsgálatban részt vevő fogyasztók 19 százaléka aktív reklámblokkoló-használó, és további 11 százaléka kipróbálta, milyen hirdetések nélkül az internet. Mennyire szembesülnek azonban ezzel a hazai marketingesek? Hiába a sok ijesztgető, de legalábbis figyelmeztető cikk: semennyire. Úgy vélik, a fogyasztóknak mindössze 4 százaléka blokkolja a hirdetéseket, miközben ők maguk is élnek e lehetőséggel, méghozzá 13 százaléknyian. Ideje tehát e téren ébresztőt fújni.

A Maxus szakemberei végül két kifejezett marketingtechnikát is megvizsgáltak, ezeket csak a B2B-célcsoport körében. Ebből kiderült: programozott/automatizált rendszereket mindössze 20 százaléknyian használtak, míg további 27 százaléknyian próbáltak már ki. Ez nem nagyon alacsony arány, de a téma túlbeszéltségéhez képest mégis annak tűnik. Ennél sokkal meglepőbb volt egy másik fogalom, a gamification ismertsége: 54 százaléknyian nem is hallottak még róla, holott sok éve bekerült a köztudatba, néhány esztendeje pedig kimondottan divat is volt a szakmában arról beszélni, hogy mit tanulhat a marketing a játékok logikájából. A dolog érdekessége, hogy a játékosság igénye, a jutalom iránti vágy nem divat, hanem többé-kevésbé állandó emberi motiváció, sőt a kommunikációs túlterheltség korában határozott igény is a fogyasztók részéről, hogy a márkák ne untassák őket, s kínáljanak jól befogadható előnyöket. Így ha egy márka erre nincs figyelemmel, sokkal többet kockáztat, mint hogy kimarad egy hype-ból.

A kutatásról

A Maxus CAWI-módszerrel végzett kutatást két célcsoporton. A B2C-vizsgálat a 18–59 éves, hetente legalább egyszer internetezők körében készült, míg a B2B-kutatás keretében vezető marketingszakemberek válaszoltak a kérdésekre. A B2C-megkérdezéshez használt minta reprezentatív a teljes vizsgálati populációra nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus szempontjából. Az adatfelvétel során tapasztalt esetleges mintatorzulásokat minden esetben súlyozással korrigálták. A B2B-megkérdezés a hagyományos értelemben nem tekinthető reprezentatívnak, a válaszadók ugyanakkor nagyvállalati marketingesek, zömük a hazai reklámköltés kétharmadát adó top 200 márkatulajdonos marketingstratégiájáért felel, így joggal mondhatjuk, hogy véleményük és ismereteik megfelelő leíró erővel bírnak a piacra vonatkozóan.

A Maxus filozófiája – „Lean into Change” – alapján ahogy idén, úgy 2016-ban is folytatja az információk és az új ismeretek feltérképezését, valamint piac elé tárását.

Aki kíváncsi a kutatás további részleteire, a pontos számokra, az alábbi elérhetőségeken érdeklődhet: www.maxusglobal.hu, viktoria.nehez@maxusglobal.com

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom