Kövess minket!

Marketing

Tartalomgyáros márkák

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Második alkalommal az ICT-szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés negyedik része következik a tartalomgyáros márkákról.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Negyedik rész. (A harmadik, szolgáltató marketinggel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! A második kerekasztal-beszélgetés

Bármennyire hatékonyan kommunikáljon is egy márka, és bármilyen jól működjenek az ügyfélkapcsolatai, szinte biztos, hogy nem lesz képes túlkiabálni a saját fogyasztóit, akik a digitális térben, a közösségi felületeken beszélgetnek – többek között éppen a márkákról. Különösen igaz ez a telekommunikációs szektorra, ahol a brandeknek meg kell elégedniük azzal, hogy irányokat, támpontokat, témákat adnak e tőlük függetlenül is élénken folyó társalgáshoz, mondta Kallós András.

Az, hogy milyen témákat dob be egy-egy márka, egyáltalán nem mindegy. Az első lépés ugyanakkor a tartalomaggregátori gondolkodás elsajátítása. Grósz Judit úgy látja, a marketingnek ki kell használnia a digitális térben rejlő azon lehetőséget, hogy nagyon egyszerűvé vált a tartalomgyártás és – terjesztés. Korábban egy üzenet megfogalmazásához sok millióért kellett reklámfilmet forgatni, s bár ez az opció még mindig rendelkezésre áll, a márkák dönthetnek úgy is, hogy egyszerűbb, kevésbé nagyszabású, de gyorsabban és rugalmasabban eljuttatható tartalmakat kínálnak a fogyasztóknak.

Miközben a márkatulajdonosok még csak most tanulják a tartalomaggregátori gondolkodást, már azon is törniük kell a fejüket, hogy milyen formájú legyen az a bizonyos tartalom. Liptay Gabriella kiemelte: a fiatalabbak már nem is feltétlenül csak a Google-ön keresnek információkat a márkákról, hanem többek között a YouTube-on – ami tehát azt is jelzi, hogy az üzeneteket érdemes pörgős, rövid, infografika vagy videós tartalom formában is megfogalmazni. “Az jelenti az igazi fejtörést, hogy a következő generációkat hogyan tudjuk megszólítani márkáinkkal, miközben érzékeljük, hogy a digitális tér, a közösségi média egyfajta héjat is von a márkáink köré – amelyek – ha hagyjuk és tudjuk kontrollálni – akár egészségesen vissza is hatnak, alakulnak, közösen formálódnak” – hangsúlyozta a szakember.

A tartalom formátumán túl a hasznosság, az egyszerűség és legfőképpen a hitelesség sokkal fontosabbnak tűnik, mint hogy a megvalósítás professzionális legyen, tette hozzá Csókási Zsolt, aki emellett a rugalmasságot emelte ki. Szerinte most már nemcsak a kommunikációt és a marketinget, hanem a termékfejlesztést és a vállalati működés egyéb területeit is a felgyorsult, rugalmas, gyakran menetközben épülő és korrigáló működés jellemzi. Ez Grósz Judit meglátása szerint nagy fegyver a marketingesek kezében, Kallós András ugyanakkor úgy véli, az is igaz, hogy ilyen módon “állandóan a levegőben van az összes labda”, a döntések “on the go” születnek, és nem használható ki teljes mértékben az a szaktudás, amire egyébként szükség lenne, és ami jelen is van a cégek marketingrészlegeinél.

Az, hogy a márkák kiteszik magukat a digitális térbe saját tartalmaikkal, és tőlük függetlenül is beszélgetnek róluk, a működést a transzparencia irányába tolja – értettek egyet a szakemberek. A transzparencia mellett a megérthetőség és a személyes élmény a vállalati ügyfélkörnél is lényeges, derült ki Bánhegyi Zsófia szavaiból, aki szerint hatékonyabb és hitelesebb, ha a T-Systems saját magán mutatja be, hogy mivé válhat az ügyfél vállalata, milyen szolgáltatásokkal támogatható a működése. Ez bátrabb, a digitális technikát előtérbe helyező marketingmegoldásokat is jelent. Például digitális bemutatótermük bárhonnan bejárható kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) technológia segítségével, 2013 nyarán pedig többfunkciós digitális recepciót építenek ki irodaházukban, amely már a belépésnél sugallja a cég innovatív jellegét. Ily módon az ügyfél maga élheti meg az egyes szolgáltatásokat, kipróbálva az egyébként bonyolultnak tűnő folyamatokat, mindezt a legújabb okoseszközök segítségével.

Grósz Judit szerint ha egy márkának jó tartalmai vannak, nyugodtan lehet proaktív a digitális térben, de van, hogy figyelni kell csupán, s persze olyan eset is akad, amikor be kell avatkozni, meg kell érteni a kritikák alapjait. Fontos, hogy a márkák tudják, mikor melyik hozzáállás működőképes, s ha bátran beleállnak a helyzetekbe, akkor marketingjük előbb-utóbb kibújik az elefántcsonttoronyból, és közelebb kerül a valósághoz.

A következő részben az adatdilemmákról esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben.

Marketing

Nyíregyháza lett a Marketing Fővárosa 2021-ben

Immár hetedik alkalommal hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatot, amelynek díjátadójára 2021. szeptember 16-án, a Marketing Summit Hungary konferencián – a marketing szakma csúcstalálkozóján – került sor.

Közzétéve:

Magyar Marketing Szövetség

Ebben az évben 149 nevezés érkezett 25 várostól, köztük elsőként határon túlról is, a szerbiai Magyarkanizsáról. A pályázó szervezetek 5 kategóriában nevezhettek. Idén is a rendezvény, esemény kategóriában érkezett a legtöbb nevezés, összesen 49.

Az ismert szakemberekből álló zsűri a pályamunkákat a megalapozott tervezés, a kreativitás, a szakszerű megvalósítás, a kitűzött célok elérését jelentő hatásosság és a források célszerű felhasználását jelentő hatékonyság szempontjai alapján értékelte. Minden olyan pályázat, amely megfelelt a zsűri előzetesen meghirdetett kritériumrendszerének, elnyerte a Városmarketing Gyémánt Díj gyémánt elismerését. Idén 101 „gyémánt-oklevelet” adtak át.

Az idei év fődíjasa Nyíregyháza városa lett, így viselheti a Marketing Fővárosa 2021 kitüntető címet. A város 20 elismerésben részesült, azaz a legtöbb Városmarketing Gyémánt díjat nyert el.

A díjakat Prof. Dr. Piskóti István, a program vezetője, a zsűri elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke adta át Zagyva Gyulának, a Város-Kép Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

Városmarketing nagykövete különdíjat Budapest II. kerülete kapta a nagyszámú pályázataiért, amellyel bizonyította, hogy komplex marketingtevékenységet folytattak az elmúlt esztendőben. A Marketingaktív Megye díj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét illeti. A megye 26 marketing gyémántdíjat nyerte el

– Nyíregyháza és Vásárosnamény városa által.

A Kisvárosi első elnevezésű díjat Vásárosnamény városa tudhatja magáénak, hiszen a díj legaktívabb nevezőjének bizonyult kisváros kategóriában, ezzel is mutatva elkötelezettségét a városok és a városmarketing irányába.

A díj megalapítása óta bevezetésre került a Gyémánt Ranglista, hiszen nem elegendő egy adott évben jó marketingtevékenységet folytatni. A gyémánt ranglista mutatja, hogy a települések összesen hány gyémántot szereztek 2015 és 2021 között. A ranglistán az 5. helyen áll Vásárosnamény 31 gyémánttal, őt követi 4. helyen Siófok 33 gyémánttal, a 3. helyen Győr áll 37 gyémánttal, a dobogó 2. fokán Nyíregyháza áll 44 gyémánttal. A ranglistát 2021-ben Miskolc városa vezeti 48 gyémánttal.

A városok mindennapjait is átíró COVID 19 járványra választ adó marketing aktivitásokat idén „covid-marketing különdíjjal” jutalmaztuk. Hat különdíj került kiosztásra a szakmai zsűri döntése alapján: Budapest II. kerület, Miskolc, Gödöllő, Siófok, Budapest VI. kerület valamint Pécs városok marketing megoldásai részesültek külön elismerésben.

Tovább olvasom

Marketing

Zöldebb felfogás, empatikusabb légkör: a pandémia lehetőségei

A környezettudatosság és dolgozói empátia felé tolódás legalább annyira befolyásolja a jövőnket, mint az elmúlt másfél évet – ez derült ki a Summit Play tudásmegosztó felületére feltöltött rövid interjúkból.

Közzétéve:

A Marketing Summit Hungary új, videós felületén, a Lounge Group közreműködésében létrejött Summit Play-en a gazdaság különböző szektorainak legfontosabb szakértői tekintik át az elmúlt időszak tanulságait és a jövő lehetőségeit.

A csak ezen a platformon szeptember 29-től látható, hét exkluzív, zártkörű kerekasztal-beszélgetéseken terítékre kerülnek az FMCG-, a kereskedelmi szektor, a gyógyszer- és egészségipar, a pénzügyi, a közlekedési szektor kihívásai és lehetőségei, de az innováció és a marketing szerepének felértékelődéséről is elsőkézből informálódhatnak az érdeklődők.

A gyorsan mozgó óriások

Szektortól függetlenül a legnagyobb vállalatokat hosszúra nyúló döntéshozási folyamataik miatt sokan egy lassan mozgó óriásnak képzelik el, azonban mostanra kijelenthetjük, hogy ez az analógia tévesnek bizonyult. A marketingszakemberek rámutattak, hogy a járványhelyzetből eredő kihívásokra rendkívül gyorsan és rugalmasan kellett reagálniuk. A lendületes döntéshozás eleinte a túlélést szolgálta, de később a szakemberek ezt a képességet bizonyos értelemben már versenyelőnnyé is tudták kovácsolni.
Környezettudatosabbak lettünk

Arra a kérdésre, miszerint a pandémia alakította-e az emberek energiafogyasztási szokásait Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója meglepő választ adott: szerinte a járványhelyzet az emberekben összekapcsolódott a bolygó és az emberiség jövőjével, ami egy komoly attitűdváltást eredményezett. A kommunikációs igazgató szerint ennek köszönhetően erősödött a környezettudatosság és a fenntarthatóság az emberek fejében, ami kiemelten pozitív hozadéka a COVID-válságnak. Nem csak az energia, de a bankszektor képviselője számára is a klímavédelem növekvő szerepe volt az egyik fő tanulság, amely az iparágban az eddig még kevésbé láttatott zöld bankolás jelenségében képeződött le, sőt időközben a logisztikai üzletág alappillére és fő mozgatórugója is a fenntarthatóság lett.

A személyes kapcsolatok felértékelődtek

A kerekasztal- beszélgetés szereplői az előzetes interjúk során kiemelten fontosra értékelték azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek kritikusnak bizonyultak az elmúlt időszakban: nagyfokú bizalomra, empátiára és odafigyelésre volt szükség a dolgozói közösség minden szintjén. A munkatársak az otthoni munkavégzés ellenére is magas szintű szakmaiságot képviseltek a munkájuk során, azonban emberileg a legtöbb kolléga kifejezetten nehezen élte meg, hogy szinte egyik napról a másikra drasztikusan csökkentek a személyes interakciók és mindez nagyban kihatott a csapatkohézióra.

A tematikus kerekasztalok egy-egy megszólalójával az interjúk már megtekinthetőek a Marketing Summit Play Magazin rovatában és mind a hét beszélgetés teljes terjedelmében elérhető lesz a felületen szeptember második felében.

Tovább olvasom

Marketing

A Positive Adamsky lett a Főtaxi és a Budapesti Taxi social media ügynöksége

Meghívásos tenderen választotta ki a Főtaxi és a Budapest Taxi a Positive Adamsky digital&social tagügynökségét a társaság social csatornáinak kezelésére.

Közzétéve:

A Stelius Befektető Zrt. mindkét taxis tagvállalata, a Főtaxi és a Budapest Taxi is a Positive Adamsky social tagügynökségének ügyfele lett a fiatalok felé nyitó kommunikációs stratégia részeként. A Budapest Airport, a Budapest Park és a MONYO Land hivatalos taxitársasága az új célcsoportok elérése mellett a sofőrök márka iránti lojalitását szeretné növelni.

“Cégünk 1913-as alapításával a legrégebbi budapesti taxitársaság; 108 éve szolgáljuk az utasok kényelmét, ebbe az élménybe a fiatalokat is szeretnénk bevonni. A fiatalokkal rezonáló hangnem és stílus kialakítása a social mediában alapfeltétel, ennek megvalósítására a Positive Adamsky kreativitásában láttuk a megoldást” mondta el Reich Ádám, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Tovább olvasom