Marketing
Tartalomgyáros márkák
Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Második alkalommal az ICT-szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés negyedik része következik a tartalomgyáros márkákról.
A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Negyedik rész. (A harmadik, szolgáltató marketinggel foglalkozó rész elolvasható itt.)
 |
| Gondolkozz digitálisan! A második kerekasztal-beszélgetés |
Bármennyire hatékonyan kommunikáljon is egy márka, és bármilyen jól működjenek az ügyfélkapcsolatai, szinte biztos, hogy nem lesz képes túlkiabálni a saját fogyasztóit, akik a digitális térben, a közösségi felületeken beszélgetnek – többek között éppen a márkákról. Különösen igaz ez a telekommunikációs szektorra, ahol a brandeknek meg kell elégedniük azzal, hogy irányokat, támpontokat, témákat adnak e tőlük függetlenül is élénken folyó társalgáshoz, mondta Kallós András.
Az, hogy milyen témákat dob be egy-egy márka, egyáltalán nem mindegy. Az első lépés ugyanakkor a tartalomaggregátori gondolkodás elsajátítása. Grósz Judit úgy látja, a marketingnek ki kell használnia a digitális térben rejlő azon lehetőséget, hogy nagyon egyszerűvé vált a tartalomgyártás és – terjesztés. Korábban egy üzenet megfogalmazásához sok millióért kellett reklámfilmet forgatni, s bár ez az opció még mindig rendelkezésre áll, a márkák dönthetnek úgy is, hogy egyszerűbb, kevésbé nagyszabású, de gyorsabban és rugalmasabban eljuttatható tartalmakat kínálnak a fogyasztóknak.
Miközben a márkatulajdonosok még csak most tanulják a tartalomaggregátori gondolkodást, már azon is törniük kell a fejüket, hogy milyen formájú legyen az a bizonyos tartalom. Liptay Gabriella kiemelte: a fiatalabbak már nem is feltétlenül csak a Google-ön keresnek információkat a márkákról, hanem többek között a YouTube-on – ami tehát azt is jelzi, hogy az üzeneteket érdemes pörgős, rövid, infografika vagy videós tartalom formában is megfogalmazni. “Az jelenti az igazi fejtörést, hogy a következő generációkat hogyan tudjuk megszólítani márkáinkkal, miközben érzékeljük, hogy a digitális tér, a közösségi média egyfajta héjat is von a márkáink köré – amelyek – ha hagyjuk és tudjuk kontrollálni – akár egészségesen vissza is hatnak, alakulnak, közösen formálódnak” – hangsúlyozta a szakember.
A tartalom formátumán túl a hasznosság, az egyszerűség és legfőképpen a hitelesség sokkal fontosabbnak tűnik, mint hogy a megvalósítás professzionális legyen, tette hozzá Csókási Zsolt, aki emellett a rugalmasságot emelte ki. Szerinte most már nemcsak a kommunikációt és a marketinget, hanem a termékfejlesztést és a vállalati működés egyéb területeit is a felgyorsult, rugalmas, gyakran menetközben épülő és korrigáló működés jellemzi. Ez Grósz Judit meglátása szerint nagy fegyver a marketingesek kezében, Kallós András ugyanakkor úgy véli, az is igaz, hogy ilyen módon “állandóan a levegőben van az összes labda”, a döntések “on the go” születnek, és nem használható ki teljes mértékben az a szaktudás, amire egyébként szükség lenne, és ami jelen is van a cégek marketingrészlegeinél.
Az, hogy a márkák kiteszik magukat a digitális térbe saját tartalmaikkal, és tőlük függetlenül is beszélgetnek róluk, a működést a transzparencia irányába tolja – értettek egyet a szakemberek. A transzparencia mellett a megérthetőség és a személyes élmény a vállalati ügyfélkörnél is lényeges, derült ki Bánhegyi Zsófia szavaiból, aki szerint hatékonyabb és hitelesebb, ha a T-Systems saját magán mutatja be, hogy mivé válhat az ügyfél vállalata, milyen szolgáltatásokkal támogatható a működése. Ez bátrabb, a digitális technikát előtérbe helyező marketingmegoldásokat is jelent. Például digitális bemutatótermük bárhonnan bejárható kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) technológia segítségével, 2013 nyarán pedig többfunkciós digitális recepciót építenek ki irodaházukban, amely már a belépésnél sugallja a cég innovatív jellegét. Ily módon az ügyfél maga élheti meg az egyes szolgáltatásokat, kipróbálva az egyébként bonyolultnak tűnő folyamatokat, mindezt a legújabb okoseszközök segítségével.
Grósz Judit szerint ha egy márkának jó tartalmai vannak, nyugodtan lehet proaktív a digitális térben, de van, hogy figyelni kell csupán, s persze olyan eset is akad, amikor be kell avatkozni, meg kell érteni a kritikák alapjait. Fontos, hogy a márkák tudják, mikor melyik hozzáállás működőképes, s ha bátran beleállnak a helyzetekbe, akkor marketingjük előbb-utóbb kibújik az elefántcsonttoronyból, és közelebb kerül a valósághoz.
A következő részben az adatdilemmákról esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.