Marketing
Tarol az influencer marketing itthon és a nagyvilágban
A Rakuten átfogó nemzetközi kutatást végzett az influencer marketing témakörében, és arra jutott, hogy a márkák még mindig növekvő érdeklődést mutatnak a közösségi média véleményvezérei iránt. A felmérés eredményeivel
és a hazai viszonyokkal kapcsolatban kérdeztük a Star Network influencerügynökség szakmai vezetőjét és az IAB Hungaryn belül frissen létrejött influencer-munkacsoport vezetőjét, Farkas Dánielt.
Az influencer marketing autentikus lehetőséget teremt a hirdetőknek, hogy megismertessék a fogyasztókat a márkájukkal, miközben kiaknázzák az influencer partnerek, vagyis a közösségimédia-platformokon tevékenykedő véleményvezérek kreativitásában és lojális követőbázisában rejlő lehetőségeket, hogy új vásárlókat érjenek el.
A Rakuten átfogó kutatást végzett az influencer marketing témakörében, melynek egyik fele azt a kérdést járja körül, milyen hatással vannak a véleményvezérek a vásárlói magatartásra, a másik fele pedig arról értekezik, hogyan használhatják ki a márkák az influencerekben rejlő lehetőségeket. Ehhez 3600 fogyasztóval és 719 hirdetővel készítettek interjút.
Az összegyűjtött adatokat elemezve azt találták, hogy a nők 61, míg a férfiak 65 százaléka naponta kerül kapcsolatba influencerekkel. A megkérdezettek 87 százaléka költött már egy véleményvezér ajánlása alapján, négyötöde pedig vásárolt már influencerek által közzétett linken keresztül. Ez egészen új perspektívát kínál, mivel korábban a márkák azt gondolták, hogy az influencerek ugyan sokat segíthetnek a szélesebb ismertség elérésében, de ezt nem lehet azonnali vásárlóerővé konvertálni, pedig az emberek 42 százaléka költene akár 29 ezer, további 32 százalék pedig akár 180 ezer forintnyi összeget is olyan termékre, amelyet egy véleményvezér hirdet.
 |
Az influencerek valóban sokat segítenek az ismertségben is, a vizsgálatban részt vevők 41 százaléka ugyanis állítása szerint hetente, míg 21 százaléka naponta találkozik új termékekkel vagy márkákkal véleményvezéreknek köszönhetően. A megkérdezettek 49 százaléka követi az influenceret azért, hogy új termékekkel ismerkedjen meg általuk, 46 százalékuk pedig azért, hogy az ajánlásaik segítsenek a vásárlói döntésben. Ezt a lojalitást azonban csak akkor lehet kiaknázni, ha a véleményvezér hiteles marad a követői szemében, miközben valódi segítséget nyújtó, igényes, egyedi tartalmat kínál. Az interjúalanyok 36 százaléka emelte ki a hitelesség fontosságát, mert így könynyebb megbízni az influencerekben. A hitelességet az emberek nagy része a jó ízléssel és a téma iránti szenvedéllyel azonosította, míg a hozzáértést tartották a legkevésbé fontos szempontnak. A követők jelentős részét, 43 százalékát nem zavarja a szponzorált tartalom, sőt a nyílt kommunikációt kifejezetten fontosnak érzik ezzel kapcsolatban, és mindössze 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy elveszíti a hitelét egy véleményvezér a szponzorációtól.
A márkák is fokozott érdeklődést mutatnak a marketing ezen ága iránt, 59 százalékuk mondta, hogy az erre fordított keretük nőtt az előző évhez képest, de többségében még mindig az elérések számának és a márka ismertségének növelésére használják elsősorban az influencer partnereket. A hirdetők 61 százaléka találta úgy, hogy a véleményvezérek nyitottak a tartalommal kapcsolatos kreatív javaslatokra, az eredménykövetéssel kapcsolatban azonban még van hova fejlődniük. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő finanszírozási formával jobb eredményre törekvésre lehetne ösztönözni az influenceket, jelenleg ugyanakkor a hirdetők 35 százalékban a fix összegű honoráriumot preferálják a célnak jobban megfelelő, kattintás alapú fizetésformákkal szemben.
 |
A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a márkák egyre szívesebben dolgoznak együtt influencerekkel. Ezek a tendenciák itthon is megfigyelhetőek? Hogyan állnak a magyar brandek a közösségi média véleményvezéreihez?
Farkas Dániel: Abszolút! 2015 és 2018 között rengeteg márka kipróbálta az influencer marketinget, és túlnyomó többségük elégedettséggel zárta az együttműködéseket, így 2019-ben tovább növekedhet a ma már több mint egymilliárdos költésű piac. A brandek kezdetben félve közelítettek az influencerek felé, hiszen jóval komplikáltabb egy előre nem teljesen kontrollálható együttműködés, mint például egy banner elkészítése. Az olyan ügynökségeknek, mint a Star Network, elsődleges feladatuk volt az ügynökségi rendszerbe való implementálás, ami sokat segített a piaci fejlődésben. Ma már bátran vállalkoznak a márkák egyedi megoldások kialakítására is.
A Rakuten kutatása röviden említette, hogy a sok követőt maguk mögött tudó véleményvezérek helyett a hirdetők egyre szívesebben dolgoznak a kisebb követőbázisú, ugyanakkor célzottabban egy témával foglalkozó úgynevezett mikroinfluencerekkel. Észrevehető-e hazánkban is hasonló elmozdulás a mikroinfluencerek irányába?
Farkas Dániel: Igen, egyre több cég választ kisebb eléréssel rendelkező influencereket. Ennek kettős oka van, egyrészt sok esetben jóval hitelesebbek az ilyen személyek, és a követőik jobban csoportosíthatóak egy témakör köré (nincs még meg a tömegvonzás elve), másrészt pedig a nagy sztárok már „elkeltek”, így sokszor ily módon tudnak hatékonyabban kommunikálni a cégek.
Mennyire fontos a véleményvezérek hitelessége, amikor egy márka arcot választ magának? Milyen mutatókkal lehet mérni azt, hogy a választás valóban sikeres volt-e?
Farkas Dániel: A hitelesség a legfontosabb. Sokszor beszélek róla, hogy minden influencer rendelkezik egyfajta hitelességi értékkel, amelyet növelő és csökkentő tényezők befolyásolnak. Növelő hatású például egy CSR-szerepvállalás, csökkentő pedig a túlzásba vitt szponzorációs tartalom. A sikeresség azon múlik, hogy milyen elköteleződést sikerül elérnie a márkának a tartalomgyártóval karöltve.
Milyen jellegű együttműködések a leggyakoribbak? Nyitottak-e a nagy márkák a közösségimédia-felületek nyújtotta lehetőségekre, vagy inkább a hagyományosabb platformokon futtatott hirdetésekbe szeretik bevonni a social media népszerű alakjait?
Farkas Dániel: A videókban, képes posztokban, az influencer saját platformjain való termék- és szolgáltatásmegjelenítés a legnépszerűbb, ezáltal pedig az online felületek a legközkedveltebb eszközök. Fontos tendencia azonban, hogy egyre gyakrabban tűnnek fel online népszerűvé vált tartalomgyártók tévé- és outdoor kampányokban is.
Mi lehet az influencer marketing jövője? Milyen trendek figyelhetők meg itthon, és ezek milyen összefüggésben állnak a külföldi jelenségekkel?
Farkas Dániel: A piac egyértelműen a profizmus irányába halad, nagy márkák ma már tendereket írnak ki influencer marketing ügynökségek számára, hosszú távú stratégiában gondolkodnak, márkahírnököket választanak, és éves együttműködések köttetnek. Egy biztos, influencer marketing mindig is volt, lesz is, a kérdés csak az iránya és népszerűsége.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.