Kövess minket!

Marketing

Szívesen kipróbáljuk az ismert márka új termékét

A magyar fogyasztók közel kétharmada szívesen vásárol új terméket akkor, ha a boltokban ismert márka nevével jelenik meg, amelyben bízik. Általában minden második megkérdezett hazai fogyasztó szereti, hogy a gyártó vállalatok újdonságokkal szokták bővíteni a piac kínálatát. Többek között ezt állapítja meg az innovációk piaci fogadtatására vonatkozó globális felmérés, amit a Nielsen készített.

– Egyre gyorsabban változnak a fogyasztási és vásárlási szokások. Az emberek új igényeket támasztanak a boltok kínálatával szemben. Az élelmiszerpiac szereplői folyamatosan figyelik, hogyan változik a fogyasztók értékrendje, és tervszerű kutatással, termékfejlesztéssel igazodnak hozzá – állapítja meg Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen ügyvezető igazgatója. – Például az egészséget megőrző, jó közérzetet nyújtó újdonságokat, a felhasználást könnyítő, illetve kényelmi termékeket keresnek a vevők a boltokban. Fontos szempontjuk, hogy minél kedvezőbb áron vásárolhassák meg az új árucikket, amely számukra értéket jelent.

Magyarországon a válaszadók 63 százaléka ért egyet azzal, hogy „szívesen vásárolok új terméket akkor, ha ismert márka nevével jelenik meg a kereskedelemben”. A magyarok 14 százaléka nem ért egyet a fenti állítással. További 23 százalék pedig nem foglal állást a kérdésben.

Ezek az arányok nagyjából megfelelnek huszonkilenc vizsgált európai ország átlagának; amely szerint 60 százalék kedveli az ismert márkák újdonságait, 13 nem ért egyet, és 27 százalék nem tudta eldönteni.

Figyelemre méltó, hogy egész Európában kiemelkedik az ismert márkás újdonságokat kedvelő szlovákok 81, valamint románok 79 százalékos aránya.

– Általában eredményes az üzleti stratégia, ha egy vállalat a piacra új terméket bevezetett márkanévvel visz, amelyben bíznak a fogyasztók – állapítja meg az amerikai Rob Wengel, a Nielsen innovációk elemzésében illetékes szenior alelnöke. – Nagy a kockázat, mert vállalatok dollármilliókat költenek újdonságok kifejlesztésére és piaci bevezetésére, azonban három innovatív termékből kettő nem tud megmaradni a piacon három éven keresztül.

Gyártó és kereskedelmi vállalatok akkor tudnak sikert aratni egy új árucikkel, ha az a fogyasztók meglévő, de kielégítetlen igényének felel meg. Azon kívül valóban különbözik a kategóriában kínált többi árucikktől, előnyeit világosan kommunikálják, és árusítását optimális marketing stratégia kíséri.

Szerepet játszanak a vásárlási döntésekben anyagi megfontolások is. A romló gazdasági körülmények világszerte csökkentik a fogyasztók kedvét új termék kipróbálásához; Ezzel a véleménnyel Európában a megkérdezettek 45 értett egyet. Ennél kedvezőbb a magyarországi, 38 százalékos mutató.

A magyar válaszadók mindössze 9 százaléka hajlandó prémium árat fizetni egy újdonságért. Az európai átlag ehhez képest jóval nagyobb, 29 százalék.

Szintén befolyásolja a vásárlási döntéseket, hogy egy innovatív árucikk hazai márkát képvisel-e vagy nagy világmárkát. Ha választhat, a magyarok 43 százaléka részesíti előnyben saját országának márkáját.

Magyarországon, ha a polcokon meglát egy számára érdekes újdonságot, tíz megkérdezett fogyasztóból csak négy hajlandó átváltani másik, új márkára.

Ha lehetséges, akkor kész megvenni az átlagosnál olcsóbb vagy kereskedelmi márkás újdonságot a felmérésben részt vett magyarok 41 százaléka.

Ezzel kapcsolatban a Nielsen alelnöke rámutatott: – Bár a fogyasztók lelkesen viszonyulnak az újonnan kifejlesztett termékekhez, bizonyos aggállyal fordulnak az új márkák felé. Annak érdekében, hogy a piac elfogadjon egy új márkát, célszerű erőteljesen felhívni rá a fogyasztók figyelmét, és a kipróbálásra ösztönző reklámkampányt szervezni. A piaci szereplőknek érdemes elérniük, hogy a fogyasztók között elinduljon a szájpropaganda.

Nagyon kell a net, a szájreklám és a hagyományos reklám

Megvizsgálta a Nielsen huszonegy kommunikációs csatornával kapcsolatban azt is, hogy a fogyasztókat milyen médiumokkal és hirdetési platformokkal lehet elérni. Magyarországon azt az eredményt kapták, hogy az internetes aktivitás és hagyományos reklámozás mixelése jelenti a legmeggyőzőbb utakat, amelyekkel el lehet jutni a fogyasztók figyelmének felkeltéséhez.

Ugyanis a magyar válaszadók 75 százaléka mondta azt, hogy a családtagoktól vagy barátoktól kapott tanácsok nagyban növelték a valószínűségét, hogy egy új terméket megvásároljanak. Az aktív internetes keresés gyártók vagy márkák web oldalán 45, valamint a klasszikus tévéreklám 40 százalékos említéssel továbbra is erősen befolyásolja a fogyasztók döntéseit, innovációkkal kapcsolatban.

Rob Wengel szerint nincs recept arra, hogy egyetlen jó marketing megoldás átütő sikerrel vezessen be a piacra egy új terméket:

– Ha gyártók és kereskedők kielégítetlen fogyasztói igényekre fókuszálnak, és az innovatív árucikkeket különleges értékesítési megoldással viszik piacra, akkor megteremtik az optimális lehetőséget arra, hogy jelentős keresletet támasszanak termékük iránt, és az emberek elfogadják. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a fogyasztók megismerjék az új árucikket, és ott találják a boltok polcain.

Így készült a kutatás

A Nielsen globális felmérésének készítésekor több mint 29 ezer fogyasztót kérdeztek meg ötvennyolc országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában. A minta mindegyik országban reprezentatív az internet-használók kora, valamint neme szempontjából, és maximális hibahatára plusz-mínusz 0,6 százalék. A felmérés csak az internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. Az internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik internet-hozzáféréssel. Kínában a fogyasztói bizalmi index felmérését speciális módszerrel végezte a Nielsen, 3 500 személy megkérdezésével.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom