Kövess minket!

Marketing

„Szívesen digitalizálnám Magyarországot” – interjú Heal Edinával, a Republic Group új operatív igazgatójával

A szakembert az ország egyik legbefolyásosabb női vezetőjének tartják, aki néhány hónapja hagyta ott a Google vezetői pozícióját. Véleménye szerint az országban a propaganda és a fake news-jelenség hasonló mértékben vannak jelen, mint Angliában, viszont a párbeszéd kultúra sokat romlott az elmúlt években. Szakpolitikusként szívesen segítené a kormányzatot, de egyelőre nem jelezték neki, hogy lenne a munkájára igény.

Korábban azt nyilatkozta, hogy nem szeret ismételni, pedig most visszatér a reklámügynökségi világba, ahol annak idején kezdte. Miért?

Sokat változott a piac 20 év alatt. Izgalmas kihívás egy olyan full service reklámügynökségi csoport segíteni, mint amilyen a Republic Group. Vezető ügynökségként fontos, hogy a digitális marketing megoldásokat szélesítsük és trendszetter megoldásokat hozzunk el, amelyek a szektorban iránymutatóak. Úgy gondolom, egy ügynökség sem lehet sikeres a jövőben anélkül, hogy ne lenne erős a digitalizációban. A tulajdonosok pedig belátták, hogy van egy-két feladat, amiben segítségre van szükségük. Emellett megvan köztünk a szimpátia is: ahogy egyre tapasztaltabb az ember, úgy lesz ez a tényező egyre fontosabb.

Más területekről érkezett megkeresés?

Rengeteg helyről kaptam ajánlatokat, de a reklámügynökségi szektorból csak a Republictól.

Attól nem tart, hogy elévült a tudása? Hiszen ön is mondta: 20 év telt el azóta, hogy ezen a szakterületen dolgozott.

Még nagyon frissek az élményeim (a beszélgetés szeptember 24-én történt – a szerk.), gyakorlatilag csak két és fél hét van mögöttem.

A fő feladataim nem a reklámkészítéssel és annak értékesítésével kapcsolatosak, mint annak idején. Sokkal inkább vezetői tevékenységet látok el. Mondhatnám úgy is, elsősorban befelé és nem kifelé kell koncentrálnom.

Egyébként meg azt gondolom, hogy ha egyszer az ember „reklámos” volt, akkor a szaktudás nem tűnik el nyomtalanul, hiszen a hirdetések körülvesznek minket, a marketing, reklám a többi munkahelyemen is része volt az életemnek: a Sláger Rádiót a hirdetésekből kellett eltartani, a Google-nál is online reklámokkal foglalkoztunk. Szóval emiatt nem aggódom. (Nevet)

A Republic Group közleményben úgy fogalmazott, hogy a digitális divízió és a menedzsment fejlesztésért fog felelni. Mit jelent ez pontosan?

A munkatársaknak és az ügyfeleknek jobban meg kell érteniük mit tett lehetővé és mit követel meg a technológiai forradalom.

A csoport felsővezetői is sokat szeretnének tanulni ezen a területen. Ezen kívül szükség lesz hatékonyabb belső folyamatok kialakítására, amely a kollégák nagyobb elégedettségét és több ügyfél kiszolgálását teszi majd lehetővé.

Körülbelül fél év telt el, amióta elhagyta a Google-t. Mivel foglalkozott ebben az időben?

Személyes ügyekkel: utaztam és a családommal voltam. Célom volt, hogy egy kicsit kikapcsolódjak. Mindig is ügyeltem arra, hogy a munkahelyi váltások között legyen időm feltöltődni.

Nem arra találtak ki minket, hogy állandóan dolgozzunk.

Szerintem a modern világban sokan megengedhetik maguknak, hogy fél-egy évre vagy akár több időre pihenőt vegyenenek ki. Mindenkinek ezt kéne tenni, és akkor sok nyitottabb, toleránsabb és edukáltabb ember lenne.

Amikor elhagyta a Google-t, akkor a társaság nagyon szűkszavúan fogalmazott ezzel kapcsolatban. Miért döntött a távozás mellett?

Sokan kérdezik tőlem: „ha ez egy annyira jó cég, ahogyan hírlik, akkor miért jöttem el onnan?” Nyilván kevesebben hagyják el a Google-t, mint más társaságokat, de azért sokan döntenek hasonlóképpen.

Nagyon izgalmas emberekkel dolgoztam együtt, de nyolc év után ráuntam a feladataimra. Sok minden érdekel, foglalkoztat, emiatt a tulajdonságom miatt nem tudok sokáig egy helyen megmaradni. Csodálkozni is szoktam azon, miképpen lehet az, hogy a férjemmel ilyen jól megvagyunk 19 év után is! (Nevet)

Ennek fényében mire számíthat öntől a Republic Group?

A Google-nál 8 évig voltam, szóval nagyobb feladatok menedzselését biztosan meg fogom csinálni. Nem vagyok egy feladós típus, nem szoktam félbehagyni dolgokat.

Több olyan listára is felkerült, amelyek a legbefolyásosabb hazai személyiségeket összegezik. Vágyott valaha hatalomra?

Amire én vágyom az az, hogy lássam az eredményeket. A befolyásos emberek nagy részét nem az motiválta, hogy hatalmuk legyen, hanem valami sokkal mélyebb dolog.

Abszolút ambíciózus vagyok, hozzáteszem, valamennyire élvezem az ismertséget, de leginkább azért, mert így könnyebben és gyorsabban lehet eredményeket elérni.

Önmagában a hatalom érzése nem okoz örömöt. A férjemmel való hosszú házasságom és a szuper gyermekeim tesznek boldoggá.

Amióta távozott a Google-től csökkent a befolyása?

Eddig nem érzékeltem, de biztos, hogy valamennyire csökkent. Most valószínűleg nem fogok felkerülni különböző listákra, de azok nem is tettek boldoggá, maximum egy Instagram-poszt erejéig.

Figyelemmel követi a társaság tevékenységét?

Igen, de nyilván nem úgy, mint amikor még ott dolgoztam. Minden egyes cég – legyen az jó vagy rossz – nagyon belemászik az alkalmazottainak a fejébe: agymosáson megyünk át, vagy azon visszük magunkat keresztül. Az ember képes elhinni, hogy csak az a jó, ami ott történik.

Az elmúlt időszakban voltak zavaros ügyek a cég életében, például, hogy titokban adatokat vásárolt MasterCardtól, illetve az Európai Parlament 1400 milliárd forintos bírságot szabott ki, mert a véleményük szerint a társaság versenytorzító módon korlátozza az androidos eszközök gyártóit. Mit gondol ezekről?

A tapasztalatom alapján a Google még mindig azon cégek közé tartozik, akik etikusabban működnek a többiekhez képest.

Nyilván kiderülnek ilyen ügyek és biztosan lesznek még továbbiak is, ahogy a konkurenseknél is, mindenesetre én védeném a társaságot:

azt gondolom, hogy a Google vezetőinek az elvei a helyén vannak.

De előfordul, hogy a hasznos innovációk, termékek gyártása mellett a nagy cégek problémákat okoznak, mert nem a fogyasztói érdekeket tartják szem előtt. Hogy egy hétköznapi példával éljek, tegnap a lutoni repülőtéren vonatjegyet szerettem volna venni Londonig.

Az automata, egyértelműen eldugta azokat az opciókat, amelyekkel olcsóbban tudnak az emberek vásárolni, például az oda-vissza jegyet.

Gondoljon bele: ha sietnie kell vagy nagy a sor állna mögötte, akkor nem szórakozna azzal, hogy megkeresse ezeket a lehetőségeket, megvenné a drágább jegyet. Sajnos, nap mint nap látok ilyeneket.

Dolgozott a Sláger Rádiónál, az EMI lemezkiadónál, a Google-nál és most a Republic Groupnál, gyakorlatilag átlátja az egész médiapiacot. Milyennek írná le?

Nagyon komplexnek. A média az emberek szája, viszont korábban kevesen döntöttek arról, hogy miről beszéljen. Az internet ezen a téren változást hozott. A koncentrált hatalommal rendelkező médiumoknak korábban sokkal nagyobb befolyásuk volt. Most mindenki beszélhet és lehet, hogy meg is hallják.

Ugyanakkor Donald Trump megválasztása és a Brexit felébresztette a gondolkodó embereket. A demokratikus internetnek, a UGC-nek (user generated content, felhasználó által előállított tartalom – a szerk.) és a könnyű megoszthatóságnak megláttuk a hátrányát. Olyan hírek is eljutottak az emberekhez, amik mögött nincsenek kurátorok, de vannak piszkos politikai vagy anyagi érdekek. Az biztos, hogy egyre zavartabbá kezd válni a médiatér. A magamfajtákat nem féltem, bár bizonyos dolgokat örülnék, ha tisztábban látnék. Azok a generációk és csoportok vannak veszélyben, akik nem tanultak meg kritikusan állni a hírekhez.

A propaganda meg a fake news-ok mennyire jellemzőek a mai Magyarországra?

Tegnap este néztem a BBC-n a híreket: belefutottam egy olyanba, ami arról szólt, hogy Franciaországban egy Maliból érkezett illegális menekült hősi módon megmentette egy kisgyereknek életét. A francia elnök állampolgárságot adott neki hálából. Otthon ezt a hírt nem láttam. És sok más ilyet mondhatnék, követem a BBC-t, CNN-t, Al Jazeerát.

Alapvetően csak azért kapcsolom be a köztévét néha, hogy csodálkozzak, de kizártnak tartom azt, hogy erről beszámoltak volna.

Az RTL Klub vagy az ATV hírműsorai lehet, hogy közölték ezt a hírt.

Ha egy illegális bevándorló megöl, megerőszakol valakit, attól biztos nagyon hangos lett volna a média, amikor – már elnézést – de nem csak ők követnek el gyilkosságokat, erőszakosságot.

Magyarországon legalább annyira jelen van a propaganda és a fake news-jelenség, mint Angliában, ami aggasztó, hogy lassan csak ez lesz, pedig ellenpólusok kellenek. A párbeszéd minősége sokat romlott: az emberek nem toleránsak, nem megértőek. Ezt a munkahelyi környezetekből és a baráti kapcsolatokból is le lehet szűrni. Az angolokban benne van a vitakészség: meghallgatják egymást és megpróbálják megérteni azt, amit a másik mond. Továbbá, ha esetleg kiderül, hogy valakinek nincs igaza, akkor azt is be tudják látni. Magyarországon az iskola és a társadalom nem tanítja meg az embereket erre. Nem figyelünk valakire ha az mást mond, mint amit mi szeretnénk hallani. Ez nagyon rossz eredményeket szül. Családban, munkahelyen, társadalomban és a gazdaságban is.

Tévét irányítana?

Az a fajta televíziózás, ami akkor volt, amikor fiatalabb voltam, már nem létezik. Megjegyzem akkor sem szerettem, mert buta volt nekem. A tévének mára rengeteget csökkent a hatalma, ma már egész generációk nem nézik. Én sem. A filmezés vagy az applikáció fejlesztés viszont érdekel. A mozgóképes hangos film, mint médium, csodálatos és hatékony.

Akkor lehet, hogy kopogtatni fog önnél a Netflix, amikor már komolyabb jelenlétet akar magának biztosítani a hazai piacon.

Hát az érdekes lenne, de nagyon örülnék neki. Szerintem nagyon kicsik vagyunk mi ehhez, mint ország, mint nyelv.

A tartalomfejlesztés és annak értékesítése nagyon érdekel.

A tartalomfogyasztási szokások attól függenek, hogy az adott ország lakosai mennyire edukáltak és hogy milyen a környezetük, mennyire nyitottak az újra. Hát ez itthon nem néz ki jól.

Ha már környezet: egyszer azt nyilatkozta, egy nőnek kétszer annyit kell letenni az asztalra, hogy sikeres legyen.

Magyarország a politikai életben nagyon rossz irányba ment el ebben a tekintetben. Nőként nincs esélye valakinek, ha politikus akar lenni.

Tipikusan a „macsó” politikát gyakorló országokban kerül elhanyagolásra az oktatás, az egészségügy, vadul el a társadalom, és csak a harcra koncentrál a vezetés nem a békére és a hosszútávú fejlődésre.

Ezért is kellene több nő a hatalomba, akik ezekre a területekre jobban odafigyelnek, kiegyenlítik a férfiakat. Az üzleti élet más, ott jobban tudnak érvényesülni, mert ott csak elgáncsolják a nőket, nem félreállítják őket.

De a statisztikák még itt sem túl kedvezőek.

Érdekesség, hogy egyes cégek sokkal nagyobb hatással vannak a társadalomra, mint az adott kormányok, elég csak a Google-re vagy Facebookra gondolni, amit mindenki másol.

A világ nem csak országokból áll mára, mindannyian világpolgárok lettünk, a nagy vállalatok összekötnek minket. Vannak dolgok, amiket nem lehet megállítani. A fejlődés ilyen és a nők egyenlővé válása is az emberi fejlődés része. Keresztbe lehet feküdni, de ha a vonat egyre nagyobb és erősebb, csak a sínen fekvő járhat rosszul.

A politikusok sokban különböznek az üzletemberektől?

Ehhez nem értek, de talán a politikusoknak többet kellene dolgozni a gazdaságban vagy jobb lenne, ha többen fordulnának meg az üzleti életben, mielőtt politikusnak állnak.

Ráadásul nem visznek be elég szakértőt bizonyos területekre, ezáltal nem is kerülnek be más kultúrát és fontos tudást képviselő személyek a hatalomba.

Ha átfutnánk a befolyásos politikusaink önéletrajzát, akkor kiderülne, hogy sokan nem is beszélnek nyelveket, soha nem dolgoztak olyan helyeken, mint mi, az állampolgárok, akik helyett döntenek.

El tudná magát képzelni magát, mint szakpolitikus?

Megpróbáltam megközelíteni ennek a lehetőségét. Szívesen digitalizálnám Magyarországot. Ezen a területen segíteni tudnám a kormány munkáját, hiszen ez sokat adna mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak és ez a része a politikának érdekel. Ott van a hatalom, hogy ezt az országot jobbá, hatékonyabbá, gazdagabbá tegyük. Digitalizáció nélkül ez nem lehetséges.

Talált támogatókat?

Eddig nem. (Nevet) Különböző minisztériumokat kerestem meg ismerősökön keresztül, de eddig nem kaptam visszajelzést.

Visszatérve, egyszer azt nyilatkozta: nem érti miért nevezik a férfiakat az erősebb nemnek, találkozott már olyan férfi vezetővel, aki krízishelyzetben pánikba esett és egyébként sem a nemek számítanak, hanem hogy az adott személyben mely tulajdonságok az erősek. A Republic Group vezetőit milyennek ismerte meg?

Az rendkívül pozitívan hatott a döntésemben, hogy a Republicban már az érkezésem előtt is a vezetőség fele nő volt. Hálás vagyok nekik, hogy engem választottak és nagyon remélem, hogy ők is élvezni fogják a közös munkát velem.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom