Kövess minket!

Marketing

„Szívesen digitalizálnám Magyarországot” – interjú Heal Edinával, a Republic Group új operatív igazgatójával

A szakembert az ország egyik legbefolyásosabb női vezetőjének tartják, aki néhány hónapja hagyta ott a Google vezetői pozícióját. Véleménye szerint az országban a propaganda és a fake news-jelenség hasonló mértékben vannak jelen, mint Angliában, viszont a párbeszéd kultúra sokat romlott az elmúlt években. Szakpolitikusként szívesen segítené a kormányzatot, de egyelőre nem jelezték neki, hogy lenne a munkájára igény.

Korábban azt nyilatkozta, hogy nem szeret ismételni, pedig most visszatér a reklámügynökségi világba, ahol annak idején kezdte. Miért?

Sokat változott a piac 20 év alatt. Izgalmas kihívás egy olyan full service reklámügynökségi csoport segíteni, mint amilyen a Republic Group. Vezető ügynökségként fontos, hogy a digitális marketing megoldásokat szélesítsük és trendszetter megoldásokat hozzunk el, amelyek a szektorban iránymutatóak. Úgy gondolom, egy ügynökség sem lehet sikeres a jövőben anélkül, hogy ne lenne erős a digitalizációban. A tulajdonosok pedig belátták, hogy van egy-két feladat, amiben segítségre van szükségük. Emellett megvan köztünk a szimpátia is: ahogy egyre tapasztaltabb az ember, úgy lesz ez a tényező egyre fontosabb.

Más területekről érkezett megkeresés?

Rengeteg helyről kaptam ajánlatokat, de a reklámügynökségi szektorból csak a Republictól.

Attól nem tart, hogy elévült a tudása? Hiszen ön is mondta: 20 év telt el azóta, hogy ezen a szakterületen dolgozott.

Még nagyon frissek az élményeim (a beszélgetés szeptember 24-én történt – a szerk.), gyakorlatilag csak két és fél hét van mögöttem.

A fő feladataim nem a reklámkészítéssel és annak értékesítésével kapcsolatosak, mint annak idején. Sokkal inkább vezetői tevékenységet látok el. Mondhatnám úgy is, elsősorban befelé és nem kifelé kell koncentrálnom.

Egyébként meg azt gondolom, hogy ha egyszer az ember „reklámos” volt, akkor a szaktudás nem tűnik el nyomtalanul, hiszen a hirdetések körülvesznek minket, a marketing, reklám a többi munkahelyemen is része volt az életemnek: a Sláger Rádiót a hirdetésekből kellett eltartani, a Google-nál is online reklámokkal foglalkoztunk. Szóval emiatt nem aggódom. (Nevet)

A Republic Group közleményben úgy fogalmazott, hogy a digitális divízió és a menedzsment fejlesztésért fog felelni. Mit jelent ez pontosan?

A munkatársaknak és az ügyfeleknek jobban meg kell érteniük mit tett lehetővé és mit követel meg a technológiai forradalom.

A csoport felsővezetői is sokat szeretnének tanulni ezen a területen. Ezen kívül szükség lesz hatékonyabb belső folyamatok kialakítására, amely a kollégák nagyobb elégedettségét és több ügyfél kiszolgálását teszi majd lehetővé.

Körülbelül fél év telt el, amióta elhagyta a Google-t. Mivel foglalkozott ebben az időben?

Személyes ügyekkel: utaztam és a családommal voltam. Célom volt, hogy egy kicsit kikapcsolódjak. Mindig is ügyeltem arra, hogy a munkahelyi váltások között legyen időm feltöltődni.

Nem arra találtak ki minket, hogy állandóan dolgozzunk.

Szerintem a modern világban sokan megengedhetik maguknak, hogy fél-egy évre vagy akár több időre pihenőt vegyenenek ki. Mindenkinek ezt kéne tenni, és akkor sok nyitottabb, toleránsabb és edukáltabb ember lenne.

Amikor elhagyta a Google-t, akkor a társaság nagyon szűkszavúan fogalmazott ezzel kapcsolatban. Miért döntött a távozás mellett?

Sokan kérdezik tőlem: „ha ez egy annyira jó cég, ahogyan hírlik, akkor miért jöttem el onnan?” Nyilván kevesebben hagyják el a Google-t, mint más társaságokat, de azért sokan döntenek hasonlóképpen.

Nagyon izgalmas emberekkel dolgoztam együtt, de nyolc év után ráuntam a feladataimra. Sok minden érdekel, foglalkoztat, emiatt a tulajdonságom miatt nem tudok sokáig egy helyen megmaradni. Csodálkozni is szoktam azon, miképpen lehet az, hogy a férjemmel ilyen jól megvagyunk 19 év után is! (Nevet)

Ennek fényében mire számíthat öntől a Republic Group?

A Google-nál 8 évig voltam, szóval nagyobb feladatok menedzselését biztosan meg fogom csinálni. Nem vagyok egy feladós típus, nem szoktam félbehagyni dolgokat.

Több olyan listára is felkerült, amelyek a legbefolyásosabb hazai személyiségeket összegezik. Vágyott valaha hatalomra?

Amire én vágyom az az, hogy lássam az eredményeket. A befolyásos emberek nagy részét nem az motiválta, hogy hatalmuk legyen, hanem valami sokkal mélyebb dolog.

Abszolút ambíciózus vagyok, hozzáteszem, valamennyire élvezem az ismertséget, de leginkább azért, mert így könnyebben és gyorsabban lehet eredményeket elérni.

Önmagában a hatalom érzése nem okoz örömöt. A férjemmel való hosszú házasságom és a szuper gyermekeim tesznek boldoggá.

Amióta távozott a Google-től csökkent a befolyása?

Eddig nem érzékeltem, de biztos, hogy valamennyire csökkent. Most valószínűleg nem fogok felkerülni különböző listákra, de azok nem is tettek boldoggá, maximum egy Instagram-poszt erejéig.

Figyelemmel követi a társaság tevékenységét?

Igen, de nyilván nem úgy, mint amikor még ott dolgoztam. Minden egyes cég – legyen az jó vagy rossz – nagyon belemászik az alkalmazottainak a fejébe: agymosáson megyünk át, vagy azon visszük magunkat keresztül. Az ember képes elhinni, hogy csak az a jó, ami ott történik.

Az elmúlt időszakban voltak zavaros ügyek a cég életében, például, hogy titokban adatokat vásárolt MasterCardtól, illetve az Európai Parlament 1400 milliárd forintos bírságot szabott ki, mert a véleményük szerint a társaság versenytorzító módon korlátozza az androidos eszközök gyártóit. Mit gondol ezekről?

A tapasztalatom alapján a Google még mindig azon cégek közé tartozik, akik etikusabban működnek a többiekhez képest.

Nyilván kiderülnek ilyen ügyek és biztosan lesznek még továbbiak is, ahogy a konkurenseknél is, mindenesetre én védeném a társaságot:

azt gondolom, hogy a Google vezetőinek az elvei a helyén vannak.

De előfordul, hogy a hasznos innovációk, termékek gyártása mellett a nagy cégek problémákat okoznak, mert nem a fogyasztói érdekeket tartják szem előtt. Hogy egy hétköznapi példával éljek, tegnap a lutoni repülőtéren vonatjegyet szerettem volna venni Londonig.

Az automata, egyértelműen eldugta azokat az opciókat, amelyekkel olcsóbban tudnak az emberek vásárolni, például az oda-vissza jegyet.

Gondoljon bele: ha sietnie kell vagy nagy a sor állna mögötte, akkor nem szórakozna azzal, hogy megkeresse ezeket a lehetőségeket, megvenné a drágább jegyet. Sajnos, nap mint nap látok ilyeneket.

Dolgozott a Sláger Rádiónál, az EMI lemezkiadónál, a Google-nál és most a Republic Groupnál, gyakorlatilag átlátja az egész médiapiacot. Milyennek írná le?

Nagyon komplexnek. A média az emberek szája, viszont korábban kevesen döntöttek arról, hogy miről beszéljen. Az internet ezen a téren változást hozott. A koncentrált hatalommal rendelkező médiumoknak korábban sokkal nagyobb befolyásuk volt. Most mindenki beszélhet és lehet, hogy meg is hallják.

Ugyanakkor Donald Trump megválasztása és a Brexit felébresztette a gondolkodó embereket. A demokratikus internetnek, a UGC-nek (user generated content, felhasználó által előállított tartalom – a szerk.) és a könnyű megoszthatóságnak megláttuk a hátrányát. Olyan hírek is eljutottak az emberekhez, amik mögött nincsenek kurátorok, de vannak piszkos politikai vagy anyagi érdekek. Az biztos, hogy egyre zavartabbá kezd válni a médiatér. A magamfajtákat nem féltem, bár bizonyos dolgokat örülnék, ha tisztábban látnék. Azok a generációk és csoportok vannak veszélyben, akik nem tanultak meg kritikusan állni a hírekhez.

A propaganda meg a fake news-ok mennyire jellemzőek a mai Magyarországra?

Tegnap este néztem a BBC-n a híreket: belefutottam egy olyanba, ami arról szólt, hogy Franciaországban egy Maliból érkezett illegális menekült hősi módon megmentette egy kisgyereknek életét. A francia elnök állampolgárságot adott neki hálából. Otthon ezt a hírt nem láttam. És sok más ilyet mondhatnék, követem a BBC-t, CNN-t, Al Jazeerát.

Alapvetően csak azért kapcsolom be a köztévét néha, hogy csodálkozzak, de kizártnak tartom azt, hogy erről beszámoltak volna.

Az RTL Klub vagy az ATV hírműsorai lehet, hogy közölték ezt a hírt.

Ha egy illegális bevándorló megöl, megerőszakol valakit, attól biztos nagyon hangos lett volna a média, amikor – már elnézést – de nem csak ők követnek el gyilkosságokat, erőszakosságot.

Magyarországon legalább annyira jelen van a propaganda és a fake news-jelenség, mint Angliában, ami aggasztó, hogy lassan csak ez lesz, pedig ellenpólusok kellenek. A párbeszéd minősége sokat romlott: az emberek nem toleránsak, nem megértőek. Ezt a munkahelyi környezetekből és a baráti kapcsolatokból is le lehet szűrni. Az angolokban benne van a vitakészség: meghallgatják egymást és megpróbálják megérteni azt, amit a másik mond. Továbbá, ha esetleg kiderül, hogy valakinek nincs igaza, akkor azt is be tudják látni. Magyarországon az iskola és a társadalom nem tanítja meg az embereket erre. Nem figyelünk valakire ha az mást mond, mint amit mi szeretnénk hallani. Ez nagyon rossz eredményeket szül. Családban, munkahelyen, társadalomban és a gazdaságban is.

Tévét irányítana?

Az a fajta televíziózás, ami akkor volt, amikor fiatalabb voltam, már nem létezik. Megjegyzem akkor sem szerettem, mert buta volt nekem. A tévének mára rengeteget csökkent a hatalma, ma már egész generációk nem nézik. Én sem. A filmezés vagy az applikáció fejlesztés viszont érdekel. A mozgóképes hangos film, mint médium, csodálatos és hatékony.

Akkor lehet, hogy kopogtatni fog önnél a Netflix, amikor már komolyabb jelenlétet akar magának biztosítani a hazai piacon.

Hát az érdekes lenne, de nagyon örülnék neki. Szerintem nagyon kicsik vagyunk mi ehhez, mint ország, mint nyelv.

A tartalomfejlesztés és annak értékesítése nagyon érdekel.

A tartalomfogyasztási szokások attól függenek, hogy az adott ország lakosai mennyire edukáltak és hogy milyen a környezetük, mennyire nyitottak az újra. Hát ez itthon nem néz ki jól.

Ha már környezet: egyszer azt nyilatkozta, egy nőnek kétszer annyit kell letenni az asztalra, hogy sikeres legyen.

Magyarország a politikai életben nagyon rossz irányba ment el ebben a tekintetben. Nőként nincs esélye valakinek, ha politikus akar lenni.

Tipikusan a „macsó” politikát gyakorló országokban kerül elhanyagolásra az oktatás, az egészségügy, vadul el a társadalom, és csak a harcra koncentrál a vezetés nem a békére és a hosszútávú fejlődésre.

Ezért is kellene több nő a hatalomba, akik ezekre a területekre jobban odafigyelnek, kiegyenlítik a férfiakat. Az üzleti élet más, ott jobban tudnak érvényesülni, mert ott csak elgáncsolják a nőket, nem félreállítják őket.

De a statisztikák még itt sem túl kedvezőek.

Érdekesség, hogy egyes cégek sokkal nagyobb hatással vannak a társadalomra, mint az adott kormányok, elég csak a Google-re vagy Facebookra gondolni, amit mindenki másol.

A világ nem csak országokból áll mára, mindannyian világpolgárok lettünk, a nagy vállalatok összekötnek minket. Vannak dolgok, amiket nem lehet megállítani. A fejlődés ilyen és a nők egyenlővé válása is az emberi fejlődés része. Keresztbe lehet feküdni, de ha a vonat egyre nagyobb és erősebb, csak a sínen fekvő járhat rosszul.

A politikusok sokban különböznek az üzletemberektől?

Ehhez nem értek, de talán a politikusoknak többet kellene dolgozni a gazdaságban vagy jobb lenne, ha többen fordulnának meg az üzleti életben, mielőtt politikusnak állnak.

Ráadásul nem visznek be elég szakértőt bizonyos területekre, ezáltal nem is kerülnek be más kultúrát és fontos tudást képviselő személyek a hatalomba.

Ha átfutnánk a befolyásos politikusaink önéletrajzát, akkor kiderülne, hogy sokan nem is beszélnek nyelveket, soha nem dolgoztak olyan helyeken, mint mi, az állampolgárok, akik helyett döntenek.

El tudná magát képzelni magát, mint szakpolitikus?

Megpróbáltam megközelíteni ennek a lehetőségét. Szívesen digitalizálnám Magyarországot. Ezen a területen segíteni tudnám a kormány munkáját, hiszen ez sokat adna mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak és ez a része a politikának érdekel. Ott van a hatalom, hogy ezt az országot jobbá, hatékonyabbá, gazdagabbá tegyük. Digitalizáció nélkül ez nem lehetséges.

Talált támogatókat?

Eddig nem. (Nevet) Különböző minisztériumokat kerestem meg ismerősökön keresztül, de eddig nem kaptam visszajelzést.

Visszatérve, egyszer azt nyilatkozta: nem érti miért nevezik a férfiakat az erősebb nemnek, találkozott már olyan férfi vezetővel, aki krízishelyzetben pánikba esett és egyébként sem a nemek számítanak, hanem hogy az adott személyben mely tulajdonságok az erősek. A Republic Group vezetőit milyennek ismerte meg?

Az rendkívül pozitívan hatott a döntésemben, hogy a Republicban már az érkezésem előtt is a vezetőség fele nő volt. Hálás vagyok nekik, hogy engem választottak és nagyon remélem, hogy ők is élvezni fogják a közös munkát velem.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom