Kövess minket!

Marketing

Szakik, porszívóügynökök, üzleti partnerek

Soós Gergellyel, az idén 12 éves Neo Interactive alapító-tulajdonosával beszélgettünk ügynökségi és ügyfélszerepekről, az üzleti fókuszú együttgondolkodás esélyeiről. A szakember többek között erről beszélget ügynökségi vezetőkkel és marketingesekkel a Digitália ’13 Konferencián szeptember 10-én.

Soós Gergely

Miért nevezitek a neo-t interaktív ügynökségnek a szokásos “digitális” formula helyett?

Digitális ügynökségnek becézik a műfajt manapság, de én jobban szeretem az “interaktív ügynökség” elnevezést, mert nem a platform, a technológia vagy az online média a lényeg, hanem az ezekből eredő lehetőség, hogy a márkák és a fogyasztók interakcióba léphessenek.

 

Ha egy ügyfél azt kérné, hogy szervezzetek neki rendezvényt, furcsán néznél?

Mivel rendezvényeket szoktunk szervezni, nem lenne olyan különleges kérés. Annyiban mégis furcsán néznék talán, hogy ez nem szokásos kérés egy digitális ügynökség felé. A címkék léteznek, ez alapján keresnek partnereket a megbízók.

Nemrégiben egy amerikai cikk azért kritizálta a digitális piac szereplőit, mert az internetnemzedék megszólításakor ész nélkül a platformot nyomják, ahelyett, hogy magán az interakció szükségességén és annak módjain gondolkodnának el. Te is ennyire kockafejűnek látod a digitális világot?

Az az érdekes ebben, hogy maga a “digitális” kifejezés sem volt használatban a kezdetekkor. A cégünk nevében is azért szerepelt az “interaktív” kifejezés, mert úgy gondoltuk, hogy ez fedi le a legjobban, hogy mivel szeretnénk foglalkozni. A “digitális” kifejezés 2005-2006 táján terjedt el, akkor került be az új cégek nevébe is.

Bár mondhatnánk, hogy ezek csak szavak, de azok sokat elmondanak egy piacról. Nem vitte félre a digitális piac pozicionálását egy kicsit, hogy éppen az interaktivitás gondolata szorult háttérbe?

Talán egy kicsit túl technológiai irányba mentünk, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a 2000-es évek elején az internet idegen világ volt a megbízók és a fogyasztók többsége számára is. Létezett egy valós és egy érzékelt technológiai korlát is, amit lehetetlen volt nem figyelembe venni. Kétféle reakció létezett ügyféloldalon: az egyik a technológiai indíttatású bizonytalanságból eredő félelem és távolmaradás; a másik pedig az, hogy specialistával kezdtek el dolgozni, aki értett a területhez, aztán lesz, ami lesz. Annak, hogy a kezdetekkor az ügynökségek online szakértőként pozicionálták magukat, oka volt, mert tudáshiány volt ezen a területen, és eltérések mutatkoztak a működésben a szakma klasszikus reklámügynökségi ágához képest.

2013-ban már máshol tartunk – bár a mobillal kapcsolatban látok hasonló jeleket megbízói oldalon, mint anno a klasszikus internettel kapcsolatban. De tény, hogy sokkal többen interneteznek, ez már nem egy idegen világ. Most már néha úgy érzem, feleslegesen van ott az a különbségtevő “digitális” kitétel. A technológiát lehetőségként élem meg, ami által több eszközt használhatunk a célok eléréséhez, de már nem olyan izgalmas, hogy csak a digitális világban dolgozzunk.

Amerikában és Nyugat-Európában 3-5 éve már lezajlott az, amiről beszélünk. Volt egy érdekes élményem: állásinterjúztattam egy magyar lányt, aki korábban Kaliforniában dolgozott egy digitális ügynökségnél. Megkérdeztem, milyen digitális referenciái vannak, és azt mondta, hogy semmilyen, mert ő kizárólag klasszikus ATL megjelenéseken dolgozott – egy digitális ügynökségnél.

Az ügynökségekre időnként az ügyfelek– némi túlzással – szakikként tekintenek, és ami még érdekesebb: mintha néha az ügynökségek is így gondolkodnának a saját szerepükről. De hol van itt az üzleti szemlélet? Ez a kérdés a kiindulópontja a Digitália konferenciánkon helyet kapó azon kerekasztal-beszélgetésnek is, melyre néhány szakmabeli barátodat hívtad meg.

A konferenciára olyan beszélgetéssel készülünk, amely kifejezetten nem marketingszakmai, hanem üzleti szempontból közelíti a digitális piac friss fejleményeit. Olyan embereket igyekeztem magam köré szervezni a beszélgetésre, akik online marketingben jártasak, de otthon vannak az üzletépítésben is, legyen szó saját vagy más üzletéről. A szakmai és az üzleti résznek nem lenne szabad elválnia egymástól, az lenne az ideális, ha az ügyfelek felé üzleti partnerként tudnának az ügynökségek fellépni. Éppen ezért nagy dicséret egy ügynökség felé, ha azt mondják, “az ügyfél fejével gondolkodik”, és képes mögé nézni a marketingkommunikációs céloknak, amennyiben erre lehetőséget kap. Erre törekszünk mi is, és ezért nem is annyira szeretem az “ügynökség” szót, mert van ezzel kapcsolatban egy rossz asszociáció. Könnyen a szaki vagy a porszívóügynök polcra lehet kerülni, és nem jelenik meg a hozzáadott érték.

Mit tehetnek az ügynökségek azért, hogy a szaki vagy az ügynök polcról az üzleti polcra kerüljenek?

Mondok egy példát: korábban konferencia-sorozatunk volt, most van egy képzés-sorozatunk ügyféloldali szakemberek számára. Nem biztos, hogy ügyfeleinkké lesznek, de piacépítő munkát végzünk, és ez már egy olyan pont, ahol nem a klasszikus ügynökségi szerepben jelenünk meg. Ilyen módon jobban meg tudjuk mutatni, hogy széleskörű támogatást tudunk nyújtani, mint, mondjuk, egy olyan tenderen, ami már konkrét eszközre – például közösségi médiára – vonatkozik. Szívem szerint némelyik ilyen tenderre azt mondanám, hogy nem is kellene a megbízónak azzal az eszközzel foglalkoznia, mert nem tart még ott. De azzal nem lehet egy eszközszempontú tenderre odamenni, hogy ezt ne csinálja az ügyfél. Ahhoz, hogy üzleti támogatást tudjunk adni, az ügyfelek részéről türelem, bizalom és befektetés kell. Ha fragmentálódnak a megbízások, akkor éppen a tesztelés, az együttgondolkodás lehetőségétől esik el ügyfél és ügynökség egyaránt.

Az ügynökségeknek sok a teendőjük, ez világos. De mit tehetnek az ügyfelek?

Nehéz dolguk van a marketingeseknek, akikkel együtt dolgozunk. A digitális média térhódítása óriási lehetőséget jelent, de egyben olyan kihívások elé állítja a cégeket, amelyek nem állnak meg a marketingosztály keretein belül. Ahhoz, hogy egy cég a digitális médiában sikeresen meg tudjon jelenni, a marketing mellett pl. a jogi osztálynak, a beszerzésnek és a felsővezetésnek is meg kell csinálnia a “házi feladatát”. Azt látom, hogy marketing oldalon – a körülményekhez képest – többnyire megvan a pozitív hozzáállás, de a cég többi része vagy akár a döntési mechanizmusok nem teszik lehetővé, hogy ez megvalósuljon. Ezekre a kihívásokra tudatosan kell készülniük a cégeknek.

Az interjúban elhangzottakról és más, a digitális üzletet érintő témákról bővebben szó esik a Digitálián. Soós Gergely és vendégei – Bálint Viktor/IND Group, Bánki Attila/Wunderman Budapest, Kaszás Miklós/Look and Feel és Végvári Imre/MOSAIC – 11.00 órától beszélgetnek a digitális üzletről. REGISZTRÁCIÓ: http://digitaliakonf.hu

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom