Kövess minket!

Marketing

Szabad rablás van a kreatív iparban

Mátyás Kitti a Republic Csoporthoz tartozó 2Republic ügynökség frissen igazolt client service directora fog elődást tartani a Médiapiac és a HR Portál közös rendezvényén, az Employer Trending konferencián. Az esemény előtt a hazai kreatív piac HR helyzetéről kérdeztük.

Hogyan látja, milyen helyzetben van jelenleg a hazai kreatív ipar?

Úgy gondolom, érdemes több szemszögből megvizsgálni a kérdést. Ügynökségi oldalról, mint vezető azt mondhatom, hogy nagy baj van a szakmában, a munkáltatóknak sokkal nehezebb dolguk van, mint azelőtt, hogy az embereiket megtartsák, megfelelő szakmai tudással rendelkező embereket toborozzanak. Míg a másik oldalon, a munkavállalóknál megfigyelhető, hogy eljött az aranykor, az accountoknak, kreatívoknak sokkal nagyobb választásuk és szabadságuk van, kimondhatjuk, hogy ma ők vannak lépéselőnyben. Egy tehetséges, kiváló önéletrajzzal rendelkező accountért több ügynökség is versenyez és a végén ő választ. De még mindig szerencsésebb a helyzet velük, többen jelentkeznek accountok közül álláshirdetésre, mint kreatívokból. Egy szövegíró vagy art director már megteheti azt, hogy nem kötelezi el magát egy ügynökségnél sem, hanem free lancerként folytatja tovább, megtartva szabadságát. A kialakult helyzet miatt az ügynökségek egymástól próbálják elcsábítani a legjobb embereket, vagy fejvadászt felbérelve vadásszák le őket LinkedIn-en. Szabad rablás van a kreatív iparban. Az a cég, aki ezt nem ismeri fel, és sürgősen nem változtat, az ráfázhat.

Kinek a felelőssége egy kreatív ügynökségnél ezt a változtatást megtenni?

Egy HR-es felvétele önmagában nem megoldás a problémára. Rengeteg szempont játszik közre annál, hogy minek kell teljesülnie, ahhoz, hogy csökkentsük a fluktuációt. A vezetők szerepe megkérdőjelezhetetlen, az EQ (érzelmi intelligencia) az új szupererő, amit fel kell ismerni és el kell sajátítani egy menedzsernek. De ez csak az egyik a sok közül, mert egy szociálisan érzékeny, figyelmes és támogató vezetőtől még éhen halhat a munkavállaló. Nagyon fontos szempont a fizetés, illetve a különböző juttatások, mint továbbképzések, nyelvtanfolyam, vagy szakmai konferenciákon, különböző versenyeken való részvétel biztosítása. És persze az ügyfelek, hogy mennyire vonzó márkák vannak egy kreatív ügynökségnél. A társaságról, hangulatról, környezetről sem feledkezhetünk meg, belvárosi open office, kutyabarát iroda. Igyekszünk a 2Republicnál is megtenni a megfelelő lépéseket. Egyszóval bővíteni azon, hogy milyen csomagot tudunk ajánlani nekik.

Mi a helyzet a lojalitással?

Egyre inkább azt tapasztalom, hogy a lojalitás, mint fogalom megváltozott. Nagyon sok munkavállalónak nem célja kötődni az ügynökséghez, nem érdekli, hogy büszkén menjen vele a csatába, természetesen tisztelet a kivételeknek. Ezen azok a HR-es cikkek sem segítenek, amik azt mondják, hogy nem egészséges több évet eltölteni egy helyen, megvan az a minimum év, ami után szerintük váltani kell. Teszem fel a kérdést, ugyan miért? Miért nem lehet az, hogy valaki egy cégen belül akár 10 évet is eltöltsön, és ott fejlődjön, ha az perspektívát nyújt számára, megfelelő fizetést, jó munkakörülményeket. Számomra a lojalitás a munkámban olyan, mint a sportban, a Republic előtt 8 évig voltam egy csapat tagja, soha nem terveztem évente váltogatni a mezem. Anno accountként és most vezetőként is nálam elsődleges szempont, hogy tudok-e hinni, tudok-e képviselni egy céget, én ilyen Pál utcai fiúk típus vagyok. A 2Republicos működésemet is ez határozza meg, hiszek a csapatban és bízom benne, hogy közösen véghez visszük missziónkat.

A külső szemlélő számára ebből mi látszik?

Külső szemlélő számára a tömérdek mennyiségű álláshirdetésből látszik, hogy az ügynökségek folyamatosan keresnek új embereket. Ez is több tényező miatt lehet, vagy egy tendernyerés esetén bővíteni kell a csapatot és azonnal szükségük van accountra, kreatív szakemberre vagy a folyamatos fluktuáció miatt emberhiányban szenvednek.

Mennyire képes a magyar oktatási rendszer megfelelő szakembereket képezni?

A magyar oktatási rendszer úgy gondolom, hogy próbál felzárkózni, a frissen végzett kommunikáció és média vagy marketing szakon végzett kollégáktól tudjuk, hogy egyre inkább a gyakorlati órákat helyezik fókuszba. Több szakmabeli meghívott vendéget hívnak el oktatónak. Vannak egyetemek, akik szorosan együttműködnek reklámügynökségekkel és saját órákat tartanak. Illetve fontos megemlítenünk az önképzést is, mivel a kreatív szakmában ez ugyanolyan fontos, mint az iskolai (ha nem fontosabb), mivel a digitális, gazdasági, vállalati trendek gyorsabban változnak mielőtt bekerülnének a tananyagba.

Hogyan lehet biztosítani a megfelelő utánpótlást?

Idén indult el az első Republic Group Adscool több hónapos, a kommunikációs szektor minden területére kiterjedő képzési program accountok részére Szilágyi Fiorella kolléganőm vezetésével. Úgy gondolom, hogy ez egyedülálló áttörés a szakmában.
De szeretnénk nem csak a meglévő munkatársaknak, hanem a most egyetemet végző fiatalok felé is nyitni és felhelyezni nekik a térképre a reklámügynökséget. A Republic csoport által szervezett BrandFestivalnak – mely Közép-Európa egyik legjelentősebb stratégiai konferenciája – idén megszületett a kistestvére, a YOUTH, amit külön a fiatalok számára szervezünk a Corvinus és a Metropolitan egyetemmel közösen. Lehetősége nyílik azoknak az egyetemistáknak, akiknek nincs arra keretük, hogy több tízezret fizessenek a „felnőtt” konferenciáért eljöjjenek a YOUTH-ra és ott találkozzanak, networkingeljenek velünk. Célunk, egy olyan értékteremtő rendezvénysorozat létrehozása, mely a kritikus gondolkodásra inspirálja a fiatal generáció tagjait. Egy platform, ahol olyan aktuális égető témákat boncolgatunk, melyek rengeteg társadalmi kérdést vetnek fel. Egy interaktív fórum, ami a szabad véleménynyilvánítást támogatja. Szeretnénk, ha az este végén minden résztvevő egy saját megfejtéssel távozna, mindenki egy saját üzenettel menjen haza. Az október 18-án este 19:00-kor megszervezésre kerülő BrandFestival Youth témája a technológiai fejlődés társadalomra gyakorolt hatása, többek között Sebestyén Balázzsal, Szirmai Gergővel azt boncolgatjuk majd, hogy a népszerű Black Mirror sorozat részeinek jóslata még csak egy disztópikus jövő vagy már a valóság?

Mátyás Kitti előadást fog tartani az október 3-i Employer Trending rendezvényünkön. A workshopra még lehet jelentkezni.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom