Kövess minket!

Marketing

#sparklingeznek az egyetemisták

Betört a budapesti fiatalok életébe a BGYH és az Iskolamarketing közös kampánya.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) nem először kérte fel az Iskolamarketinget, hogy kreatív közösségi kampányt dolgozzanak ki a gyógyfürdőzés népszerűsítése érdekében a Budapesten élő, 16-25 éves fiatalok számára. Ez a korosztály a marketingszakma számára régóta kihívást jelent, hiszen a hagyományos médiaeszközökkel már csupán részben érhető el, ezzel együtt ugyanakkor számtalan lehetőséget rejt magában, ami a trendek pontos ismeretét igényli. Valódi youth insightokra volt szükség, így a kreatív stratégia és koncepció megalkotása és kivitelezése az ország legfiatalabb kreatív ügynöksége, a squ.Ad közreműködésével és social véleményvezérek együttműködésével valósult meg.

A kampány a legnagyobb hidegben, 2016 decemberétől 2017. február végéig zajlott Budapest hét gyógyfürdőjében. Egy előzetesen, az influencerek körében végzett kutatásból kiderült, hogy a hallgatók ebben az időszakban igénylik leginkább a minőségi stresszlevezetést, amelyet a hideg időjárás és a szürke, borongós idő mellett elsősorban a vizsgaidőszak indokol. A #sparklingbudapest hashtag és a sparklingezés kifejezés a kampány során született meg és terjedt el. Ez a jelenség is jól mutatja, hogy a fiatalok sajátjuknak érzik az életvitelükben eddig nélkülözött gyógyfürdőzést.

„A Budapest Gyógyfürdői Zrt. számára kiemelt célcsoport a 16-18 éven felüli korosztály, a megszólításukra kiváló megjelenéseknek tartjuk a közösségi média kínálta lehetőségeket, hiszen ennek a reklámkerülő célcsoportnak különösen fontosak az olyan felületek és alkalmazások, mint a YouTube, Facebook, Instagram és a Snapchat, illetve az ezeken elérhető véleményvezérek. A kampányban résztvevő bloggerek és vloggerek a vállalt posztokon felül más csatornáikon is beszámoltak a fürdőkben szerzett élményeikről, ami a téma iránti elkötelezettségüket mutatta. Ezt az újszerű kampányt mindenképpen hasznosnak és hatásosnak tartjuk, és a jövőben is folytatjuk a fiatal célcsoport megszólítását” – mondta Czinege Szilvia, a BGYH Zrt. értékesítési és marketingigazgatója.

A kampány sikeréhez a natív tartalmakon túl olyan tényezők is jelentősen hozzájárultak, mint például a BGYH által már 2013-ban bevezetett Zsigmondy klubkártya, amely különböző kedvezményekre jogosít fel a Széchenyi valamint a Gellért Fürdőben. A Dandár és Király Fürdők a kampánytól függetlenül 30 százalékos diákkedvezménnyel látogathatók, a Rudas Fürdő panorámamedencéje vagy a Lukács Fürdő szaunavilága pedig még vonzóbbá teszik a fiatal korosztály számára a gyógyfürdőzést.

 

A fiatalok fókuszán kívül eső brandet és szabadidős programot kellett beemelnünk a hétköznapjaikba, ami mindig egy komoly kihívás. Mivel ismerjük és értjük a korosztály igényeit, a branded contentre fókuszáltunk, a közösségi média leghatékonyabb lehetőségeivel éltünk

– mondta Bendl Mátyás, az Iskolamarketing ügyvezetője.

150 budapesti felsőoktatási helyszínen kerültek ki a népszerű lifestyle vloggert, Palkovics Zórát ábrázoló plakátok; ezzel párhuzamosan social médiaaktivitással – köztük YouTube videóval, Instagram és Insagram stories bejegyzésekkel, valamint Snapchat posztokkal – mintegy 800 ezer diák és hallgató közvetlen, célzott elérése valósult meg alig pár hét alatt, amely eredmény egyébként négyszeresével szárnyalta túl az elvártakat.

Az eredmények azt igazolják, hogy a YouTube és az Instagramon megjelenő natív tartalmak biztosítják a legnagyobb elérést a korcsoportban. A videók átlagos megtekintésszáma meghaladja a 150 ezret, de az Instagram posztok is átlagosan 15 ezres bejegyzéshez kötődő aktivitást produkálnak. A Snapchat az Iskolamarketing mérései alapján leginkább a 20 év alattiak népszerű csatornája, ebben a korosztályban posztonként átlagosan 7-800 megtekintés generálható.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom