Marketing
„Sose lehet tudni, mire lesz még jó”
Van, aki könnyen megválik a már szükségtelen használati tárgyaitól, de sokaknak ez kimondottan nehezére esik.
A Jófogás internetes kutatása szerint a gyűjtögetők kicsivel kevesebben vannak, mint a szortírozók, vagyis a válaszadók többsége könnyen int búcsút a felesleges tárgyaknak. Dr. Meskó Norbert evolúciós pszichológus szerint a gyűjtögetésre való hajlamnak sokféle oka lehet nemtől, életkortól, társadalmi státusztól és természetesen a gyűjtögetés tárgyától függően – áll közleményben.
„Valamire csak jó lesz”
A Jófogás csapata 4600 felhasználót kérdezett meg arról, hogy mihez kezd feleslegesnek ítélt dolgaival. A válaszadók kicsivel több, mint fele állítja, hogy könnyen megszabadul a szükségtelennek ítélt tárgyaktól, míg 46 százalék vallotta be, hogy ez nehézséget okoz számára. De vajon miért? A legtöbben (16%) úgy gondolják, hogy sose lehet tudni, mire lesz még jó a már 5 éve nem hordott ruha, vagy a polcon porosodó DVD lejátszó, ezért elvből nem dobnak ki, vagy adnak el semmit. 12 százalék bevallotta, hogy halogató típus, vagyis Pató Pál úr „ej, ráérünk arra még” hitvallását követi, ezért esik nehezére a búcsú. 10 százalék egyszerűen a lustasággal indokolja a gyűjtögetést, míg 8 százalék hivatkozott érzelmi okokra; ők saját bevallásuk szerint képtelenek elengedni a tárgyakat.
 |
Dr. Meskó Norbert szerint az idősebbekre (akik a világháborút követő nélkülözés évtizedeiben szocializálódtak) inkább jellemző lehet a használati tárgyakhoz való ragaszkodás, míg a fiatalabbak – akikre a fogyasztói „használd-dobd el-vegyél újat” szellemiségben nevelkedtek – könnyebben képesek elengedni tárgyakat újabb holmik szerzésének reményében.
Valójában a holmik megőrzése és tárolása teljesen természetes, amelyet egyre inkább felülírni látszik a modern fogyasztói világ normája, amely folyamatos vásárlásra sarkall bennünket. A kutatási eredményekben mutatkozó kettősség valószínűleg ennek a két normának az egymáshoz feszüléséről szól, tette hozzá a szakember.
Eladunk és adományozunk
Örömteli eredmény, hogy a válaszadók azonos arányban, 37-37 százalékban adják, vagy adományozzák el a számukra már értéktelen, de még használható darabokat. A válaszadók 14 százaléka azt állította, hogy soha semmit nem dob ki vagy ad el, hanem inkább őrizget, míg 13 százalék esetén a megunt tárgyak, eszközök és ruhák válogatás nélkül a kukában landolnak.
Akkor szortírozunk, amikor már nem férünk
A legtöbben bizonyos időközönként és rendszerességgel ráveszik azért magukat a válogatásra. A kitöltők 58 százaléka minimum évente, sőt, 16 százalék havonta átnézi a dolgait. 22 százalék nem köti időhöz a tevékenységet, egész egyszerűen akkor szabadulnak meg a tárgyakról, amikor azok már nem férnek el a szekrényben és a polcokon. A válaszadók mindössze 2 százaléka állította azt, hogy soha nem szabadul meg a felesleges dolgaitól.
A gyűjtögetés életvezetési problémák tünete is lehet
A szakember összegzése szerint a kutatás látványosan bemutatja, hogy miként ütközik össze bennünk a megszerzett tárgyaink ésszerű megőrzésének, a tartalékok képzésének hagyományos normája a mesterségesen felpörgetett fogyasztó igények gerjesztésének pazarló, habzsoló normájával.
A kutatásban résztvevők többsége (58%) egy éven belül megszabadul a feleslegesnek tartott holmiktól, és csak néhányan számolnak be arról, hogy soha nem teszik meg ezt. A tárgyak gyűjtésének nyilván van egy olyan formája is, amely bizonyos alkalmazkodási és életvezetési problémák egyik tünete lehet. Amikor valakit a normál életvezetésében, munkájában, társas kapcsolatai alakításában gátolnak a felhalmozott tárgyak, illetve minden energiáját az újabb holmik megszerzésére fordítja, akkor valójában pszichés problémáról beszélhetünk. Ennek aránya persze viszonylag alacsony az össznépességben.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.