Kövess minket!

Marketing

Sok bosszúsággal jár, mégsem hagyják ott a Facebookot a vállalkozók

Bár a közösségi oldalon bevezetett változások a hazai vállalkozókat is bosszantják, nem tudnak meglenni nélküle, sőt, egyre többet használják üzleti célokra az amerikai óriáscég egyéb platformjait is. A hatodik alakalommal készítette el az RG Stúdió a hazai kkv-cégek facebookozási szokásait elemző kutatását, amelynek eredményeit Lévai Richárd ismertette.

„Egy korábbi előadásunk során az egyik résztvevő azt mondta, hogy ha nem lenne Facebook, akkor be kellene zárnia a boltját. Ebből kiindulva készítettünk egy kutatást tavasszal, amelyből kiderült, hogy körülbelül 200 megkérdezett húsz százaléka hasonló véleményen van”

– kezdte el prezentációját a közösségi marketing specialista a kutatást bemutató szerdai sajtóbeszélgetésen.

A Facebooknak sűrű éve volt, megújult a küldetése, közel 150 millió új emberrel bővült a felhasználói kör, és majd 100 millióval azoknak a száma, akik naponta használják a közösségi hálózatot. A cég bevétele pedig az egekben, az első háromnegyed évben 50 százalékkal volt több, mint 2016-ban. Az utolsó negyedév még eredményesebb lehet a vállalatnak, legalábbis ha a hazai kkv-k marketing terveit látjuk. Persze ez valahol kényszer is, hiszen a vállalkozásoknak egyre többet kell költeni ahhoz, hogy eljussanak a célcsoportjukhoz a Facebookon.

Lehet jövője a Snapchatnek?
„A fiatalok az Instagram, Messenger, Snapchat vonalon mennek. Ugyanakkor ebben a versenyben is a Facebook áll nyerésre, de nem mint platform, hanem mint cég, hiszen az Instagram és a Messenger is hozzá tartozik.” – mondta el Lévai Richárd. Hozzátette, azzal, hogy folyamatosan lenyúlják a Snapchat funkcióit, számos kellemetlen órát szereznek az említett vállalkozásnak. „A Snapchat teljes megújulásra kényszerül, meglátjuk mit hoznak ki ebből. Nagyon büszkék a Discovery funkciójukra, amelyen keresztül csak kurált tartalom kerül fel” – válaszolta a Médiapiac.com kérdésére a szakember. Hozzátette, hogy a Facebook és az Instagram a Live és a Story funkciókkal elszívja a levegőt a Snapchattől, amelynek látható eredménye van. „Lehet bánni fogják még, hogy annak idején nemet mondtak annak a többmilliárdos felvásárlási árnak” – tette hozzá.

A kisvállalkozások célja a Facebook jelenléttel az elmúlt évek során egyre inkább a megtérülést ígérő lehetőségek felé fordult: az új ügyfelek szerzése az elődleges cél. Bár a márkaépítés a második, jelentősége csökkent, a harmadik helyre a közvetlen értékesítés és a vevőkkel való a kapcsolattartás került, de a tendenciák a közvetlen értékesítésnek kedveznek. Fontos változás, hogy a marketingkeret csökkentése – ami a válság idején fontos tényező volt – már szinte senkinél nem merül fel, mint szempont.

„A Facebook-hirdetések drasztikusan nőttek, az alkalmazások és az események viszont változásoknak köszönhetően csökkentek. A Facebook már nagyon régóta mobile first applikáció, a bevételeik túlnyomó többsége (körülbelül 80 százaléka) ilyen hirdetésekből származik. A live videók és a messenger-botok nagyon hamar az élre fognak törni a használat tekintetében”

– mondta a szakember.

Ugyanakkor a cégek egy jelentős része nem örül a közösségi oldalon bevezetett változásoknak. Már nem jellemző, hogy naponta többször posztolnának, és a Facebookkal kapcsolatos kiábrándultságra utal, hogy egyre többen, egyre több problémát jelöltek meg arra a kérdésre, hogy mit nem szeretnek a közösségi hálózatban. Ráadásul a negatív érzések felerősödtek az utóbbi egy évben.

 

Még mindig az a legnagyobb fájdalma a kkv-knak, hogy nem jelennek meg a bejegyzéseik az összes rajongójuknak, de nagy ugrással a második helyre került a rajongógyűjtés nehézsége is. Egyre többen gondolják a válaszadó cégek képviselői közül, hogy a Facebook kezd veszíteni a varázsából. Ennek ellenére nem tudnak meglenni a közösségi oldal nélkül – különösen az ünnepi bevásárlási, üzletkötési roham idején -, azaz, ha Grincs tényleg bosszantani akarná őket, akkor nem a karácsonyt, hanem a Facebookot lopná el.

A kutatás kíváncsi volt rá, hogyan viszonyulnak a cégek a Facebook-hirdetésekhez, amelyekre egyre többet kénytelenek költeni. Míg 2015-ről 2016-ra jelentősen nőtt azok aránya, akik úgy vélték, érdemes a közösségi oldalon hirdetni, és még akkor is költenének erre pénzt, ha nagyobb lenne az organikus elérés, ez a trend idén már megtorpant. A cégek egyre inkább elbizonytalanodnak azzal kapcsolatban, hogy megéri-e facebookozniuk. Ugyan közel 70 százalékuk még most is azt mondja, hogy megéri, de az arány csökkent.

 

Mi van a Twitterrel?
„Rossz időben volt rossz helyen: amikor Nyugaton befutott, nekünk még itt volt az IWIW. A Twitter nagy előnye annak idején a mobil kommunikációból fakadt, akkoriban viszont a magyar mobilnet még nem volt kellőképpen fejlett” – magyarázta a Médiapiac.com kérdésére Lévai, hogy miért nem népszerű a cég szolgáltatása Magyarországon.

 

A válaszadó kkv-k számára a második legfontosabb közösségi hálózat kommunikáció szempontjából az Instagram lett, harmadik pedig a Messenger, ezeken tartják ugyanis leggyakrabban a kapcsolatot a célcsoportjukkal.

Karácsonyra azonban a legtöbb cég a Facebookot tartja a legfontosabb hirdetési felületnek. A válaszadók 77,3 százaléka mondta azt, hogy legalább annyit fog költeni a legnagyobb közösségi platformon, mint tavaly, miközben ugyanez AdWords keresőben 49,5 százaléka

Az Instagram feljött az AdWords display hálózat szintjére, hiszen a válaszadók 43,5 százaléka mondja, hogy legalább annyit fog költeni itt, mint tavaly, ugyanez az arány a Google Display hálózatnál 42,2 százalék. Érdekes, hogy a Messenger, legalábbis szándékok szintjén megelőzte a YouTube-ot annak ellenére, hogy itt sokkal kevesebb hirdetési lehetőség van, és kevesebb hirdetés is jelenik meg itt. De a jelek szerint ezt az új üzleti platformot már ennyivel fontosabbnak érzik a cégek, hogy itt is szívesen hirdetnének.

„A kutatásra adott válaszok megerősítik azokat a a tapasztalatainkat, hogy sok cég számára a Facebookon és a közösségi médiában használt eddigi stratégia újragondolásra érett.”

– mondta el Lévai Richárd. „Hiszen a kommunikáció hirdetések nélkül egyre ritkábban elég, ugyanakkor jelen kell lenni több platformon is ha valaki sikert szeretne elérni. Ez pedig több terhet ró a cégekre, akik amúgy is gyakran küzdenek erőforráshiánnyal. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a Facebook platformjai mennyire dominálják a cégek marketingjét. Általában is többet kommunikálnak Messengeren és Instagramon, és a hirdetési tervekben is egyre komolyabb szerepet kapnak. Ez, a többi válasszal együtt, rámutat arra, hogy a közösségi média platformok közül már több is felnőtt korba lépett. A korábban csak játékszernek gondolt felületek ma már egyértelműen képesek arra, hogy jelentősen javítsák a nyitott, fejlődőképes cégek marketing eredményét, ezen keresztül pedig az üzleti lehetőségeket.” – tette hozzá.

Marketing

Így alakult a reklámpiac 2020-ban

A koronavírus-járvány teljesen felborította a reklámpiacot.

Közzétéve:

Pixabay

Miután 2020 elején világszerte kitört a koronavírus-járvány, a kormányok igyekeztek mindent megtenni polgáraik védelméért.

Ahogy sok más országban, az Egyesült Királyságban is kulcsfontosságú stratégiai céllá vált, hogy az ország lakosságát a lehető legszélesebb körben tájékoztassák a helyzetről: a vírus veszélyességéről, az ellene való védekezési lehetőségekről, az egyes rendszabályok meghozataláról, annak szükségességéről. E cél elérése érdekében a brit kormányzat hatalmas kampányokba kezdett, és élt a kereskedelemben jól bevált hirdetési formák alkalmazásával. Üzeneteit a nyilvánosság számára fizetett reklámokkal is igyekezett minél hatásosabban eljuttatni. A szakemberek számára így nem okozott meglepetést, hogy a brit kormány tavaly országa első számú hirdetőjévé vált, nem kevesebb, mint 164 millió font (kb. 69 milliárd forint) költéssel. A TradingPlatforms.com szakportál adatai szerint

ezzel olyan magántulajdonban lévő cég- és egyben hirdetőóriásokat is megelőzött, mint a több mint négyszáz fajta élelmiszer, illetve egyéb fogyasztási terméket gyártó Unilever multinacionális vállalatot, vagy a Sky médiaóriást.

A kormány mellett a Public Health England (PHE) közegészségügyi szervezet is felkerült a brit vezető hirdetőinek Top 10-es rangsorába: 2020-ban a hetedik helyen végzett. Megjelenése további bizonyíték a Downing Street 10.-ben tett erőfeszítésekre, amelyet a 66 millió polgár tájékoztatására, a nyilvánosság legnagyobb fokú elérésére tettek.

A PHE tavalyi 80,5 millió fontos (kb. 34 milliárd forintos) hirdetési kiadása csaknem 800 százaléka volt az előző éviének, s ez a brit szervezetek között minden idők legnagyobb reklámköltség-növekedésének számít egyik esztendőről a másikra.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyébként a briteknél, tavaly márciusról áprilisra több mint 90 százalékkal csökkent a reklámozás a metró- és vasútállomásokon, 76 százalékkal az utak mentén és 56 százalékkal az élelmiszeráruházak előterében. A nagy állami szerepvállalás ellenére Nagy-Britanniában a hirdetési piacon a járványhelyzet – és az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés – következményeként a Top 10-ben lévő hirdetőcégek reklámköltései együttesen ötödével estek 2019-hez képest. Becslések szerint a briteknél összességében 2020-ban 4,4 százalékkal csökkentek a nettó hirdetési kiadások, melyek 21 milliárd fontot (kb. 8800 milliárd forintot) tettek ki.

Magyarországon tavaly 240 milliárd forintra, 2,8 százalékkal csökkent a médiumok reklámbevétele, azaz a “médiatorta” egy év alatt ennyivel lett kisebb – derül ki a Magyar Reklámszövetség 2021. áprilisi jelentéséből.

A torta csaknem minden szelete vékonyodott, egyedül a digitális reklámpiacé növekedett, 5,5 százalékkal (44,7 százalékra). Ez elsősorban a globális platformok töretlen népszerűségének köszönhető, mivel a hazai szereplők hirdetési bevételei 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző évihez képest. A második legvastagabb tortaszeletet a televízió hasította ki (26,7 százalékot), igaz, a tévétársaságok bevételei 64 milliárd forintra estek vissza (3,8 százalékkal). Azonban míg itt a versenypiac reklámra fordított kiadásai tavaly csaknem 6 százalékkal mérséklődtek, addig az állami hirdetések részaránya növekedett: az állami költések 11,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az állami megrendelések részaránya a társadalmi célú reklámok növekedésével tavaly 14 százalékra, csaknem 9 milliárd forintra emelkedett a magyar televíziós reklámpiacon.

A szakemberek úgy értékelik, hogy a médiahirdetési piac csak kisebb mértékű zsugorodása főként a jelentősen megemelkedett állami reklámköltésnek volt köszönhető.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom