Kövess minket!

Marketing

Sok bosszúsággal jár, mégsem hagyják ott a Facebookot a vállalkozók

Bár a közösségi oldalon bevezetett változások a hazai vállalkozókat is bosszantják, nem tudnak meglenni nélküle, sőt, egyre többet használják üzleti célokra az amerikai óriáscég egyéb platformjait is. A hatodik alakalommal készítette el az RG Stúdió a hazai kkv-cégek facebookozási szokásait elemző kutatását, amelynek eredményeit Lévai Richárd ismertette.

„Egy korábbi előadásunk során az egyik résztvevő azt mondta, hogy ha nem lenne Facebook, akkor be kellene zárnia a boltját. Ebből kiindulva készítettünk egy kutatást tavasszal, amelyből kiderült, hogy körülbelül 200 megkérdezett húsz százaléka hasonló véleményen van”

– kezdte el prezentációját a közösségi marketing specialista a kutatást bemutató szerdai sajtóbeszélgetésen.

A Facebooknak sűrű éve volt, megújult a küldetése, közel 150 millió új emberrel bővült a felhasználói kör, és majd 100 millióval azoknak a száma, akik naponta használják a közösségi hálózatot. A cég bevétele pedig az egekben, az első háromnegyed évben 50 százalékkal volt több, mint 2016-ban. Az utolsó negyedév még eredményesebb lehet a vállalatnak, legalábbis ha a hazai kkv-k marketing terveit látjuk. Persze ez valahol kényszer is, hiszen a vállalkozásoknak egyre többet kell költeni ahhoz, hogy eljussanak a célcsoportjukhoz a Facebookon.

Lehet jövője a Snapchatnek?
„A fiatalok az Instagram, Messenger, Snapchat vonalon mennek. Ugyanakkor ebben a versenyben is a Facebook áll nyerésre, de nem mint platform, hanem mint cég, hiszen az Instagram és a Messenger is hozzá tartozik.” – mondta el Lévai Richárd. Hozzátette, azzal, hogy folyamatosan lenyúlják a Snapchat funkcióit, számos kellemetlen órát szereznek az említett vállalkozásnak. „A Snapchat teljes megújulásra kényszerül, meglátjuk mit hoznak ki ebből. Nagyon büszkék a Discovery funkciójukra, amelyen keresztül csak kurált tartalom kerül fel” – válaszolta a Médiapiac.com kérdésére a szakember. Hozzátette, hogy a Facebook és az Instagram a Live és a Story funkciókkal elszívja a levegőt a Snapchattől, amelynek látható eredménye van. „Lehet bánni fogják még, hogy annak idején nemet mondtak annak a többmilliárdos felvásárlási árnak” – tette hozzá.

A kisvállalkozások célja a Facebook jelenléttel az elmúlt évek során egyre inkább a megtérülést ígérő lehetőségek felé fordult: az új ügyfelek szerzése az elődleges cél. Bár a márkaépítés a második, jelentősége csökkent, a harmadik helyre a közvetlen értékesítés és a vevőkkel való a kapcsolattartás került, de a tendenciák a közvetlen értékesítésnek kedveznek. Fontos változás, hogy a marketingkeret csökkentése – ami a válság idején fontos tényező volt – már szinte senkinél nem merül fel, mint szempont.

„A Facebook-hirdetések drasztikusan nőttek, az alkalmazások és az események viszont változásoknak köszönhetően csökkentek. A Facebook már nagyon régóta mobile first applikáció, a bevételeik túlnyomó többsége (körülbelül 80 százaléka) ilyen hirdetésekből származik. A live videók és a messenger-botok nagyon hamar az élre fognak törni a használat tekintetében”

– mondta a szakember.

Ugyanakkor a cégek egy jelentős része nem örül a közösségi oldalon bevezetett változásoknak. Már nem jellemző, hogy naponta többször posztolnának, és a Facebookkal kapcsolatos kiábrándultságra utal, hogy egyre többen, egyre több problémát jelöltek meg arra a kérdésre, hogy mit nem szeretnek a közösségi hálózatban. Ráadásul a negatív érzések felerősödtek az utóbbi egy évben.

 

Még mindig az a legnagyobb fájdalma a kkv-knak, hogy nem jelennek meg a bejegyzéseik az összes rajongójuknak, de nagy ugrással a második helyre került a rajongógyűjtés nehézsége is. Egyre többen gondolják a válaszadó cégek képviselői közül, hogy a Facebook kezd veszíteni a varázsából. Ennek ellenére nem tudnak meglenni a közösségi oldal nélkül – különösen az ünnepi bevásárlási, üzletkötési roham idején -, azaz, ha Grincs tényleg bosszantani akarná őket, akkor nem a karácsonyt, hanem a Facebookot lopná el.

A kutatás kíváncsi volt rá, hogyan viszonyulnak a cégek a Facebook-hirdetésekhez, amelyekre egyre többet kénytelenek költeni. Míg 2015-ről 2016-ra jelentősen nőtt azok aránya, akik úgy vélték, érdemes a közösségi oldalon hirdetni, és még akkor is költenének erre pénzt, ha nagyobb lenne az organikus elérés, ez a trend idén már megtorpant. A cégek egyre inkább elbizonytalanodnak azzal kapcsolatban, hogy megéri-e facebookozniuk. Ugyan közel 70 százalékuk még most is azt mondja, hogy megéri, de az arány csökkent.

 

Mi van a Twitterrel?
„Rossz időben volt rossz helyen: amikor Nyugaton befutott, nekünk még itt volt az IWIW. A Twitter nagy előnye annak idején a mobil kommunikációból fakadt, akkoriban viszont a magyar mobilnet még nem volt kellőképpen fejlett” – magyarázta a Médiapiac.com kérdésére Lévai, hogy miért nem népszerű a cég szolgáltatása Magyarországon.

 

A válaszadó kkv-k számára a második legfontosabb közösségi hálózat kommunikáció szempontjából az Instagram lett, harmadik pedig a Messenger, ezeken tartják ugyanis leggyakrabban a kapcsolatot a célcsoportjukkal.

Karácsonyra azonban a legtöbb cég a Facebookot tartja a legfontosabb hirdetési felületnek. A válaszadók 77,3 százaléka mondta azt, hogy legalább annyit fog költeni a legnagyobb közösségi platformon, mint tavaly, miközben ugyanez AdWords keresőben 49,5 százaléka

Az Instagram feljött az AdWords display hálózat szintjére, hiszen a válaszadók 43,5 százaléka mondja, hogy legalább annyit fog költeni itt, mint tavaly, ugyanez az arány a Google Display hálózatnál 42,2 százalék. Érdekes, hogy a Messenger, legalábbis szándékok szintjén megelőzte a YouTube-ot annak ellenére, hogy itt sokkal kevesebb hirdetési lehetőség van, és kevesebb hirdetés is jelenik meg itt. De a jelek szerint ezt az új üzleti platformot már ennyivel fontosabbnak érzik a cégek, hogy itt is szívesen hirdetnének.

„A kutatásra adott válaszok megerősítik azokat a a tapasztalatainkat, hogy sok cég számára a Facebookon és a közösségi médiában használt eddigi stratégia újragondolásra érett.”

– mondta el Lévai Richárd. „Hiszen a kommunikáció hirdetések nélkül egyre ritkábban elég, ugyanakkor jelen kell lenni több platformon is ha valaki sikert szeretne elérni. Ez pedig több terhet ró a cégekre, akik amúgy is gyakran küzdenek erőforráshiánnyal. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a Facebook platformjai mennyire dominálják a cégek marketingjét. Általában is többet kommunikálnak Messengeren és Instagramon, és a hirdetési tervekben is egyre komolyabb szerepet kapnak. Ez, a többi válasszal együtt, rámutat arra, hogy a közösségi média platformok közül már több is felnőtt korba lépett. A korábban csak játékszernek gondolt felületek ma már egyértelműen képesek arra, hogy jelentősen javítsák a nyitott, fejlődőképes cégek marketing eredményét, ezen keresztül pedig az üzleti lehetőségeket.” – tette hozzá.

Marketing

2,875 milliárd forint a tét ezen a hétvégén a Hatoslottón

Újabb telitalálatmentes hét után immár 2,875 milliárd forint a várható főnyeremény a Hatoslottón. A rekordközeli jackpot néhány tízmillió forintra áll a játék történetének legmagasabb, 2,958 milliárd forintos álomösszegétől, így ha vasárnap nem lesz telitalálatos szelvény, akkor 13 éves csúcsot dönt a Hatoslottó főnyereménye.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

Milliárdok várnak ezen a hétvégén is a szerencsésekre, hiszen az Ötöslottó főnyereménye meghaladja a 2,5 milliárd forintot, a Hatoslottó jackpotja pedig már csak hajszálnyira van attól, hogy történelmet írjon

– közölte a Szerencsejáték Zrt.

A rekord összeg lázba hozta a játékosokat is, hiszen nem csak az alapjátékok száma nőtt meg, hanem a feladott szelvények száma is, mind az Ötös-, mind pedig a Hatoslottót többen játszák az átlagos halmozódási időszakhoz viszonyítva. További érdekesség, hogy a Hatoslottó telitalálatmentes időszak alatt Fortuna nagy kedvence volt a 2-es szám, ez már tízszer szerepelt a nyerőszámok között, míg a 26-os szám egyszer sem került kihúzásra.

Az Ötöslottó sorsolási műsora, a SzerencseSzombat szombaton 18:45-től, míg a Hatoslottó élő sorsolása vasárnaponként 16:00-tól látható a Duna TV-n.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom