Kövess minket!

Marketing

Sarokba szorulhat a Telenor a Digi felvásárlásával

Sokat fizethet a román részvényeseknek a 4iG.

MTVA/Róka László

Megkezdődtek a piaci találgatások arról, hogy a 4iG vajon mennyit fizethet a Digiért. A szakértők abban egyetértenek, hogy a piaci átlagot jóval meghaladó összeget kell fizetni a cégért – írja a Világgazdaság.

Teljesen átrendezheti a hazai távközlési szektort, ha a 4iG valóban megvásárolja a Digi magyarországi érdekeltségeit. A Jászai Gellért többségi tulajdonában álló társaság meglepte a piacot hétfői bejelentésével, amely szerint előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást írt alá a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. és leányvállalatai, az Invitel Zrt. és az i-TV Zrt. megvásárlásáról a romániai RCS & RDS konzorciummal, amelynek tulajdonosa a bukaresti parketten forgó Digi Communications DigiC.

A felvásárlási hír meglepetésként érte Nagy Nórát, az Erste Bank szektorelemzőjét is, aki úgy véli, hogy a Digi aligha válik majd meg olcsón a magyar érdekeltségétől. A szakértő szerint, bár a Digi nem jutott frekvenciához a legutóbbi aukción, ennek ellenére igen értékes eszközről van szó, tekintve a piaci súlyát, a jó minőségű hálózatát és az eredményes működését.

Az anyavállalat egyáltalán nincs lépéskényszerben, hiszen akut forrásigénye sincs

– tette hozzá a szakértő.

Nagy Dóra szerint a Digi ára nagyjából százmilliárd forint lehet. A szakértő EV/EBITDA alapján számolt, kiindulva abból, hogy az európai szektortársak átlagos idevágó szorzója 5,3-es, a Digi pedig tavaly 19 milliárd forintos EBITDA-t termelt. Összehasonlításként a Magyar Telekom 3,6, a DigiC pedig 3,8-es szorzón forog.

A tranzakció értéke könnyen meghaladhatja a százmilliárd forintot

– mondta Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője, aki kiemelte, hogy a Magyarországon bejegyzett társaságnak a 2019-es beszámoló szerint mindössze pár milliárdos kötelezettsége van.

Az árazás tekintetében referenciaként szolgálhat az is, hogy 2018-ban a Digi 6,1-es EV/EBITDA-szorzó mellett vásárolta meg az Invitelt, ezt a szakértők többsége túlzóan magas árként értékelte, nagyrészt azért, mert egy elavult, magas karbantartási költséget igénylő rézhálózata volt a cégnek.

Ma azonban a Digi a legmodernebb száloptikás hálózaton szolgáltat, tehát magasabb szorzót érdemel a vételárban, legalább 5-6-szorosat.

A 4iG részéről az akvizíció felfogható stratégiai lépésként is, ha az lenne a célja, hogy sarokba szorítsa a Telenort. Utóbbi választási kényszerbe kerülhet, hiszen kiszorulhat a piacról egyes szolgáltatásaival, ha nem működik együtt a 4iG-vel. Ezen az alapon kézenfekvő lett volna, ha a Telenor vásárolja fel a Digit, bár egyes piaci pletykák szerint erre tett is kísérletet, és ez tovább srófolta felfelé az árat.

De ennél sokkal messzebbre is mennek a piacon, hiszen ismét szárnyra kaptak azok a pletykák is, amelyek Telenor–Digi-menyegzőről szólnak.

A Hungaro DigiTel többségi tulajdonának megszerzésével a 4iG az állami tulajdonú Antenna Hungáriával lépett stratégiai partnerségre amelynek 25 százalékos tulajdonhányada van a Telenorban, így máris adott a lehetőség egy szorosabb együttműködés kikényszerítésére. Hosszabb távon mindez érdemi szinergialehetőségeket rejt, hiszen a cég második piaci szereplővé válna a Telekom után. Egyelőre mindezt piaci pletykaként érdemes kezelni, ám érdekesség, hogy a legutóbbi frekvenciapályázaton a Telenor mélyen a zsebébe nyúlt, a 150 milliárd forintnyi összlicitből 56,8 milliárdot fizetett ki, míg a második Telekom 44,3 milliárdot.

A fenti forgatókönyv szerint, bár túlzó, de nem elképzelhetetlen a 6 fölötti EV/EBITDA-szorzó az árazáskor, minden attól függ, hogy ki milyen jövőképet vizionál

– mondta a Concorde elemzője.

A tranzakcióból a DigiC részvényesei szakíthatnak igazán nagyot a fent vázolt árak alapján. A DigiC 100 millió (A és B sorozat összesen) részvényét a bukaresti tőzsdén jegyzik, kapitalizációja 3,3 milliárd lej (600 millió euró). Az árfolyama a bejelentés hírére tegnap délután 6 százalékkal, 35 lejig (2587,30 forint) emelkedett, de bőven lehet még benne növekedési potenciál. Ha a 100 milliárd forintos vételárat vesszük alapul, az részvényenként ezer forintot jelentene, magasabb szorzó esetén pedig még ennél is többet. A 4iG árfolyama 711 forintig ugrott fel tegnap, a nyitást követően, délutánra azonban 668 forintig csúszott vissza az árfolyam, ám ez még így is 3,5 százalékos napon belüli plusz.

Borítókép: illusztráció

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom