Kövess minket!

Marketing

Sarokba szorulhat a Telenor a Digi felvásárlásával

Sokat fizethet a román részvényeseknek a 4iG.

MTVA/Róka László

Megkezdődtek a piaci találgatások arról, hogy a 4iG vajon mennyit fizethet a Digiért. A szakértők abban egyetértenek, hogy a piaci átlagot jóval meghaladó összeget kell fizetni a cégért – írja a Világgazdaság.

Teljesen átrendezheti a hazai távközlési szektort, ha a 4iG valóban megvásárolja a Digi magyarországi érdekeltségeit. A Jászai Gellért többségi tulajdonában álló társaság meglepte a piacot hétfői bejelentésével, amely szerint előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást írt alá a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. és leányvállalatai, az Invitel Zrt. és az i-TV Zrt. megvásárlásáról a romániai RCS & RDS konzorciummal, amelynek tulajdonosa a bukaresti parketten forgó Digi Communications DigiC.

A felvásárlási hír meglepetésként érte Nagy Nórát, az Erste Bank szektorelemzőjét is, aki úgy véli, hogy a Digi aligha válik majd meg olcsón a magyar érdekeltségétől. A szakértő szerint, bár a Digi nem jutott frekvenciához a legutóbbi aukción, ennek ellenére igen értékes eszközről van szó, tekintve a piaci súlyát, a jó minőségű hálózatát és az eredményes működését.

Az anyavállalat egyáltalán nincs lépéskényszerben, hiszen akut forrásigénye sincs

– tette hozzá a szakértő.

Nagy Dóra szerint a Digi ára nagyjából százmilliárd forint lehet. A szakértő EV/EBITDA alapján számolt, kiindulva abból, hogy az európai szektortársak átlagos idevágó szorzója 5,3-es, a Digi pedig tavaly 19 milliárd forintos EBITDA-t termelt. Összehasonlításként a Magyar Telekom 3,6, a DigiC pedig 3,8-es szorzón forog.

A tranzakció értéke könnyen meghaladhatja a százmilliárd forintot

– mondta Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője, aki kiemelte, hogy a Magyarországon bejegyzett társaságnak a 2019-es beszámoló szerint mindössze pár milliárdos kötelezettsége van.

Az árazás tekintetében referenciaként szolgálhat az is, hogy 2018-ban a Digi 6,1-es EV/EBITDA-szorzó mellett vásárolta meg az Invitelt, ezt a szakértők többsége túlzóan magas árként értékelte, nagyrészt azért, mert egy elavult, magas karbantartási költséget igénylő rézhálózata volt a cégnek.

Ma azonban a Digi a legmodernebb száloptikás hálózaton szolgáltat, tehát magasabb szorzót érdemel a vételárban, legalább 5-6-szorosat.

A 4iG részéről az akvizíció felfogható stratégiai lépésként is, ha az lenne a célja, hogy sarokba szorítsa a Telenort. Utóbbi választási kényszerbe kerülhet, hiszen kiszorulhat a piacról egyes szolgáltatásaival, ha nem működik együtt a 4iG-vel. Ezen az alapon kézenfekvő lett volna, ha a Telenor vásárolja fel a Digit, bár egyes piaci pletykák szerint erre tett is kísérletet, és ez tovább srófolta felfelé az árat.

De ennél sokkal messzebbre is mennek a piacon, hiszen ismét szárnyra kaptak azok a pletykák is, amelyek Telenor–Digi-menyegzőről szólnak.

A Hungaro DigiTel többségi tulajdonának megszerzésével a 4iG az állami tulajdonú Antenna Hungáriával lépett stratégiai partnerségre amelynek 25 százalékos tulajdonhányada van a Telenorban, így máris adott a lehetőség egy szorosabb együttműködés kikényszerítésére. Hosszabb távon mindez érdemi szinergialehetőségeket rejt, hiszen a cég második piaci szereplővé válna a Telekom után. Egyelőre mindezt piaci pletykaként érdemes kezelni, ám érdekesség, hogy a legutóbbi frekvenciapályázaton a Telenor mélyen a zsebébe nyúlt, a 150 milliárd forintnyi összlicitből 56,8 milliárdot fizetett ki, míg a második Telekom 44,3 milliárdot.

A fenti forgatókönyv szerint, bár túlzó, de nem elképzelhetetlen a 6 fölötti EV/EBITDA-szorzó az árazáskor, minden attól függ, hogy ki milyen jövőképet vizionál

– mondta a Concorde elemzője.

A tranzakcióból a DigiC részvényesei szakíthatnak igazán nagyot a fent vázolt árak alapján. A DigiC 100 millió (A és B sorozat összesen) részvényét a bukaresti tőzsdén jegyzik, kapitalizációja 3,3 milliárd lej (600 millió euró). Az árfolyama a bejelentés hírére tegnap délután 6 százalékkal, 35 lejig (2587,30 forint) emelkedett, de bőven lehet még benne növekedési potenciál. Ha a 100 milliárd forintos vételárat vesszük alapul, az részvényenként ezer forintot jelentene, magasabb szorzó esetén pedig még ennél is többet. A 4iG árfolyama 711 forintig ugrott fel tegnap, a nyitást követően, délutánra azonban 668 forintig csúszott vissza az árfolyam, ám ez még így is 3,5 százalékos napon belüli plusz.

Borítókép: illusztráció

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom