Marketing
Rekord: 9,6 milliárd euró volt a beszedett jogdíj mértéke
Megjelent a 121 ország 239 jogkezelőjét tömörítő, összesen négymilliónál is több alkotót képviselő nemzetközi szervezet, a CISAC a 2017-es, globális adatokat összefoglaló éves jelentése. Az Artisjus a top 10-ben van a GDP-arányos jogdíjbeszedésben, a hetedik helyen, a GDP 0,035%-ával.

Magyarország: GDP-arányosan igen jó a beszedett jogdíj, a magánmásolási díj különösen fontos – írja a jelentés.
A hasonló jelentésekben rendszeresen közölnek olyan “esettanulmányokat”, amelyek az egyes országok adatait, trendjeit külön is megvizsgálják, ilyen például a CISAC mellett az IFPI jelentése is. Idén Magyarország is ezek közé került. A 13 milliárd forint, vagyis 43 millió euró éves szerzői jogdíj 3,6%-kal magasabb a 2016-osnál. (A teljes magyar jogdíjpiac ennél természetesen magasabb, ez csak a zenei, irodalmi és audiovizuális szerzői jogdíjakat tartalmazza – pl. az előadók és kiadók jogdíját nem.)
Az egyes jogkezelők hatékonyságát többféleképpen lehet a többi országokéhoz viszonyítani. Az Artisjus a top 10-ben van a GDP-arányos jogdíjbeszedésben, a hetedik helyen, a GDP 0,035%-ával. A CISAC szerint ezt a “rangsort” sok minden befolyásolja: a gazdaság fejlettsége, a jogi környezet, a jogkezelők történeti “érettsége” és persze jelenlegi hatékonysága.
– mondja dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.
Az országról szóló jelentés kiemeli a hazai jogkezelés “évszázados történetét”, amely nem olyan meglepő, ha tudjuk, hogy a szervezet jogelődjét 1907-ben alapították. Érdekességképpen jegyzik meg, hogy a sok rangsorban az élen álló Franciaországban a közös jogkezelés története a jelentés szerint még az 1789-es forradalom előtt megkezdődött. A tágabb régió sokszínűségére azt a példát hozza a CISAC, hogy “míg Magyarország GDP-je kicsit alacsonyabb Kazahsztánénál, az itt beszedett jogdíj harmincszor magasabb”.
Kiemelik a magánmásolási díj a globális átlagnál jóval nagyobb arányát és fontosságát, a háttérzenei jogdíjak beszedésének hatékonyságát, valamint azt, hogy a hazai élőzenei piac “viszonylag telített”.
Újra rekordot döntöttek a jogdíjak, a digitális terület meghaladta az egymilliárd eurót
Az összes beszedett jogdíj mértéke újabb rekordot döntött: 9,6 milliárd euró volt, az előző évi 9,2 milliárdhoz képest ez 6,2%-os növekedés.
A szerzői közös jogkezelők több repertoárt kezelnek: ezek közül a zene után keletkezik kimagaslóan a legtöbb jogdíj: 8,3 milliárd euró, ami az összes jogdíj 87%-a, és itt 6% volt a növekedés az előző évihez képest. Ezen túl a négy másik repertoár, a vizuális (ez a legnagyobb mértékben, 19%-kal), az audiovizuális, az irodalmi és a drámai művészet jogdíjai is nőttek.
![]() |
A jelentés különösen nagy hangsúlyt fektet a digitális felhasználások után keletkezett jogdíjra, több okból is. Egyrészt itt komoly növekedésről lehet beszámolni: a digitális területen először haladta meg a jogdíj az egymilliárd eurót, mégpedig jócskán: 1,27 milliárd euró volt.
De mit jelez előre a digitális jogdíjak egymilliárd euró feletti száma hosszú távon? Az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója szerint:
Öt év alatt ez a jogdíjfajta több mint két és félszeresére (166%-kal) nőtt. Ugyanakkor a részesedése a teljes összegből még mindig viszonylag alacsony: 13% (az előző évben 11% volt). Ezen belül a zene digitális felhasználása 1,24 milliárd euró jogdíjat eredményezett, a repertoáron belül ez 15%-os részesedés, bár egyes országokban, Svédországban, Mexikóban és Dél-Koreában 30% fölött van.
– mondja dr. Tóth Péter Benjamin.
Ez vezet a jelentésben gyakran előkerülő témához: az értéktranszferhez (más néven value gap). A zeneipar legkülönfélébb szervezetei évek óta hangsúlyozzák, hogy az olyan szolgáltatók, mint a YouTube, “rengeteg reklámbevételre tesznek szert a kreatív művek felhasználásából, ám ennek csak kis töredékét fizetik ki maguknak az alkotóknak. Továbbá jelentősen kevesebbet fizetnek, mint más stream szolgáltatók, amelyek ugyanazt a tartalmat kínálják” – foglalja össze a jelentés.
A jelentésben a CISAC vezetői üdvözlik az Európai Parlament szeptemberi döntését. Mint ismeretes, az Európai Parlament közel 200 szavazattöbbséggel elfogadta az új szerzői jogi irányelvet, amely biztosíthatja azt, hogy az interneten elérhető zenék, filmek és más művek alkotói végre tisztességes bevételhez juthassanak műveik felhasználásából. A tervezetet először visszadobta a parlament, ezt követően Európa-szerte erőteljes kampányba kezdtek a szerzők.
Sok lap idézi a szervezet elnöke, Jean-Michel Jarre szavait:
A digitális felhasználások után keletkező jogdíj másik vetülete az, hogy a jogkezelők részéről nagyon komoly fejlesztésekre és ehhez beruházásra volt szükség ennek az eredménynek az eléréséhez. Ez egyrészt a jogosítási folyamat átalakítását jelenti, hogy a szerződések, díjszabások a különböző digitális szolgáltatók üzleti modelljére legyenek szabva. Másrészt a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű adat – amit a jelentés egyenesen “adatrobbanásnak” nevez – gyors és pontos feldolgozására is szükség van. Néhány szám érzékelteti ezt: a brit PRS for Music 2017-ben 6,6 trillió, a francia Sacem 2,1 trillió digitális zenefelhasználás adatait dolgozta fel.
Harmadszor pedig fontos megjegyezni, hogy – legalábbis egyelőre – a digitális felhasználás növekedése nem “kannibalizálja” a hagyományos platformokat, vagyis nem vonja el úgy a fogyasztókat, hogy az a más típusú jogdíjak csökkenését eredményezné. Épp ellenkezőleg: nőtt mind a televíziós és rádiós felhasználások jogdíja (40,8% a részesedése a teljes zenei jogdíjból), mind az élő és háttérzenei jogdíj (30,5% a részesedése); igaz, a CD-k mechanikai jogdíja csökkent.
A jelentés közli az on-demand videópiacról szóló elemzést, amit a Futuresource elemzője, David Sidebottom készített, akivel egy interjú is olvasható a Dalszerző blogon. Ez elsősorban az audiovizuális területet érinti, de természetesen a zenére is hatással van, például a sorozatokban használt dalok által.
A jelentés egyébként többször említi, hogy a televíziós jogdíjak annak ellenére emelkedtek, hogy a műsorszolgáltatók “agresszíven” próbálják lenyomni a díjakat – aminek egyik oka a reklámköltések részbeni átcsoportosulása az online felületekre.
![]() |
A digitális kihívásokkal kapcsolatban az Artisjus szakembere elmondta:
A jelentés kitér a magánmásolási díjakra is. Ennek összege 2017-ben az előző évihez képest 33,3%-kal nőtt, de a teljes, globális összegből a részesedése csak 5,1%. (A zenei jogtulajdonosok 70,6%-ot kaptak ebből, vagyis a zene relatíve kevésbé részesül ebből a jogdíjfajtából, mint a többi repertoár.) Érdekes egyébként, hogy az összes magánmásolási díj több mint felét Franciaországban szedték be. Itt van még bőven tér a fejlődésre a CISAC szerint. A jelentésben az olvasható, hogy 74 országban van törvény a magánmásolási díjról, azonban ennek alig több mint felében, 38 országban létezik hatékony rendszer ennek beszedésére.
A CISAC jelentése angol nyelven ezen a linken elérhető.
Marketing
GVH: ágazati gyorsvizsgálatokkal biztosították a járvány alatti reklámok tisztességességét
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2022 első félévében is nagy hangsúlyt fektetett a magyar emberek védelmére, valamint a verseny tisztaságának biztosítására a nemzetgazdaság jelentős ágazataiban. A nemzeti versenyhatóság ágazati gyorsvizsgálataival biztosította a koronavírus-járvány alatti reklámok tisztességességét – tudatta a hivatal az MTI-vel csütörtökön.
Az első hathavi eredményeket összegző, a magyar piaci versenyről szóló jelentés szerint a GVH hozzájárult ahhoz, hogy a verseny jótékony hatásainak köszönhetően közel felére csökkenjen az antigén gyorstesztek hazai kiskereskedelmi ára. Az építőipar területén tavaly megkezdett gyorsvizsgálatok sorozata is folytatódott, amely szintén az áremelkedések mérséklését szolgálja a versenytorzulások felszámolásával.
A GVH továbbra is kiemelt feladatként kezeli a fogyasztók tájékozott döntéseinek elősegítését az online és a hagyományos felületeken egyaránt – írták. Az elmúlt fél év középpontjában az influenszer-marketing gyakorlatai mellett az e-kereskedelem és az adatvagyon összefüggései álltak, amelynek kapcsán a versenyhatóság előremutató javaslatokkal élt a fogyasztói bizalom erősítése, illetve a hazai kkv-k fejlesztése érdekében – tették hozzá.
Hangsúlyozták, hogy
az összefonódások ellenőrzésekor a hatóság továbbra is a gyors ügyintézést tartotta szem előtt, melynek köszönhetően a GVH hatékonysága Európában továbbra is az élmezőnybe tartozik.
“A kötelezően ellátandó alapfeladataink mellett három olyan képessége is van a nemzeti versenyhatóságunknak, amely után nemzetközi szakmai érdeklődés mutatkozik. Az egyik az Európában is egyedülálló – a magyar kormánytól kapott – felhatalmazás a gyorsított ágazati vizsgálatok lefolytatására. A másik a környezetvédelem és versenyjog kapcsolatának kutatása, míg a harmadik a fogyasztói jóléti hasznok számszerűsítése, közgazdasági elemzése” – összegezte Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a közleményben.
Marketing
Idén is a hazai termékek hónapja az augusztus
Sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsítik a magyar árukat.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. kezdeményezésére indított akció idén az Abonett Kft., a Ceres Zrt., a Naszálytej Zrt., a Mészáros Borászat, a Haladás Mg. Zrt., a Fino-Food Kft., a Gyulahús Kft., a Sofidel Hungary Kft. és a Happy Chocolates Factory Zrt. termékeire összpontosít. Valamennyien használói a Magyar Termék védjegynek, amely a megbízhatóság valódi garanciája – írták közleményükben.
Az Aldi Magyarország marketingtámogatóként csatlakozik a kezdeményezéshez, amely
sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsíti a védjegyes árukat.
A Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a nyár utolsó hónapja a belföldi termékek közös ünnepe lehet. Benedek Eszter az időzítést azzal indokolta, hogy az államalapítás ünnepe és az új kenyér hagyománya jó alkalmat ad a magyar értékek bemutatására – olvasható a közleményben.
A hazai termékek hónapját tavaly hirdette meg először a Magyar Termék Nonprofit Kft. Akkori közleményük szerint a kezdeményezés a gyártók és a kereskedők összefogását erősítő Vedd a hazait! Védd a hazait! kampány folytatása. A kezdeményezést azért látták akkor időszerűnek, mert a Magyar Termék védjegy iránt évről évre többen érdeklődnek, és a környezetvédelmi elvárások miatt is egyre népszerűbb a belföldön készült áru.
Marketing
Az utazó magazin idén is díjazta a legjobb turisztikai szolgáltatókat
Átadták Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjait hétfőn Budapesten; a legjobb határon túli magyar szálláshelyet és a legjobb külhoni magyar éttermet is díjazták.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón örömét fejezte ki, hogy a magazin a külhoni magyar turisztikai szolgáltatókra is kiterjesztette a versenyt. Fontosnak nevezte, hogy az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás az élet egyre több területén megjelenjen.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2016 óta támogatja a külhoni magyar kisvállalkozókat, köztük számos turisztikai szolgáltatót – jelezte.
Közölte, felméréseik azt mutatják, hogy a külhoni magyar vállalkozások 92 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, így ha őket támogatják, azzal magyar családok sokaságát segítik.
Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese arról beszélt: a verseny is azt mutatja, hogy a turizmusért tett erőfeszítések a nehéz körülmények ellenére sikeresek, a szakma az új kihívások ellenére jobban és többet teljesít, az emberek pedig utazni akarnak.
Az MTÜ-nek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtól (NTAK) naponta érkező statisztikák alapján pontos információja van a vendégek költéseiről, tartózkodási helyéről, idejéről, illetve a küldő országról – jelezte a vezérigazgató-helyettes.
Idén az ágazatban éves szinten 37 millió vendégéjszakát várnak, ami alig 10 százalékkal marad el a járvány előttitől – mondta.
Kiemelte: a vendégek által legjobban kedvelt szolgáltatókat a magazin elismerései tükrözik.
Érsek M. Zoltán főszerkesztő elmondta, hogy
az idén is 30 kategóriában adtak át elismeréseket.
Az év családbarát szállodája a Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, Az év állatbarát szállodája a Dráva Hotel Thermal Resort, Az év felnőttbarát szállodája a Duna Relax & Event Hotel, Az év wellness szállodája a Hotel Golden Lake Resort. Az év gyógyszállodája elismerést a Hotel Karos Spa, Az év üzleti szállodája díjat a Corinthia Hotel Budapest, Az év városi szállodája díjat a Hotel Budapest kapta. Az év turisztikai üzemeltetője az Eventrend Group, Az év turisztikai szervezete a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft., Az év turisztikai szakembere Géher Zoltán szállodaigazgató, Az év turisztikai városa Szeged lett, Az év légitársasága a Wizzair. Az év utazási irodája a Z(s)eppelin Utazási Iroda, Az év fürdője a Hungarospa Hajdúszoboszló, Az év víziparkja az Aquaworld. Az év fővárosi étterme az És lett, Az év szállodai étterme pedig a Láng Bistro & Grill (Hilton Budapest), Az év vidéki étterme a balatonszemesi Kistücsök lett.
Az év határon túli területekre utaztató irodája a Kárpáteurópa Utazási Iroda, Az év erdélyi magyar szálláshelye a Gyimesi Skanzen Panzió lett. Az év erdélyi magyar étterme a Pethő Étterem, Az év felvidéki magyar szálláshelye a Kék hal étterem és panzió, Az év felvidéki magyar étterme a St. Petrus Vini, Az év vajdasági magyar szálláshelye a Vila Elizabet, Az év vajdasági magyar étterme a Hedera Étterem, Az év muravidéki magyar szálláshelye a Panonska Vas, Az év muravidéki magyar étterme a Pri Lujzi, Az év horvátországi magyar szálláshelye a Piros-Étterem Piros Csizma, Az év horvátországi magyar étterme a Restoran Citadella. A kárpátaljai magyar intézmények, éttermek és szálláshelyek az ukrajnai háborús menekültek ellátásában való aktív részvételért és példás helytállásért kaptak elismerést.
Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese (k) gratulál az Év Turisztikai Szervezete díjat elnyerő Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. képviselőjének Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjainak átadásán Budapesten 2022. július 18-án.