Marketing
Reklámkonferencia: megéri tisztességesen versenyezni
A kutatások szerint az éles versenyhelyzetekben kifizetődő a kooperáció. A szabályok betartása meg nem puszta jófejség – derült ki Dr. Fülöp Márta szociálpszichológus előadásából az egerszalóki Reklámkonferencia plenáris blokkjában. A kulturális tényezők nagyban befolyásolják, mit kezdünk a vereséggel vagy a győzelemmel.
 |
| forrás: mtapi.hu |
Nem mindegy, hogy a versenytársat egy piacon többnyire ellenfélnek, vagy ellenségnek tekintjük. Ez ugyanis megszabja a verseny kereteit, s visszahat a saját teljesítményünkre is, derült ki Dr. Fülöp Mártának a Reklámkonferencia első napján tartott előadásából. A hiperversengő környezetben a tét óriási, s a versengő felek hajlamosak lerövidíteni elvárásaik időtávját, előkerülhetnek a nemtelen eszközök, sérülhetnek az egyezményes normák. Ez rövid távon működőképes stratégia lehet, hosszabb távon viszont kevéssé. Különösen fontos ennek a szem előtt tartása egy olyan nehéz piaci helyzetben, mint amilyet az utóbbi években a reklám- és médiapiac megél.
Az, hogy a versenyre hogyan tekintünk, jelentős mértékben kulturális gyökerű. A pszichológus által idézett amerikai kutatás szerint például minél nagyobb egy üzleti szektorban a verseny, annál magasabb a benne dolgozók bizalmi szintje. A bizalom szintje ráadásul a versengő környezetben eltöltött idő hosszával arányosan nő. A magyarázatot a kutatás készítői a csoportmunka mechanizmusában találták meg. E munkamódszer kitermeli ugyan a “potyautasokat”, azokat, akik élősködnek a többiek teljesítményén, ám ez nem működik hosszabb távon. Ha ugyanis egy csoportban eluralkodik ez a fajta magatartás, az előbb-utóbb mindig rosszabbul teljesít, mint a jól kooperáló teamek. Ezt tehát többnyire szankció követi.
Egy másik kutatás szerint egyáltalán nem mindegy, hogy tisztességes vagy tisztességtelen versenyben győzünk vagy veszítünk. Az eredmény ugyanaz, ám a következménye korántsem. A fair győzelem után a győztes képes szolidáris és nyitott (mondhatni kollegiális) lenni, a vesztestől nem tart távolságot, s maga a vesztes is könnyebben gratulál és lép túl a vereségen. Abból könnyebben szűri le azt a következtetést, hogy még többet kell dolgozni a győzelemért. A csalással elért győzelem azonban mindkét fél számára destruktív, bosszúállást, gyanakvást eredményez és nem segít a kreativitás, a még jobb eredményekre sarkalló verseny felé.
A sportolók megkérdezésével zajlott kísérlet abban tesz különbséget, hogy a győzelem/vereség mennyire született tisztességes körülmények között. A következmények azonban kulturális szempontok alapján is eltérnek, ahogy egy kínai-magyar összevetésből kiderül. A kínaiak akár győznek, akár vereséget szenvednek, abból nagy eséllyel új energiát merítenek, új célokat jelölnek ki, és ezek felé még keményebben törnek, A magyarok azonban nagyobb eséllyel reagálnak a győzelemre “leeresztéssel”, a vereségre pedig elbátortalanodással, a célok feladásával.
Pedig az, hogy egy ember vagy egy cég mennyire tudja adaptívan lereagálni a versenyhelyzetek kimenetelét, nagyban befolyásolja a siker esélyét. Bár elsőre furcsának tűnhet, éles versenyhelyzetben kifizetődőbbnek tűnik a kooperáció legalább olyan magas szinten tartása, mint a versengésé, a szabályok, a közös normák tiszteletben tartása azok felrúgásánál. Az “immoralitás” csak rövid távon működőképes, azt követően azonban minden szereplőt elzár a továbblépés, az új célok elérésének lehetőségétől – foglalta össze Fülöp Márta.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.