Kövess minket!

Marketing

Reklámadó: Áder Jánoshoz fordulnak a szakmai szervezetek

″A társadalmi egyeztetés nélkül, kivételes sürgősséggel, az adó valós, érvekkel alátámasztható
céljának megnevezése nélkül elfogadott jogszabály beláthatatlan következményekkel jár a teljes
kommunikációs iparág számára″ – írják.

Elfogadta a parlament a reklámadót. A szakma nem nyugszik bele. Alább a közlemény szó szerint:

“A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan (a káros gazdasági hatások közül megemlítették a saját gyártású tartalom előállításának szűkülését, a kommunikációs iparágban foglalkoztatott munkavállalók munkahelyeinek veszélybe kerülését). Ez nem változott a jogszabály elfogadásával sem: a szakmai szervezetek továbbra is úgy vélik, hogy a reklámadó vélt gazdasági előnyei eltörpülnek a gazdasági hátrányok mellett.

A reklám és a reklámipar a gazdaság fontos hajtómotorja. A reklám teszi lehetővé, hogy a fogyasztó alacsony áron vagy ingyenesen jusson hozzá kedvenc tévéműsorához, rádióműsorához, sajtótermékéhez, internetes tartalmához. A reklám segít abban, hogy összehasonlítva termékek és szolgáltatások árait, a számunkra megfelelőbb árú alternatívát választhassuk. A reklám segíti az innovációt, és társadalmi hatása is jelentős. A reklámadó durva beavatkozás a reklám fenti pozitív gazdasági, társadalmi és piaci hatásainak folyamataiba.

A kivételes eljárásban elfogadott jogszabály a koncepcionális megalapozatlanságon túl számos részletében ködös és alkalmazhatatlan: a saját reklám adóztatásának ötlete – azon túl, hogy mindenféle gazdasági racionalitást nélkülöz – jelenlegi megfogalmazása alapján komoly praktikus, számítási problémákat is felvet az adó körének megállapítását és a fizetendő adó összegének meghatározását illetően.

A reklámadó napirendre kerülése óta többször megfogalmazódott az, hogy az új adónem az igazságosabb közös teherviselést szolgálja. A kommunikációs iparág eddig is kivette részét a közös teherviselésből az általa számos jogcímen befizetett adó útján. A szakmai szervezetek álláspontja az, hogy semmiképpen nem mutat az igazságos közteherviselés irányába az a koncepció, amely alapján az összes befizetendő adó nagyobb részét egyetlen vállalkozás fizetné meg. Nem egyértelmű az sem, hogy a reklámadó, amelyet a nyilatkozatok különadóként definiálnak, mennyi ideig lesz hatályban, és kivezetése milyen módon fog megtörténni.

A jogszabályt támogató nyilatkozatok több esetben utalnak arra, hogy a jogszabály elkészítését hatástanulmányok, felmésérek előzték meg. A szakmai szervezetek nem ismernek olyan felmérést, amely a reklámadó pozitív gazdasági hatását támasztaná alá. Az általunk ismert, neves közgazdászok által készített tanulmányok ennek az ellenkezőjét, nem utolsósorban a reklámadó inflációnövelő hatását emelik ki. Az árak emelkedése azonban csak az egyik hatás, amelyet a fogyasztók közvetlenül is érzékelni fognak – a reklám drágulása a hirdetők oldalán azt eredményezheti, hogy kevesebb pénz jut majd a kultúra támogatására, társadalmi célú tevékenységekre. Kérjük, hogy amennyiben a reklámadó pozitív hatását bemutató hatástanulmányok készültek, úgy azokat hozzák nyilvánosságra, hogy az iparág és a közvélemény is megismerhesse a jogszabály hatályba léptetésének célját és alapját.

A szakmai szervezetek a fentiek miatt tisztelettel kérik a Köztársasági Elnök Urat, hogy a jogszabályt jelen formájában ne írja alá, hanem további megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.

Magyar Reklámszövetség

Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség

Interactive Advertising Bureau Hungary

Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete

Magyar Lapkiadók Egyesülete

Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete

Magyar Marketing Szövetség

Professzionális Piackutatók Társasága

Reklám Világszövetsége Magyar Tagozata”

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom