Kövess minket!

Marketing

Pozitív fordulat jöhetne a médiapiacon?

A Whitereport – 2012 top100 médiacégének tavalyi teljesítményét vizsgáló – adatai alapján akár optimisták is lehetnénk, ám kérdés, hogy az idei hatások mellett elindulhat-e a növekedés.

Egyedi hatások

A 2013/12-es WR-index 98, azaz 2 százaléknyit csökkent, így 247 milliárd forintot tett ki a top100 (pontosabban 97, adattal rendelkező) médiavállalat éves nettó összárbevétele 2013-ban. A céges árbevételek összegének kb. fele tekinthető reklámbevételnek. 2008-ban még 305 milliárdot termelt a top100 médiavállalkozás a magyar piacon, remélhetőleg most már tényleg elértük a gödör alját.

A Whitereport elemzéséből kiderül: a kép koránt sem egységes, az egyes vállalatok üzleti teljesítményét illetően nagy különbségek tapasztalhatók. A korábbiakkal ellentétben sok egyedi hatás befolyásolja az egyes cégek eredményét, így nincs biztos recept a sikerre vagy kudarcra.

Még mindig sok a veszteséges médiacég: a top 100-ból tavaly 31 cég zárta az évet mínuszos üzemi eredménnyel (az adózott eredményarányok is hasonlóak). Jó jel azonban, hogy az előző évekhez képest ez sokkal kisebb arányt jelent, közelítve a 2008-as állapothoz.

Összefoglalás a 2012-ben top 100 árbevételű médiavállalat közül arra a 97 vállalatra, amelyeknek 2013-ra is elérhető jelenleg a pénzügyi adata. Forrás: WR

Megjegyzések

Az adózott és üzemi eredmények, illetve a saját tőkék totálját nem elemezzük, mert számos egyedi torzító hatást tartalmaznak.

A fent részletezett módszertan miatt a lista nem tartalmazza a 2013-ban indult és esetlegesen a top 100-ba egyből bekerülő médiacégeket és pénzügyi adataikat.

Élet a félmilliárd felett

2013-ban 61 médiaszolgáltató nettó összárbevétele volt 0,5 milliárd felett, közülük 37 médiacég volt 1 milliárd forint feletti. Ez nem csak reklámbevételt jelent, hanem az adott médiavállalati üzleti modelljétől függően terjesztési és egyéb árbevételeket is (akár reklámbevételek nélkül). A Whitereport a kapcsolt vállalkozásokat egyik évre vonatkozólag sem vizsgálta.

Összefoglalás a 2012-es top100 médiavállalati listából az adott évben 0,5 milliárd Ft feletti árbevételű cégekre. Forrás: WR

Megjegyzés: az adózott és üzemi eredmények, illetve a saját tőkék totálját nem elemezzük, mert számos egyedi torzító hatást tartalmaznak.

A fent részletezett módszertan miatt a lista nem tartalmazza a 2013-ban indult és esetlegesen a top 100-ba egyből bekerülő médiacégeket és pénzügyi adataikat.

Nincs recept

Az átlag médiavállalati összbevétel kismértékben, de 2013-ban is csökkent a top 97 cégnél (a WR-index 99). Úgy tűnik tehát, mintha lassan elérnénk a gödör alját, miután közel 20 százalékos piacméret-csökkenés következett be 2008 óta: 58 milliárd forinttal lett kisebb a médiaszolgáltatók árbevételének volumene.

Az egyes médiavállalatok között azonban jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A legnagyobb árbevételcsökkenést az évről évre csökkenő, de még mindig piacvezető M-RTL szenvedte el, de említésre méltó csökkenést tudhat magáénak például a 2013-ban tulajdonost váltott Tarsago (ex-Readers’ Digest), a Viasat Hungária vagy az Axel-Spinger-cégek is, hogy csak egy párat említsünk a legnagyobbak közül.

Míg a válság elején, 2009-től jellemzően csökkent a médiavállalatok árbevétele és profitabilitása – a reklámbevételi fókuszúaké pedig különösen megsínylette a válságot -, addig a 2010-es években nincs egyértelmű trend arra vonatkozóan, mely típusú vállalatok tudnak nőni az utóbbi pár évben. Nincs általános trend, hogy mely médiatípusból, milyen portfólióval, milyen piac pozícióval, milyen üzleti modellel stb. lehet növekedést elérni (az akvizíciós stratégiát leszámítva).

Pedig közel annyi médiacégnek nőtt az árbevétele mindkét évben, mint ahányé csökkent: a top100-ból a 2011-2013-as időszakra minden évre adattal rendelkező s így összehasonlítható 90 médiavállalatból 26 cégnek nőtt minden évben az összárbevétele, és 33 cégé csökkent évről évre. 2011 óta mindkét évben növekvő árbevételt mutat például a Chello Central Europe, az I.T. Magyar Cinema, az RTL Kábeltelevízió, a Publimont, a Lapcom, az Advenio és az MTG Metro Gratis.

Fluktuáció a top 100-ban

A top100-as lista kisebb-nagyobb változása szintén évről évre megfigyelhető. A top 100 alsó határán meghúzódó, 250 millió forint éves nettó árbevételű – tehát a mikrovállalati cégszint környékén mozgó – médiavállalatok esetében természetes, hogy évről évre változhat, mely cég kerül épp be az aktuális éves top100-ba. Olyan is előfordul azonban, hogy korábban több száz millió forintos vagy akár milliárdos árbevételt produkáló cégek esnek ki. Ilyen a Neo FM üzemeltetője mellett az Express, a Rádió1 vagy a General Media.

A változással számos átalakuló, egybeolvadó, vagy épp felvásárlás következtében a vevőcégbe beolvadó esettel is találkozhatunk. Az akvizíció – akár az eladó, akár a vevő oldaláról nézzük – lehet előremenekülés, stratégiai döntés is. Jó hír az is, hogy „gazellák”, azaz 3-4 éve folyamatosan növekvő árbevételű cégek is vannak a listában, még ha kevesen is.

A kiesők helyett vannak új médiavállalkozások is, amelyek 2011-ben még nem üzemeltettek médiumot (pl. a Prodo Voice/Music FM, vagy a Parlament TV). Az új belépők nagyjából pótolják a kiesők árbevételét, de médiafogyasztási pozíciójuk, bevezetettségük értelemszerűen lassabban éri el a már bevezetett médiumok szintjét.

Profitvadászat

2008-ban 28 médiavállalat zárta mínuszban az évet a cég üzemi eredménye szerint, és sokáig 40 fölött volt a veszteséges cégek száma a top100-on belül – 2013-ban azonban megfordult a trend és „csupán” 31 médiavállalat került e csoportba. Veszteséges cég a top 100 médiavállalat minden szegmensében található. És bár fejlesztési, akvizíciós stb. okok is állhatnak a negatív eredmények mögött, a médiapiac 2008-as állapotát tekintve 2013-ban először épp csak közelített a piac a korábbi szerkezetéhez – igaz, itt számos egyedi hatás mutatkozik.

 

 

Módszertan

A gyorsjelentés segítségével a 2012-es top100 árbevételű médiavállalat főbb pénzügyi adatainak 2011-13-as alakulása követhető nyomon. A top 100 médiavállalat árbevétele a teljes piac több mint 90 százalékát jelenti.

A gyorsjelentés összefoglaló táblázatai a Whitereport.hu mediabrowser-szolgáltatás által listázott médiumokat üzemeltető kül- és belföldi cégek közül a Magyarországon működő médiavállalatként definiált gazdasági vállalkozások pénzügyi adatait tartalmazzák. A mediabrowser televízió, rádió, sajtó, mozi, közterület, internet és egyéb médiumokat üzemeltető szervezetek adatait egyaránt rögzíti. A pénzügyi adatokat Opten-forrásból és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nyilvánosan elérhető E-beszámoló portáljáról aggregálják a médium- és céglistához.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom