Marketing
Ezt gondolják a médiaügynökségek a TV2 célcsoport-bővítéséről
Aki akart, eddig is gondolkodhatott szélesebb célcsoportban, így kereskedelmi vonalon nem hoz jelentős változást a lépés. Felmerültek viszont egyéb kérdések – derül ki az ügynökségi szakemberek válaszaiból.
„Az, hogy egy hirdetőnek mely célcsoport vagy épp korosztály fontos azt mindig a célok, a termék és fogyasztás határozza meg. Azt, hogy ezt a célcsoportot ki hogyan éri el, milyen csatornákat használ hozzá az már egy stratégiai döntés kérdése, mely igen soktényezős. A televíziók esetén az, hogy ki mit tekint alapértelmezett célcsoportnak csak annyit jelent, hogy az adott csatorna abban a célközönségben érzi erősnek, stabilnak magát. Az persze már más kérdés, hogy a csatorna célközönsége mennyiben egyezik, vagy épp közelít a hirdetők többsége számára fontos kereskedelmi célcsoportokhoz. Az biztos, hogy jövedelmi státusz vagy vásárló erő alapján értékes célcsoportok, demográfiai tekintetében leginkább a 25-59 éves korosztályba esnek. Mivel a tervezés folyamatában az ügynökségek eltérő alapértelmezett célcsoporttal dolgozó csatornákat használnak egy mixben, a TV2 célcsoport változása valójában sokkal inkább technikai jellegű, mint lényegi” – mondta a Médiapiacnak Nagy Marcell, a Maxus ügyvezető igazgatója.
Hasonló módon inkább PR és marketing célú váltásnak látja a célcsoport-bővítést Szabó Edina, az OMG kereskedelmi igazgatója. „Ami a dolog médiaügynökségi vetületét illeti, az ügyfeleink üzleti céljainak legjobban megfelelő célcsoportokra terveztük és vásároltuk eddig is a kampányokat, ez ezután sem lesz máshogy. Kereskedelmi szempontból sem jelent ez változást, mert eddig és ez után is lehet vásárolni 18-49-es és 18-59-es célcsoportra is.” Szabó Edina hozzátette: azt sokkal inkább problémásnak látják, hogy szűkült a vásárlási célcsoportok köre, „mivel kiestek az FMCG ügyfeleknek fontos 18-49 éves női és főbevásárlói célcsoportok, amit a TV2 érdemben nem indokolt meg ez idáig.”
Schiffer Ferenc, az Aegis Media kereskedelmi igazgatója sem gondolja úgy, hogy kereskedelmi szempontból döntő változást hoz a TV2 lépése. „Ez a célcsoport már régóta elérhető volt, számos ügyfelünk számára vásároltunk rajta. Az idei évben kampányaink több mint 10 százaléka esetében volt 18-59 a vásárlási célcsoport. Ez a lépés tehát nem jelent számunkra sem többletmunkát, sem extrát” – mondta a Médiapiacnak. A szakember szerint inkább gondot jelent, hogy a TV2 közönségaránya folyamatosan csökken nyár óta. Szintén a programingot érinti az a felvetése, hogy ha egy csatorna elsősorban 18-59 évesekben gondolkodik, akkor a műsorait főképp a 40 év felettiek körében kell megerősítenie. „Kérdés, hogy ez nem idegeníti-e el a fiatal, illetve a gyerekkel rendelkező célcsoportokat, amelyek a hirdetőink számára egyaránt fontosak”.
Kereskedelmi oldalról a „valutát” a nézettségi adatok jelenti, így Vörös Csillát, a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatóját is megkérdeztük, hogy mit jelent számunkra a TV2 bejelentése. Mint elmondta: „Számunkra ez nem jelent változást, hiszen férfi és női tízévenkénti korcsoportos bontás ma is része a súlyozási rendszerünknek. Így a naponta előállíthatók mind a 18-49 mind a 18-59-re vonatkozó nézettségi adatok. Az, hogy mely célcsoportokra kereskednek, az a televízió társaságok, a hirdetők és a médiaügynökségek megegyezésén múlik.”
Az, hogy ez a megegyezés hogyan alakul, még kérdéses. A TV2 hétfői bejelentését követően az RTL rögtön közölte, ők maradnak a 18-49-nél, és nem kívánják a vásárlási célcsoportok körét sem szűkíteni. Kereskedelmi értelemben tehát még harcos időszak várható. Az ugyanakkor a hétfői TV2-bejelentés kutatói prezentációiból – és számos korábbi adatból is – tudható, hogy nem indokolt az 50 év feletti fogyasztók „lesajnálása”. Például az 50-59 évesek rendelkeznek a legaktívabb banki kapcsolatokkal, ők a legkevésbé eladósodottak, átlagosan kisebb kosárértékben, de jóval gyakrabban vásárolnak FMCG-termékeket, sőt, a mobilozásra havonta 5000 forint felett költők is szép számban megtalálhatóak közöttük. Az tehát, hogy az „idősebbek” is értékes fogyasztók, lényeges és nehezen vitatható állítás. Más kérdés, hogy a válaszok alapján a tévés reklámpiacot kereskedelmi oldalról egyelőre nem érinti döntően a bejelentés.
Amennyiben körkérdésünkre további válaszok is befutnak, bővítjük cikkünket.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.