Kövess minket!

Marketing

Pénzügyeink lesznek, bankjaink nem biztos

Fintech 2017: innováció a pénzügyekben címmel rendeztek szerdán konferenciát arról, hogyan tudnak a pénzintézetek és –szolgáltatók a jövő ügyfelével kommunikálni.

A rendezvényen mintegy 150-en vettek részt, az előadások olyan témákat érintettek, mint a pénzügyek kezelése a jövőben, kapcsolattartás az ügyfelekkel, változó ügyféligények, illetve a chatbotok szerepe a pénzügyi szolgáltatásokban.

Több előadó is párhuzamot volt a különböző digitális pénzügyi szolgáltatók és a ’90-es évek dotcom őrülete között. Akkoriban rengeteg induló vállalkozás egészítette ki nevét a .com-mal és máris internetes cégként definiálhatta magát. A fintech vállalatok ugyan nem szaporodnak ilyen ütemben, számuk mintegy 30 ezerre tehető világszerte, de valós alternatívát jelentenek a hagyományos bankszektor szereplői mellett. „Küldetésük, hogy a digitális térben másképp bankoljanak az emberek” – erről Lemák Gábor, a Fintechgroup vezetője beszélt, hangsúlyozva, a fintech vállalatok jövedelmezősége egyelőre még bizonytalan, de abban egyetértenek a szakértők, hogy ez az állapot csak ideiglenes.

Jelenleg a fintech cégek piaci pozícióit két dolog támogatja. Egyrészt sok bank érhető el az interneten, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy esetükben digitális pénzintézetről beszélhetünk. Másrészt a digitális pénzügyi szolgáltatók törvényi szabályozása kedvező az EU-ban. A piaci környezet Magyarországon is ideális: már legalább egymillió hazai okostelefon használható „pénztárcaként”. A bankok egy része nyitott az együttműködésre a fintechekkel, mások pedig inhouse stratégia alapján képzelik el, hogyan válnak majd digitális bankká.

Papírmentes bankolás 5 éven belül?

Egy számos banki ügyféllel rendelkező hamburgi szoftverfejlesztő, a FutureCandy alapító-ügyvezetője, Nick Sohnemann szerint egyértelmű az innováció útja a bankszektorban a digitalizáció felé, aminek csak egy apró szelete lesz a papírmentes bankolás. Véleménye szerint a banki tárgyalókban is megjelennek a legújabb digitális eszközök, mint például egy finanszírozandó projekt 3D ábrázolása. S hogyan változik a pénzügyek intézése otthonról? A virtual reality eszközökön történő bevásárlás állandó kiegészítője lesz a virtuális bankolás; utalhatunk pénzt vagy kérhetünk le számlainformációkat a personal assistant-unktól (például Google Home), általános lesz a chat-es ügyfélszolgálat.

Nick szerint a jövő digitális bankjának egyértelműen az az érdeke, hogy „partner legyen egy életen át”, s ebben a számos tech innováció sokat segíthet a pénzintézeteknek. Hiányosságként említette viszont, hogy kevés bank működtet R+D részleget, nem igazán értik, mit szeretnének az ügyfeleik, sokkal jobban érdekli őket új ügyfelek megszerzése, mint a meglévőknek új termékek fejlesztése. A szakember úgy látja, a magyar banki alkalmazottaknak lépést kell tartaniuk, sőt használniuk kell az okosórákat, digitális asszisztenseket, a legsürgősebb teendő pedig egy megfelelő CRM rendszer megvalósítása.

Szükség van-e még személyes kapcsolattartásra?

Bankok és ügyfeleik igényeiről beszélt előadásában Becker György marketing szakértő, a BME és az ELTE egyetemi docense. Digitális vagy hagyományos bank esetében is egyszerű, érthető, gyors és kényelmes szolgáltatást keresnek az ügyfelek, kiszámítható és főleg alacsony költségekkel és egyre inkább korlátlan elérhetőséggel. A bankok az ügyfélszolgálati munkaidőt igyekeznek a lehető legkevesebb alkalmazottal elvégeztetni, ebben számukra óriási tartalékokat rejt a digitalizáció, a chatbot-ok, a webes ügyfélkommunikáció. Hozzátette, jelentősek a generációs különbségek az ügyfelek oldaláról: míg az 50 évesnél fiatalabbak lehetőleg kerülnék a bankfiókokat és mindent online intéznének, az idősebb, tehetős, befektetéssel rendelkezők személyes ügyintézőt igényelnek. Utóbbi azt támasztja alá, hogy

a fintech boom ellenére nem felejtkezhetünk meg arról, hogy nincs az a gépi intelligencia, ami az empatikus ügyfélszolgálatot kiváltaná.

Mire elég 5 év a digitális fejlődésben?

Fintech innovációról felesleges beszélni IT-fejlesztés nélkül – utalt korábbi tapasztalataira Józsa Ferenc, az Extreme Net ügyvezetője. Előadásában felidézte, ügynökségük 2009-ben felkereste a Magyarországon működő bankokat és biztosítókat, hogy számukra Facebook oldalt készítenének, kommunikációs és értékesítés-támogatási céllal. Meglepő módon sehol nem voltak nyitottak az ötletükre, mint ahogy két évvel később a banki mobilapplikációs kezdeményezésüket is érdektelenség fogadta a pénzintézetek oldaláról. Az azóta eltelt 8 év egyik mérföldköve a chatbot-ok megjelenése az ügyfélszolgálaton, így ma már arra is van példa, hogy egy biztosító 3 másodperccel azután kifizesse ügyfele kárát, hogy azt chat-en bejelentette.

Fotó: Józsa Ferenc, az Extreme Net ügyvezetője

Megtízszereződött a tőkebefektetés a fintechekbe

Az IT szerepe a MagNet Bankban is megkérdőjelezhetetlen, erről a cég közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba beszélt. A magát újbankként definiáló MagNetben az alkalmazottak 15 százaléka informatikus, így az sem volt meglepő, hogy tavaly övék lett a legjobb banki mobilapplikációt értékelő díj. Molnár szerint a bankok és a fintech cégek piacára egyelőre az óvatos kivárás jellemző inkább, az MNB szabályozó lépéseire is sokan várnak. Felidézte, hogy 2010 óta világszerte mintegy megtízszereződött a fintechekbe irányuló kockázati tőke-befektetés összege.

A rendezvény kerekasztal beszélgetéssel zárult, az MKB Bank, a Gránit Bank és a Magyar Posta Biztosító (MPB) szakértőinek jelenlétével. Régóta tudták, hogy a fiatal ügyfeleket nehéz elérni a postafiókokban, ezt a célcsoportot a Facebook-on igyekezett megszólítani az MPB, érdekesség, hogy nem saját brand-del, hanem az általuk fejlesztett és később 120 ezer szerződést generáló Napi Sorsjeggyel. A Gránit első igazi fintech-es innovációja egy 2012-ben bevezetett videóbankos ügyfélszolgálati megoldás volt, és jó hír, hogy a sokáig ultrakonzervatívnak tartott MKB is az utóbbi 2 évben sokat tett azért, hogy digitális bankká váljon, azóta az ő mobilappjuk egyike a legkedveltebbeknek és online számlanyitásban is dobogósok.

Marketing

GVH: ágazati gyorsvizsgálatokkal biztosították a járvány alatti reklámok tisztességességét

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2022 első félévében is nagy hangsúlyt fektetett a magyar emberek védelmére, valamint a verseny tisztaságának biztosítására a nemzetgazdaság jelentős ágazataiban. A nemzeti versenyhatóság ágazati gyorsvizsgálataival biztosította a koronavírus-járvány alatti reklámok tisztességességét – tudatta a hivatal az MTI-vel csütörtökön.

Közzétéve:

Az első hathavi eredményeket összegző, a magyar piaci versenyről szóló jelentés szerint a GVH hozzájárult ahhoz, hogy a verseny jótékony hatásainak köszönhetően közel felére csökkenjen az antigén gyorstesztek hazai kiskereskedelmi ára. Az építőipar területén tavaly megkezdett gyorsvizsgálatok sorozata is folytatódott, amely szintén az áremelkedések mérséklését szolgálja a versenytorzulások felszámolásával.

A GVH továbbra is kiemelt feladatként kezeli a fogyasztók tájékozott döntéseinek elősegítését az online és a hagyományos felületeken egyaránt – írták. Az elmúlt fél év középpontjában az influenszer-marketing gyakorlatai mellett az e-kereskedelem és az adatvagyon összefüggései álltak, amelynek kapcsán a versenyhatóság előremutató javaslatokkal élt a fogyasztói bizalom erősítése, illetve a hazai kkv-k fejlesztése érdekében – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy

az összefonódások ellenőrzésekor a hatóság továbbra is a gyors ügyintézést tartotta szem előtt, melynek köszönhetően a GVH hatékonysága Európában továbbra is az élmezőnybe tartozik.

“A kötelezően ellátandó alapfeladataink mellett három olyan képessége is van a nemzeti versenyhatóságunknak, amely után nemzetközi szakmai érdeklődés mutatkozik. Az egyik az Európában is egyedülálló – a magyar kormánytól kapott – felhatalmazás a gyorsított ágazati vizsgálatok lefolytatására. A másik a környezetvédelem és versenyjog kapcsolatának kutatása, míg a harmadik a fogyasztói jóléti hasznok számszerűsítése, közgazdasági elemzése” – összegezte Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Idén is a hazai termékek hónapja az augusztus

Sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsítik a magyar árukat.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A  Magyar Termék Nonprofit Kft. kezdeményezésére indított akció idén az Abonett Kft., a Ceres Zrt., a Naszálytej Zrt., a Mészáros Borászat, a Haladás Mg. Zrt., a Fino-Food Kft., a Gyulahús Kft., a Sofidel Hungary Kft. és a Happy Chocolates Factory Zrt. termékeire összpontosít. Valamennyien használói a Magyar Termék védjegynek, amely a megbízhatóság valódi garanciája – írták közleményükben.

Az Aldi Magyarország marketingtámogatóként csatlakozik a kezdeményezéshez, amely

sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsíti a védjegyes árukat.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a nyár utolsó hónapja a belföldi termékek közös ünnepe lehet. Benedek Eszter az időzítést azzal indokolta, hogy az államalapítás ünnepe és az új kenyér hagyománya jó alkalmat ad a magyar értékek bemutatására – olvasható a közleményben.

A hazai termékek hónapját tavaly hirdette meg először a Magyar Termék Nonprofit Kft. Akkori közleményük szerint a kezdeményezés a gyártók és a kereskedők összefogását erősítő Vedd a hazait! Védd a hazait! kampány folytatása. A kezdeményezést azért látták akkor időszerűnek, mert a Magyar Termék védjegy iránt évről évre többen érdeklődnek, és a környezetvédelmi elvárások miatt is egyre népszerűbb a belföldön készült áru.

Tovább olvasom

Marketing

Az utazó magazin idén is díjazta a legjobb turisztikai szolgáltatókat

Átadták Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjait hétfőn Budapesten; a legjobb határon túli magyar szálláshelyet és a legjobb külhoni magyar éttermet is díjazták.

Közzétéve:

MTI/Kovács Anikó

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón örömét fejezte ki, hogy a magazin a külhoni magyar turisztikai szolgáltatókra is kiterjesztette a versenyt. Fontosnak nevezte, hogy az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás az élet egyre több területén megjelenjen.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2016 óta támogatja a külhoni magyar kisvállalkozókat, köztük számos turisztikai szolgáltatót – jelezte.

Közölte, felméréseik azt mutatják, hogy a külhoni magyar vállalkozások 92 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, így ha őket támogatják, azzal magyar családok sokaságát segítik.

Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese arról beszélt: a verseny is azt mutatja, hogy a turizmusért tett erőfeszítések a nehéz körülmények ellenére sikeresek, a szakma az új kihívások ellenére jobban és többet teljesít, az emberek pedig utazni akarnak.

Az MTÜ-nek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtól (NTAK) naponta érkező statisztikák alapján pontos információja van a vendégek költéseiről, tartózkodási helyéről, idejéről, illetve a küldő országról – jelezte a vezérigazgató-helyettes.

Idén az ágazatban éves szinten 37 millió vendégéjszakát várnak, ami alig 10 százalékkal marad el a járvány előttitől – mondta.

Kiemelte: a vendégek által legjobban kedvelt szolgáltatókat a magazin elismerései tükrözik.

Érsek M. Zoltán főszerkesztő elmondta, hogy

az idén is 30 kategóriában adtak át elismeréseket.

Az év családbarát szállodája a Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, Az év állatbarát szállodája a Dráva Hotel Thermal Resort, Az év felnőttbarát szállodája a Duna Relax & Event Hotel, Az év wellness szállodája a Hotel Golden Lake Resort. Az év gyógyszállodája elismerést a Hotel Karos Spa, Az év üzleti szállodája díjat a Corinthia Hotel Budapest, Az év városi szállodája díjat a Hotel Budapest kapta. Az év turisztikai üzemeltetője az Eventrend Group, Az év turisztikai szervezete a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft., Az év turisztikai szakembere Géher Zoltán szállodaigazgató, Az év turisztikai városa Szeged lett, Az év légitársasága a Wizzair. Az év utazási irodája a Z(s)eppelin Utazási Iroda, Az év fürdője a Hungarospa Hajdúszoboszló, Az év víziparkja az Aquaworld. Az év fővárosi étterme az És lett, Az év szállodai étterme pedig a Láng Bistro & Grill (Hilton Budapest), Az év vidéki étterme a balatonszemesi Kistücsök lett.

Az év határon túli területekre utaztató irodája a Kárpáteurópa Utazási Iroda, Az év erdélyi magyar szálláshelye a Gyimesi Skanzen Panzió lett. Az év erdélyi magyar étterme a Pethő Étterem, Az év felvidéki magyar szálláshelye a Kék hal étterem és panzió, Az év felvidéki magyar étterme a St. Petrus Vini, Az év vajdasági magyar szálláshelye a Vila Elizabet, Az év vajdasági magyar étterme a Hedera Étterem, Az év muravidéki magyar szálláshelye a Panonska Vas, Az év muravidéki magyar étterme a Pri Lujzi, Az év horvátországi magyar szálláshelye a Piros-Étterem Piros Csizma, Az év horvátországi magyar étterme a Restoran Citadella. A kárpátaljai magyar intézmények, éttermek és szálláshelyek az ukrajnai háborús menekültek ellátásában való aktív részvételért és példás helytállásért kaptak elismerést.

Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese (k) gratulál az Év Turisztikai Szervezete díjat elnyerő Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. képviselőjének Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjainak átadásán Budapesten 2022. július 18-án.

Tovább olvasom