Kövess minket!

Marketing

Papíron és képernyőn is jöhetnek a reklámüzenetek

A DM Szenzor névre keresztelt, idén először lakossági véleményeket is vizsgáló felmérés szerint szórólap hatására a megkeresettek több mint kétharmada, míg elektronikus reklámüzenet nyomán a címzettek több mint fele vásárolt már legalább egy alkalommal.

A szakmai szervezet honlapján publikált eredmények alapján a direktmarketing-csatornák közül a szórólapokra és az e-mailben érkező reklámüzenetekre nyitottak leginkább a fogyasztók, a legtöbb vásárlást is ezek az eszközök generálják – derült ki a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) megbízásából a KutatóCentrum által készített DM Szenzor felmérésből. Idén először a direktmarketing-szektorban tevékenykedőszakemberek mellett a fogyasztók iparággal kapcsolatos véleményét is vizsgálta a kutatás.

 

Tízből kilencen nyitottak a szórólapos reklámüzenetekre, heten pediglegalább részben hasznosnak tartják, hogy így értesülhetnek üzleti ajánlatokról. Az e-mailek elfogadottsága is igen magas: a felhasználók 86 százaléka legalább részben nyitott az elektronikus postaládában landolómegkeresésekre, és 59 százalékuk tartja azokat hasznosnak. „

A 18-34 éveseknél megfordul a sorrend: ez a korosztály nyitottabb az elektronikus úton érkező megkeresésekre, mint a szórólapos ajánlatokra, ugyanakkor még utóbbi elfogadottsága is igen magas, 83 százalék a körükben  – emelte ki Huszics György, a DIMSZ elnöke.

A névre szóló reklámlevelek is hatékony elérést biztosítanak, tízből heten nyitottak az így érkező ajánlatokra. A telefonos megkereséseket ugyanakkor kevésbé szeretjük: az SMS-en érkező reklámüzenetekre a fogyasztók kevesebb mint 40 százaléka nyitott, míg hívások esetén ez az arány már csak 30%. Ennek ellenére tízből hatan általában meghallgatják az ajánlatot, mielőtt döntenek annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Érdekes, hogy míg minden más csatornán a nők kapnak szívesebben üzleti ajánlatokat, a telefonos vagy SMS megkeresésre a férfiak valamivel nyitottabbak  -jegyezte meg Huszics György.

Az eredményekből az látszik, hogy a fogyasztók többsége összességében hasznosnak gondolja a reklámcélú megkereséseket, hiszen így új termékeket, szolgáltatásokat ismerhetnek meg, de a DM Szenzor arra is rámutatott, hogy sokan vásárolnak is direktmarketing-ajánlatok hatására. A kutatást megelőző hónapban szórólapot kapó válaszadók több mint kétharmada már legalább egyszer vett valamit ilyen megkeresés hatására, a lakosság 55 százaléka pedig a jövőben is elképzelhetőnek tartja, hogy élni fog egy hasonló ajánlattal. E-mailes reklámüzenet hatására a címzettek 57 százaléka vásárolt már, és minden második megkérdezett úgy véli, a jövőben is lesz erre példa.

 

Mind a névre szóló, mind az általános reklámanyagok közül az élelmiszer témájúakat nézik meg leginkább a fogyasztók, és ezek hatására vásárolnak a legtöbben. Ezt követik az elektronikai cikkeket, illetve ruházatot és cipőt hirdető anyagok.

Más iparágakban is érdemes ugyanakkor bevetni a nyomtatott reklámüzeneteket, hiszen általánosságban igaz, hogy a fogyasztók nagy többsége elolvassa a szórólapokat és a postaládájukba érkező anyagokat, sőt, a lépcsőházi gyűjtőládába bedobott reklámanyagokat is a megkérdezettek 84 százaléka megnézi  – mondta el Huszics György.

A kutatást megelőző egy hónapban egyébként a legtöbben (94%) nyomtatott reklámanyagot kaptak, ezt követték az e-mailes megkeresések (70%), míg telefonon minden második, SMS-ben pedig minden ötödik embert értek el a hirdetők. „A hiánypótló lakossági felmérésnek köszönhetően sok más fontos információt is kaptunk az iparágról, ami nagy segítséget jelent a hirdetők számára” – jegyezte meg Huszics György. A teljes kutatási anyagot, amely a direktmarketing-szektor volumenét, valamint az egyes eszközökhatékonyságát és jelentőségét vizsgálja, a DIMSZ értékesíti.

A DIMSZ tájékoztatása szerint a felmérést januárban,  online adatfelvétellel készítették, a magyarországi felnőtt lakosságot életkor, nem és régió tekintetében reprezentáló ezerfős mintán.

Marketing

Kihirdették a Highlights of Hungary új nagyköveteit

Az ország legszeretnivalóbb, legizgalmasabb kezdeményezéseit és vállalkozásait díjazzák.

Közzétéve:

Borítókép: a Highlight of Hungary nagykövetei és csapata

A Highlights of Hungary-ra a nagykövetek kategóriák nélkül jelölik azokat a kiemelkedő magyar teljesítményeket, amelyek közül egy a közönség-, egy pedig a nagyköveti díjat kaphatja meg februárban – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

“Tavaly az előzetes várakozásainkat messze felülmúlta az egész évad iránti érdeklődés. A nagykövetek a maguk területén rendkívül eredményes szereplők, önazonosnak érzik a Highlights of Hungary célját, hogy népszerűsítsék az elismerés kultúráját”

– idézte a közlemény Oláh Zsanettet, a Highlights of Hungary ügyvezető igazgatóját.

Az idei nagykövetek között van Bagossy Norbert Fonogram-díjas zenész, énekes, a Bagossy Brothers Company alapítója; Trunk Tomi YouTuber, Z generáció szakértő; Nagy Viktor olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok magyar válogatott vízilabdázó kapus; Mádai Vivi televíziós műsorkészítő, a Mokka műsorvezetője; Trellay Levente, a 100sparks alapítója, a Telep és a Telep Galéria, valamint a Budapest Bägel alapítója; Gém Péter, a Dorko márka és a Dorko Vakvezető Kutyakiképző Központ alapítója; Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője; Margaret Ann Dowling, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Brand Irodájának vezetője; Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és felesége, Máthé Zsuzsa újságíró, a Szent István Intézet kommunikációs vezetője; valamint a Highlight of Hungary csapata.

A jelöltek listája januárban válik nyilvánossá, ezt követően februárban szavazhat a közönség. Ekkor dől el, hogy idén mely személyek, vállalkozások vagy társadalmi kezdeményezések kapják a Highlights of Hungary elismerést.

Októberben és novemberben a közönség is beleszólhat a jelöltállításba: a Highlights of Hungary Facebook-oldalán kommentben, valamint Instagram-oldalán is bárki felhívhatja a nagykövetek figyelmét a számukra fontos személyekre és vállalkozásokra.

A 2013-ban alapított, független Highlights of Hungary célja, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén évente elismerje és széles körben megismertesse a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket, valamint közösséget szervezzen azok alkotói és alakítói köré.

Tovább olvasom

Marketing

Hosszabbít Az Év Honlapja

Meghosszabbított nevezési határidővel 2021. november 8. éjfélig várják a jelentkezéseket az online szakma legrangosabb díjára.

Közzétéve:

A legjobb honlapokat, applikációkat, rendezvény oldalakat, blockchain, digitális marketing- és technológiai megoldásokat 28 kategóriában várja a szakmai zsűri.

“Az elmúlt év óriási léptékű digitalizációja és fejlesztési volumene kiterjesztette a digitális marketinget, ezért a kategóriák is tovább bővültek a Hungarikum és az Ipari weboldalak lehetőségeivel – közölték a szervezők. A Hungarikum kategóriát idén az Agrárminisztérium közreműködésével hirdetjük meg, melyben a díjak nyerteseit a szakmai elismerés mellett pénzjutalom is megilleti. A jubileumi évben a honlapokon kívül a digitális, fintech és technológiai fejlesztések kerülnek a középpontba. A Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen hívtuk életre ‘Az Év Technológiai megoldása’ kategóriát, ahol a nyertesek a díj megszerzésével pénzbeli nyereményre is számíthatnak” – mondta Varga István László, a pályázat alapítója.

Az Év Honlapja az elmúlt 19 évben 5.000 versenyzője közül, több, mint 750 díjat adhatott át a magyar marketingeseknek, programozóknak és a vállalkozások vezetőinek. Az idei jubileum alkalmával arra biztatják a pályázókat, hogy legyenek merészek és nevezzék be friss munkáik gyümölcsét a 28 kategória valamelyikébe.

A bírálati szempontok között fontos szerepet játszik a dizájn, a kreativitás, a felhasználói élmény és a reszponzivitás, valamint nagy figyelmet fordítanak a kategóriának megfelelő tartalomra is. Érdemes minél hamarabb nevezni, hiszen ez előnyt jelent a közönségszavazatok gyűjtésében.

Az ünnepélyes díjátadóra és a jubileumi koccintásra terveink szerint december elején kerül sor.

Pályázni november 8-án éjfélig az www.azevhonlapja.hu oldalon lehet weboldallal, applikációval, blockchain, marketing vagy technológiai megoldással, közösségi vagy kreatív kampánnyal.

Tovább olvasom

Marketing

A járvány és hatása volt a témája a Lounge Group szakmai podcastjének

Különleges helyszínen, a Marketing Summit Hungary-n rögzítették az L20 jubileumi adását.

Közzétéve:

Lounge Group

Covid-generációnak hívják – saját maguk is – azokat a fiatalokat, akik testközelből élték át a kényszerű otthonlétet, a munkahelyvesztést, a szülőkhöz hazaköltözést, a kisszobából elvégzett egyetemi szemesztereket. A szépnek induló életkezdés után a hirtelen bekövetkező visszalépés sokaknál okozott depressziót.

„A bezártság során az alkoholizmus, családi erőszak, öngyilkosság egyaránt megnövekedett, a hosszú távú hatásokat pedig nem is tudjuk. Egy szülőnek egy reménye maradt, hogy talán az ő gyerekét ez nem érinti”

– mondta Rusvai Miklós a podcastban. A munkakörülményeikre is jelentős, hosszú távú hatást gyakorolt az elmúlt másfél év. A biztos munkahelyek megbecsülésével kevesebb lett a jobhopperek aránya, viszont nagyobb lett a korosztály elvárása a home office és a rekreációs juttatások iránt. A szakemberek véleményét a Lounge Group jelenleg folyó, a járvány munkaerőpiaci hatásait vizsgáló Munkadinamika kutatás is alátámasztja.

„Nehezített terepre, de más igényekkel érkezik a Covid-generáció a piacra”

– foglalta össze a Századvég Alapítvány kutatója a tapasztalatokat.

A Lounge Group podcastjának különkiadása, már elérhető a Summit Play felületén. A különleges 20. részben Bereczki Enikő, generációs szakértő, Torzsa Gabriella, a Századvég Alapítvány kutatója, Rusvai Miklós virológus és Lobenwein Norbert, a Sziget és a Volt Produkció fesztiváligazgatója elemezte a járványhelyzet hatását az élet legkülönbözőbb területeire.

Még a szórakozás is új formát kapott: virtuális valóság bulival, otthonról adott koncertekkel és zárt bulizással egyaránt próbálkoztak a szervezők, de a személyes élményt nem sikerült pótolni.

„A másfél évig munka nélkül maradó alvállalkozók közül sokan nem tudnak megmaradni a piacon” – osztotta meg tapasztalatait a fesztiválszervezés kulisszái mögül Lobenwein Norbert.

Az eggyel idősebb, Y-generáció szintén megsínylette a járványt: szendvicsgenerációként a gyerekeikről és szüleikről is egyszerre kellett gondoskodniuk. Ugyanakkor a pandémia pozitív hozadékaként itthon is többmillióan végeztek el egy autodidakta, ingyenes számítógépes tanfolyamot, ami a böngészés, információszerzés, online meeting, bevásárlás, szórakoztató tartalmak (lásd: podcast!) elérését egyaránt magában foglalta. „Megjelent a fordított szocializáció: a fiatal családtagok hatására és tanítására az idősebbek is elkezdtek online szolgáltatásokat használni” – mondta Bereczki Enikő generációs szakértő.

Emellett pedig egy világ tanult meg végre kezet mosni – mondta a válság előtt talán nem is ismert, de mostanában napi legalább két interjút adó virológus –, ami a legnagyobb hozadéka lehet a járványnak. Emellett olyan műveltségre is szert tett az emberiség, aminek egy hasonló helyzetben még nagy hasznát veheti. Ki tudta például két éve, mi az a mRNS, a PCR teszt, vagy a tüskefehérje? Ezek és hasonló érdekességek derülnek ki a Lounge Group jubileumi podcastjából, az L20-ból.

Tovább olvasom