Kövess minket!

Marketing

P&G: A világnak sürgős változásra van szüksége

Pozitív fogyasztás egy globális nagyvállalat szemszögéből.

„Környezetünk hamarosan átlépi tűrőképességének határait. 2050-re közel 10 milliárd ember fog élni a Földön. A globális GDP négyszeresére nő. A jellemzően augusztusra tehető Ökológiai Túllövés Napja sokkoló emlékeztető arra, hogy addigra éves szinten többet vettünk el bolygónktól, mint amennyi egy év alatt meg tud teremni rajta” – figyelmeztetett Virgine Helias, a Procter & Gamble Globális Fenntarthatósági Részlegének alelnöke a Világgazdasági Fórum legújabb Globális kockázatok című jelentése nyomán.

A szélsőséges időjárással kapcsolatos gazdasági veszteségek 86 százalékkal, 129 milliárd dollárra nőttek az elmúlt 10 évben. A The Lancet Countdown on Health and Climate Change legfrissebb jelentése szerint az éghajlatváltozás emberi tünetei már egyértelműen látszanak, potenciálisan visszafordíthatatlanok, és az egész világ lakosságának egészségi állapotát érintik. Még a vízhez hasonló alapvető erőforrások is veszélyben vannak. 2030-ra a világ népességének 40 százalékkal több vízre lesz szüksége, mint amennyit a bolygó fenntartható módon biztosítani tud majd – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

„A Procter & Gamble felismerte a fenntarthatóság jelentőségét abban az iparágban, ahol aktív, valamint társadalmi kapcsolataiban, és máris jelentős konkrét lépéseket tett annak implementálása tekintetében. – állítja Dr. Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem Intézetigazgatója és habilitált egyetemi docense. – A vállalat működésében és terveiben világosan láthatóan fellelhető az ilyen típusú gondolkodás, amely egy kétszáz éves múltra visszatekintő cég esetében igen jelentős és pozitív változás, hiszen ellépést jelent a hagyományos vegyipari gyártási hagyományoktól, technológiától. A P&G a világ egyik vezető cége a direkt fogyasztás szempontjából: napi szinten közel ötmilliárd ember találkozik a termékeikkel. A cég termelési kapacitásainak 80 százaléka egyáltalán nem okoz olyan hulladékkibocsájtást, melyet szeméttelepekre, hulladéktemetőkbe kellene elszállítani, továbbá jelentős előrelépés a vállalat társadalmi felelősségvállalása tekintetében, hogy 2030-ra az összes termékük tekintetében 100 százalékos átláthatóságot vállalnak az összetevők szempontjából.”

Mint írják, a P&G hisz abban, hogy fejlődő környezetünkben sürgősen olyan új üzleti modellek létrehozására van szükség, amelyek az erőforrás-hatékony megoldásokat támogatják, ugyanakkor fontos a korábbi gyakorlatok megváltoztatása is, valamint olyan új üzleti modellek létrehozása, amelyek lehetővé teszik a felelősségteljes fogyasztást. Éppen ezért a cég felelősséget és vezető szerepet vállal ezen a területen, és folyamatosan növeli célkitűzéseit a fenntarthatóság érdekében.

2020-ra kitűzött fenntarthatósági célkitűzéseik teljesítése után a vállalat bejelentette új céljait, amelyeket 2030-ig kíván megvalósítani. Ökológiai lábnyomának további csökkentésére tervei szerint a felére szorítja vissza az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsájtását, gyárainak 100 százalékos energiaellátását megújuló villamosenergiával, vízigényét cirkuláris rendszerekből származó, újratöltődő forrásokból fedezi.

A magyar gyárak is jelentős szerepet játszanak a vállalat globális fenntarthatósági céljainak elérésében: mindkét magyarországi gyár zéró hulladéktermeléssel üzemel, azaz nem szállít szemetet a hulladéklerakó-telepekre. A vállalat egyik legnagyobb női higiéniás termékeket (Always, Discreet, Tampax) gyártó csömöri üzeme volt az első, amely 2007-ben megkapta a Zero manufacturing Waste to Landfill elismerést. A gyárban a termelési hulladék 100 százalékából tömörített burkolólapot készítenek. A cég gyöngyösi gyárában Pampers pelenkákat gyártanak, valamint Oral-B és Braun termékeket szerelnek össze, mindezt a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak megfelelve, beleértve a hulladék-újrahasznosítást és változatos energia-újrahasznosítást. A termelési hulladék egy részét kartondobozokká alakítják át, a másik része elégetésre kerül, az így termelt energiát pedig újrahasznosítják.

Az országhatár átlépésével még nagyobb természeti kockázattal találkozhatunk, talán minden idők legnagyobb problémájával: az óceánokat szennyező műanyag hulladék mértéke mára már drámai szintet ért el. Az Ellen McArthur Alapítvány jóslata szerint, ha továbbra sem teszünk semmit, 2050-re több műanyag lesz a vizekben, mint ahány hal – a helyzet igencsak megrázó.

A Head & Shoulders ezért úgy döntött, hogy megszabadítja az óceánokat és tengereket a műanyag hulladéktól. Ennek az elhatározásnak köszönhetően kifejlesztették az első újrahasznosítható samponos flakont, amely a tengerpartokon összegyűjtött műanyag hulladékokból készült. Hat hónap alatt a vállalat 100 civil szervezettel és 1000 önkéntessel dolgozott együtt, hogy elegendő műanyagot gyűjtsenek össze a francia tengerpartokról. A limitált kiadású samponos flakonokból 150 000 darabot gyártottak le, amelyeket Franciaországban értékesítettek.

„Egyetlen cég sem tudja egyedül megoldani a világ összes problémáját. A beszállítókkal, kiskereskedőkkel, start-up cégekkel, kormányokkal, városokkal és a civil lakossággal való együttműködés alapvető fontosságú – tette hozzá az alelnök. – Együttesen olyan innovatív, egyedülálló megoldásokat hozhatunk létre és olyan változást érhetünk el a fogyasztói magatartásban, amellyel esély nyílik a felelősségteljes fogyasztás megvalósulására.”

Marketing

4+1 titok, amit nem tudtál az egyik legnagyobb marketingversenyről

Több mint 6 éve díjazza a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásait a Marketing Diamond Awards.

Közzétéve:

Fotó:facebook.com/loungegroupbudapest

A verseny nemcsak teret ad ezeknek a cégeknek, de célja, hogy segítse a hatékony marketinggyakorlatok terjedését is. A pandémia idén fenekestül felforgatta a kommunikációs szakmát, mégis minden eddigi eredményt és várakozást túlszárnyalt az egyik legfontosabb hazai marketingverseny iránti érdeklődés. A megmérettetés kulisszái mögé most a legizgalmasabb adatok segítségével tekintünk be.

Negyven

Egy ekkora verseny mögött komoly stáb áll: a 23 zsűritag – akik közül 12 visszatérő és 11 új –, a Magyar Marketing Szövetség kollégái, valamit a Lounge Group dedikált csapata. Így közel 40 ember dolgozott azon, hogy minden gördülékenyen menjen a megmérettetésen.

Hatszáz

A beérkezett 125 pályázat összesen több mint 600 oldalt tett ki, a kéthetes zsűrizési folyamat alatt ezek alapján választották ki a díjazottakat. Idén a két fődíjat a Billingo Technologies Zrt., a Kreatív Vonalak Kft. érdemelte ki, míg különdíjat a Klausz Social Group Kft. és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kapott.

Huszonnégy

Idén először neves ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazták a pályázatokat, ennek köszönhetően nem csak színvonalas szakmai előadásokkal gazdagodhatnak a legjobbak, de az érdeklődők is betekinthettek a kulisszák mögé. A versenyről, pályázókról és a nyertesekről, összesen 42 interjúalannyal 55 kisvideó készült, közel 24 órányi videónyersanyagból. A filmek megtekinthetők a Lounge Group weboldalán.

Tizenhat

A díjátadó a pandémia miatt a megszokottól eltérően alakult, hiszen vendégek nélkül, a járványügyi előírások miatt két napra bontva, fél órás etapokban valósult meg. A díjazottak külön-külön kapták meg az elismeréseket, rekord mennyiségüknek köszönhetően ezért az átadó összesen 16 órát vett igénybe. A boldog pillanatok 1-2 perces videókivonatai szintén megtekinthetők a cégcsoport honlapján.

+ 1

Négy

Minden, a szakmai zsűri által eredményesnek ítélt pályázó bekerül a Diamond List felsorolásba, valamint megkapja a Marketing Diamond elismerő védjegyét is. Az elmúlt években 4 olyan ügynökség is volt, amelyiknek több mint 10 gyémántdíjjal sikerült felkerülnie a listára.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországot dicséri a The New York Times az oltások miatt

Lakosságszám-arányosan Európában csak Málta előzi a magyarokat, világszinten pedig csak 12 országban jobbak valamennyire az adatok, mint itthon.

Közzétéve:

Az Európai Unió tagállamai között Magyarország a második legeredményesebb a tömeges oltás tekintetében, a magyarokat csak Málta előzi meg. Erről a SzegedMa is mutatott már egy ellenőrizhető adatot; de most a The New York Times vonatkozó táblázata is megemlékezik erről, igaz ők világszinten nézték a számokat és arányokat.

A SzegedMa és a The New York Times is INNEN szedte a hivatalos adatokat; nem pedig különféle politikusok nyilatkozataiból – írta a regionális portál.

A magyar oltási program állapotát bárki ellenőrizheti egyébként, csak kattintson IDE, és válassza ki a releváns táblázatokban Magyarországot, illetve az összehasonlítandó országokat.

Mint ismert, vasárnap meghaladta az egymilliót a Magyarországon beoltottak száma.

A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára maga is kommentálta a fenti híreket, illetve eredményeket. Orbán Balázs azt mondta,

a baloldal a napokban ismét a tökéletes alkalmatlansággal kevert kivételes rosszindulatról tett tanúbizonyságot. A koronavírus-járvány harmadik hullámának elején, két hete, még teljes nyitást követeltek, erről ma már leginkább mélyen hallgatnak. Idejüket azóta az tölti ki, hogy a baloldali médiával karöltve támadják a futó oltási programot, meg persze tovább beszélgetnek arról a fantom Moderna-vakcináról, ami szerintük minden problémánkat megoldaná, miközben abból az adagból az első darab csak idén decemberben érkezne meg. Mire az a szállítmány megérkezne, rég azzal fognak majd támadni minket, hogy miért rendeltünk ennyi vakcinát… Időközben a szerintük összeomló magyar oltási program hatására Magyarország ma a világ 13. legjobb átoltottsági mutatóval rendelkező országává vált.

Az Európai Unióban pedig már csupán Málta áll előttünk. Köszönjük mindenkinek, aki beoltatja magát, s köszönjük mindenkinek a türelmet, hogy elviseli a menetrendszerű baloldali ámokfutást, illetve az átmenetileg visszatérő szigorításokat!” – közölte az államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Hiánypótló kutatás készül az influencer marketingről

Azt járják körül, hogyan néz ki itthon a globálisan öt év alatt ötszörösére nőtt, évi 10 milliárd dolláros piac.

Közzétéve:

Flickr

Öt év alatt több mint ötszörösére nőtt az influencer marketingre költött összeg világszinten, míg 2016-ban 1,7 milliárd dolláros volt a reklámpiacnak ez a szegmense, addig tavaly már 9,7 milliárd dollárt fordítottak erre a megoldásra a vállalkozások.

A dinamikus fejlődés idén folytatódhat, az Influencer Marketing Hub „Influencer Marketing Benchmark Report 2021” elemzése szerint az influencer marketing piac 2021-ben 13,8 milliárd dolláros lehet.

A tanulmányhoz készített felmérés során megkérdezett vállalkozások 90 százaléka szerint hatékony eszköz az influencer marketing, ennek megfelelően háromnegyedük külön büdzsét is összeállít az ilyen jellegű költésekre. Az elemzés alapján 2020-ban 240 új, influencer marketingre fókuszáló platform és ügynökség jelent meg a piacon.

Az influencer marketing itthon is évek óta népszerű megoldásnak számít a hirdetők között, azonban míg a reklámpiac számos területéről elérhetők költési adatok, erről a szegmensről nem állnak rendelkezésre olyan iparági adatok, amelyek hatékony támogatást nyújthatnának a hirdetők és az ügynökségek döntéshozóinak a kampányok kidolgozása során. A POME, a DeepInsight és a Free Association összefogásában most hiánypótló kutatás készül a témában, ami feltárja többek között, hogy mit gondolnak a hazai szakemberek az influencer marketingről, mennyire számolnak ezzel az eszközzel, illetve a marketing költségvetésen belül mekkora részt képvisel.

“Rendszeresen dolgozunk influencerekkel, és a kiválasztás során a legfontosabb szempont az, hogy mennyire hitelesek, illetve a közösségi médiában felépített személyiségük és aktivitásuk mennyire kapcsolódik a márkához. Jelentős segítség lenne a munkánk során, ha rendelkezésre állnának adatok az influencermarketing-költésekről, az ilyen kampányok megtérülési arányairól, az elérésekről, vagy arról, hogyan tudtak hozzájárulni a márkaimázs építéséhez, illetve milyen sales-támogatást eredményeztek. De nagyon hasznos lenne az is, ha több esettanulmány állna rendelkezésre, amelyekben beszámolnak arról, hogy egyes brandek milyen konkrét eredményeket értek el az influencerek bevonásával” – mondta el Dolezsai Gergely, a Telenor Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója.

“Úgy gondolom, marketinges szemmel jó lenne átfogó kutatást látni az influencer piacról, például közlési sorrenddel, megtérülési mutatókkal, illetve lojalitási adatokkal. De izgalmas lenne azt is megvizsgálni, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az influencerekhez, mi motiválja őket abban, hogy kövessenek valakit, vagy mit gondolnak a termékelhelyezésről. Nagyon fontos lenne valamilyen megoldás az influencer kampányok mérésére, hogy képesek legyünk megállapítani, mennyire sikeresek, össze tudjuk hasonlítani az eredményeiket más digitális eszközökkel – ez a stratégiaalkotás, kampánytervezés során rendkívül hasznos lenne. Mi is dolgozunk influencerekkel és szerintem nőni fog majd az ilyen jellegű együttműködésekre fordított büdzsé a jövőben, de úgy gondolom, egyre fontosabb lesz a minőség. A COVID járványtól függetlenül is egyértelműen a digitális csatornák kerülnek előtérbe, a cégek pedig profi, megbízható, minőségi tartalmat és szolgáltatást nyújtó influencerekkel akarnak együtt dolgozni” – mutatott rá Árr Mariann, a Generali Biztosító marketing és kommunikációs vezetője.

“Évek óta tart a bűvészmutatvány az influencer-marketinggel kapcsolatban a magyar piacon, szeretnénk végre mi is látni, kiugrik-e a nyúl a kalapból. Komoly döntéshozók által szállított konkrét adatokkal, profi kutatók segítségével megvilágított releváns összefüggésekkel próbálunk választ adni a kérdésre, vajon valós üzleti eredményt képes-e generálni ez az eszközrendszer, vagy csak szemfényvesztés az egész” – mondta el Bendl Mátyás, a youth marketingre és fiatal családosokra fókuszáló ügynökség, a POME ügyvezetője.

“Ügyfél és ügynökségi oldalon dolgozó kollégákkal beszélgetve a témáról rendre előkerül az árazás problémája. Hasonló elérésű influencerek árszabása igen széles skálán mozog, az árképzés sokszor ad hoc jellegűnek tűnik. Mindenki számára fontos lenne egy iparági iránytű kialakítása, a kutatás eredményei ehhez is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá Vér Balázs, a DeepInsight kreatívigazgatója.

A kutatás során az influencer marketinget aktívan használó hazai vállalkozások szakembereit kérdezik meg, a tervek szerint április első felében mutatják majd be az eredményeket.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom