Kövess minket!

Marketing

Ötven új befektetési alap kerül a termékpalettára

A Budapest Bank Money+ privátbanki üzletága jelentősen szélesíti kínálatát.

Többek között az OTP Alapkezelő, a Fidelity, az Aberdeen, az Aegon és a Generali befektetési alapjai is elérhetők mostantól a Budapest Bank privátbanki ügyfélköre számára.

Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója, a BB Money+ privátbanki üzletágának vezetője a bankcsoport szerdai sajtóbeszélgetésén az elmúlt tíz év eredményeiről beszámolva elmondta: mára meghétszerezték privátbanki ügyfeleik számát, akik jelenleg közel 200 milliárd forint vagyont tartanak náluk. A bank idén is komoly munkát fektetett privátbanki szolgáltatásai minőségének fejlesztésébe. Ennek eredményeképpen az értékpapírszámlák nyitásának ideje privátbanki és prémium ügyfelei számára 15 percre csökkent, december közepén pedig a pénzintézet internetbanki felületébe (Budapest Internetbank) integrálták az eddig külön működő Online Befektetési Rendszert is.

A privátbanki növekedés alapját adó Budapest Alapkezelőnél is jól alakult az idei év: a teljes kezelt vagyon 3,7 százalékkal 560 milliárd forintra emelkedett október végére, míg az alapokban kezelt vagyon 492 milliárd forintra nőtt, ami 2,9 százalékos növekedés tavaly év végéhez képest. Az alapkezelő piaci részesedése a BAMOSZ adatai szerint 8,3 százalék, ami az ötödik legnagyobb eredmény a piacon. A legsikeresebb idei termékük a Budapest Prémium Esernyőalap volt, amelybe 2016. április 1-i indítása óta közel 20 milliárdos vagyon áramlott. A 2017 közepén indított Budapest USA Részvény Alap kiemelkedő, 8,2 százalékos hozamot ért el az azóta eltelt időben.

A Budapest Alapkezelő új növekedési forrása a pénztári vagyonkezelés. Ezen a területen nemrégiben szép sikert könyvelhettek el, amikor elnyerték az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár vagyonkezelésre kiírt pályázatát. Az elmúlt év során három pályázat eredményeképpen összesen mintegy 24 milliárd forintnyi pénztári portfolió került a kezelésükbe.

A Budapest Alapkezelő régóta foglalkozik a hazai lakosság megtakarítási szokásainak vizsgálatával. 2013 óta tartó kutatássorozatuk legújabb felmérésben ezúttal is érdekes tények derültek ki. Az idei kutatás szerint a lakosság 53 százaléka rendelkezik megtakarítással: ez mintegy 20 százalékpontos növekedés az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest. Bár még mindig jellemző a lekötés nélküli vagy készpénz jellegű takarékoskodás, a befektetéssel rendelkezők is jóval többen vannak: 2013 óta 17 százalékról 30 százalékra nőtt az arányuk az összes megkérdezett között.

A megtakarítók 25 százalékának kevesebb, mint 100 ezer forint félretett pénze van, 28 százalék 100 ezer és 1 millió forint közötti, míg 22 százalék 1 millió forint feletti összeg felett rendelkezik. Körükben a legnépszerűbb befektetési forma továbbra is a bankbetét, illetve a megtakarítási számla.

A befektetési alapok népszerűsége terén nincs nagy változás: idén 12 százalék volt azok aránya, akik rendelkeznek ilyen eszközzel. Ugyanakkor a befektetési alapokkal kapcsolatos tévhitek lassan eloszlóban vannak: míg öt évvel ezelőtt csak az összes megkérdezett 36 százaléka gondolta, hogy ezek az eszközök rendszeres, kisebb összegű megtakarítások elhelyezésére is alkalmasak, addig idén már 45 százalék mondta ugyanezt.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom