Kövess minket!

Marketing

Ötödik alkalommal rendezték meg a Startupok Éjszakáját

Délután a Bölcs Várban, majd este a Bálna Budapestben 110 kiállító szervezettel találkozhattak az érdeklődők.

A rendezvény a BVK kuratóriumi elnökének rövid köszöntőjével vette kezdetét. Szalai Piroska elmondta, hogy a Startupok Éjszakáján minden eddiginél több kiállító kapott helyet, számuk a múlt évinek több mint a duplája. A Be Smart nyertes magyar, szlovákiai és erdélyi startupok mellett összesen 14 ország vendégeit üdvözölte, köztük Budapest digitális partnere, Düsseldorf küldötteit, Bécs városának vállalkozásfejlesztési ügynökségét és a nagy számban megjelent ír vendégeket, de arról is beszámolt, hogy még Magyarországon tanuló ecuadori startupper is szerepel a kiállítók között.

Ezt követően Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese vezetésével a Budapestről, és különösen az egyetemi környezetből kiinduló innováció lehetőségeiről beszélgetett Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Dr. habil. Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági karának dékánja, Galambos Judit, a HEPA Export Akadémia igazgatója és Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóságának igazgatója.

A második kerekasztal témája az európai startup-ökoszisztéma helyzete volt. Ezt Tari Titanilla, az MTVA műsorvezetője moderálásával Borboly Csaba, az Európai Régiók Bizottságának tagja, a STE(A)M oktatás megerősítése Európában témakör raportőre és Hargita megye tanácsának elnöke, David Uhlir, az EBN – European Business & Innovation Centres Network elnöke, valamint Horváthné Négyessy Katalin, Magyarország lisszaboni külgazdasági attaséja vitatták meg.

A záró panelbeszélgetésen az innovatív magyarországi vállalkozások, különösen a startupok exportpiaci kilátásait vitatta meg John Parkerson, Magyarország atlantai tiszteletbeli főkonzulja és gazdasági tanácsadója, Lorenz Gräf, a Rheinland Pitch startup versenyt szervező Startplatz Düsseldorf alapítója, Irina Kordon, a Düsseldorf képviseletében a város Gazdaságfejlesztési Irodájának munkatársa és Matty Ryan, az IHBC – Irish Hungarian Business Circle elnöke. A beszélgetést Pintér Mihály, a Tőkeportál stratégiai tanácsadója vezette.

A kerekasztalokat követően Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese az egyik főtámogató képviseletében üdvözölte a rendezvényt, kihangsúlyozva az innováció és az együtt gondolkodás fontosságát.

Ronan Gargan, a Budapesti Ír Nagykövetség kijelölt nagykövete az ír innováció sikertörténetének bemutatása mellett a két ország kiváló startup kapcsolatairól is megemlékezett.

Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiáért felelős helyettes államtitkára arról biztosította a jelenlévőket, hogy az ITM a napokban elfogadott mikro-, kis- és középvállalati stratégia szellemében továbbra is minden támogatást megad a kkv-k, ezen belül a startupok számára.

Dr. Győri Enikő, az Európai Parlament képviselője madridi nagyköveti tapasztalatait felidézve beszélt a diplomáciai apparátus kiemelt szerepéről az innovatív hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének biztosításában.

Az üdvözlő beszédeket követően adták át a X. Be Smart startup verseny és az Európai Bizottság által támogatott Startup Europe Awards Hungary díjait. A díjátadásban Dr. Szabó István, az NKFIH Innovációs és általános elnökhelyettese, Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója, Szabó József, a FŐKERT Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Galambos Judit, a HEPA Export Akadémia igazgatója, Dr. Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja, Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Fáykiss Péter, az MNB Digitalizációs Igazgatóságának igazgatója és Pintér Mihály, a Tőkeportál stratégiai tanácsadója segédkeztek. A Startup Europe Awards nyertesei kategóriánként:

• Agritech (mezőgazdasági technológiák): AquaShield Control

• Creative (kreatívipar): Flywear, Proworx Digital

• Digilearning (digitális tanulási megoldások): ExaMe

• EdTech (oktatástechnológia): Darts Matek

• E-Health (e-egészségügy): Mindtech Apps, Végtagmentő Applikáció

• FinTech (pénzügyi technológia): GB Solutions, Péntech Solutions

• Gastronomy (gasztronómia): Flavor

• Green (zöld technológiák): Casp – Computer Assisted Super Pipeline, W-Heat

• HR Innovation (HR innováció): Blue Colibri, Talentuno

• Industry (ipar): Pozi Technologies, Sincroll Drive Technologies

• Marketplace (piactér): DynamO Pricing

• Medtech (orvosi technológiák): Dental Scanner Solutions, E-Fásli

• Mobility (mobilitás): Parkl, Route4U

• Music (zene): Bandmap, Phonic Chat

• Social (társadalmi innováció): Gyerekkel.com

• Tourism (idegenforgalom): Bonomi, TMRW Life

A kategóriák nyerteseinek elismerését követően Győri Enikő, az Európai Parlament képviselője három különdíjat is átadott.

A Legjobb női vállalkozó különdíjat Szegedi Melinda, az E-Fásli feltalálója kapta. A Legjobb médiapartner különdíjasai az MTVA Forint, fillér című műsora, a Magyar Hírlap, valamint a Blogstar StartupLap lettek. Bejelentették továbbá, hogy a Startupbarát közigazgatás díjat Kecskemét városa nyerte.

A díjak átadásával a program hivatalos része lezárult. Ezt követően a több mint félezer regisztrált vendégnek és a kiállítóknak lehetősége nyílt kötetlenül beszélgetni egymással.

Idén első alkalommal a Startupok Éjszakája kiegészítő programokkal is bővült. A Pallas Athéné Alapítványok támogatásával a délután folyamán a Bölcs Várban négy kiemelt terület – az applikációfejlesztés, a pénzügyi technológiák, az egészségügyi megoldások és a zenei innovációk – aktuális fejleményeit vitatták meg a Startupok Délutánja résztvevői.

A mobilapplikáció-fejlesztés és E-Health rendezvények társszervezője, a Mindtech Apps céget vezető Králik Tamás arról számolt be, hogy a két területen sikerült összekapcsolniuk a startup-ökoszisztéma szereplőit, aktív beszélgetés és műhelymunka alakult ki. A szekcióüléseket követő kapcsolatépítő eseményen pedig számos további megkeresést és kérdést kaptak a résztvevők. Az egészségügyi eseményen részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja és innovációs dékánhelyettese is, akik szintén hasznosnak értékelték a rendezvényt.

A délután folyamán a Bölcs Vár biztosított helyszínt az európai üzleti angyalokat összefogó ESIL kezdeményezés eredményeit bemutató prezentációnak is.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom