Kövess minket!

Marketing

Ötödik alkalommal rendezték meg a Startupok Éjszakáját

Délután a Bölcs Várban, majd este a Bálna Budapestben 110 kiállító szervezettel találkozhattak az érdeklődők.

A rendezvény a BVK kuratóriumi elnökének rövid köszöntőjével vette kezdetét. Szalai Piroska elmondta, hogy a Startupok Éjszakáján minden eddiginél több kiállító kapott helyet, számuk a múlt évinek több mint a duplája. A Be Smart nyertes magyar, szlovákiai és erdélyi startupok mellett összesen 14 ország vendégeit üdvözölte, köztük Budapest digitális partnere, Düsseldorf küldötteit, Bécs városának vállalkozásfejlesztési ügynökségét és a nagy számban megjelent ír vendégeket, de arról is beszámolt, hogy még Magyarországon tanuló ecuadori startupper is szerepel a kiállítók között.

Ezt követően Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese vezetésével a Budapestről, és különösen az egyetemi környezetből kiinduló innováció lehetőségeiről beszélgetett Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Dr. habil. Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági karának dékánja, Galambos Judit, a HEPA Export Akadémia igazgatója és Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóságának igazgatója.

A második kerekasztal témája az európai startup-ökoszisztéma helyzete volt. Ezt Tari Titanilla, az MTVA műsorvezetője moderálásával Borboly Csaba, az Európai Régiók Bizottságának tagja, a STE(A)M oktatás megerősítése Európában témakör raportőre és Hargita megye tanácsának elnöke, David Uhlir, az EBN – European Business & Innovation Centres Network elnöke, valamint Horváthné Négyessy Katalin, Magyarország lisszaboni külgazdasági attaséja vitatták meg.

A záró panelbeszélgetésen az innovatív magyarországi vállalkozások, különösen a startupok exportpiaci kilátásait vitatta meg John Parkerson, Magyarország atlantai tiszteletbeli főkonzulja és gazdasági tanácsadója, Lorenz Gräf, a Rheinland Pitch startup versenyt szervező Startplatz Düsseldorf alapítója, Irina Kordon, a Düsseldorf képviseletében a város Gazdaságfejlesztési Irodájának munkatársa és Matty Ryan, az IHBC – Irish Hungarian Business Circle elnöke. A beszélgetést Pintér Mihály, a Tőkeportál stratégiai tanácsadója vezette.

A kerekasztalokat követően Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese az egyik főtámogató képviseletében üdvözölte a rendezvényt, kihangsúlyozva az innováció és az együtt gondolkodás fontosságát.

Ronan Gargan, a Budapesti Ír Nagykövetség kijelölt nagykövete az ír innováció sikertörténetének bemutatása mellett a két ország kiváló startup kapcsolatairól is megemlékezett.

Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiáért felelős helyettes államtitkára arról biztosította a jelenlévőket, hogy az ITM a napokban elfogadott mikro-, kis- és középvállalati stratégia szellemében továbbra is minden támogatást megad a kkv-k, ezen belül a startupok számára.

Dr. Győri Enikő, az Európai Parlament képviselője madridi nagyköveti tapasztalatait felidézve beszélt a diplomáciai apparátus kiemelt szerepéről az innovatív hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének biztosításában.

Az üdvözlő beszédeket követően adták át a X. Be Smart startup verseny és az Európai Bizottság által támogatott Startup Europe Awards Hungary díjait. A díjátadásban Dr. Szabó István, az NKFIH Innovációs és általános elnökhelyettese, Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója, Szabó József, a FŐKERT Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Galambos Judit, a HEPA Export Akadémia igazgatója, Dr. Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja, Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Fáykiss Péter, az MNB Digitalizációs Igazgatóságának igazgatója és Pintér Mihály, a Tőkeportál stratégiai tanácsadója segédkeztek. A Startup Europe Awards nyertesei kategóriánként:

• Agritech (mezőgazdasági technológiák): AquaShield Control

• Creative (kreatívipar): Flywear, Proworx Digital

• Digilearning (digitális tanulási megoldások): ExaMe

• EdTech (oktatástechnológia): Darts Matek

• E-Health (e-egészségügy): Mindtech Apps, Végtagmentő Applikáció

• FinTech (pénzügyi technológia): GB Solutions, Péntech Solutions

• Gastronomy (gasztronómia): Flavor

• Green (zöld technológiák): Casp – Computer Assisted Super Pipeline, W-Heat

• HR Innovation (HR innováció): Blue Colibri, Talentuno

• Industry (ipar): Pozi Technologies, Sincroll Drive Technologies

• Marketplace (piactér): DynamO Pricing

• Medtech (orvosi technológiák): Dental Scanner Solutions, E-Fásli

• Mobility (mobilitás): Parkl, Route4U

• Music (zene): Bandmap, Phonic Chat

• Social (társadalmi innováció): Gyerekkel.com

• Tourism (idegenforgalom): Bonomi, TMRW Life

A kategóriák nyerteseinek elismerését követően Győri Enikő, az Európai Parlament képviselője három különdíjat is átadott.

A Legjobb női vállalkozó különdíjat Szegedi Melinda, az E-Fásli feltalálója kapta. A Legjobb médiapartner különdíjasai az MTVA Forint, fillér című műsora, a Magyar Hírlap, valamint a Blogstar StartupLap lettek. Bejelentették továbbá, hogy a Startupbarát közigazgatás díjat Kecskemét városa nyerte.

A díjak átadásával a program hivatalos része lezárult. Ezt követően a több mint félezer regisztrált vendégnek és a kiállítóknak lehetősége nyílt kötetlenül beszélgetni egymással.

Idén első alkalommal a Startupok Éjszakája kiegészítő programokkal is bővült. A Pallas Athéné Alapítványok támogatásával a délután folyamán a Bölcs Várban négy kiemelt terület – az applikációfejlesztés, a pénzügyi technológiák, az egészségügyi megoldások és a zenei innovációk – aktuális fejleményeit vitatták meg a Startupok Délutánja résztvevői.

A mobilapplikáció-fejlesztés és E-Health rendezvények társszervezője, a Mindtech Apps céget vezető Králik Tamás arról számolt be, hogy a két területen sikerült összekapcsolniuk a startup-ökoszisztéma szereplőit, aktív beszélgetés és műhelymunka alakult ki. A szekcióüléseket követő kapcsolatépítő eseményen pedig számos további megkeresést és kérdést kaptak a résztvevők. Az egészségügyi eseményen részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja és innovációs dékánhelyettese is, akik szintén hasznosnak értékelték a rendezvényt.

A délután folyamán a Bölcs Vár biztosított helyszínt az európai üzleti angyalokat összefogó ESIL kezdeményezés eredményeit bemutató prezentációnak is.

Marketing

Másodszor készült az ügyfélélmény-érettséget vizsgáló riport hazánkban

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a CXPA Hungary által kezdeményezett CX&RESEARCH 2022 webináriumához csatlakozott nagyvállalatok és ügynökségek arra adtak választ, hogy hol is tartunk ma az ügyfélélmény-érettség területén, és milyen kihívásokkal, élményekkel és feladatokkal találkoznak a hazai szakemberek. Az idei riport eredményei és a nagy látogatottságú április végi webináriumon tartott előadások felvételei már elérhetők.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Humanize és a többi részvevő ügynökség az ügyfeleikkel közös április végi előadásokon keresztül mutatta meg, hogy hol is tart ma Magyarországon az ügyfélélmény: Burka Szilvia (Praktiker), Ferenczhalmy Bálint és Knausz Beáta (OTP), Jackson Szilvia (Telekom), Pálóczi Tamás (Deutsche Telekom), Pozvai Zsolt (Develor) és Sulyok László (Provident) gyakorlati példáikkal hasznos ügyféloldali tapasztalataikat is megosztották a webinárium több száz érdeklődőjével.

Jól megfigyelhető, hogy verseny ma már iparágakon is átnyúlik: ha valahol jót tapasztalnak az ügyfelek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik.

Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára. Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, amelyek tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapították meg a szakemberek.

Ami a B2B kutatást illeti, az elmúlt évi, sorrendben első ügyfélélmény-kutatáshoz képest a 250+ fős nagyvállalatok esetén idén megfigyelhető, hogy háromszorosára nőtt azoknak a száma, amelyeknek van ügyfélélmény-stratégiája, és másfélszeresére azoké, amelyek az ügyfélélményt a vállalati stratégiájukba építették. Ebben az évben közel kétszer annyi nagyvállalat állította azt, hogy az ügyfélélmény-mutatókat beépítették a vállalat mérési rendszerébe, és az ügyfélhangokat is egyre több cég veszi figyelembe a fejlesztéseik során (33% vs. 24%), mindeközben a munkatársak rendszeres ügyfélközpontúsági oktatása továbbra is alacsony szinten áll (12%), és ezzel párhuzamosan a munkavállalói élmény növelésére való törekvés is jelentősen csökkent, 32%-ról 23%-ra.

Ami a 250-főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek és a nagyvállalatok összevetését érinti, ez a dimenzió azt mutatja, hogy a kisebb vállalatok között kétszer többen vannak az ügyfeleiket és igényeiket teljes mértékben ismerők, és 30%-kal többen figyelnek a munkavállalói élmény javítására is, miközben a felmérés alapján az látszik, hogy a kisebb vállalatok kevésbé végeznek rendszeres ügyfélélmény-méréseket (16% vs. 45%), az ügyfélút-térképezést pedig csupán a válaszadók 5%-a használja a fejlesztésekhez ebben a vállalati kategóriában, tehát negyedannyian, mint a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok.

Az idei CX&Research ügyfélélmény-érettségi riport fő üzenete, hogy a teljes vezetőségnek a CX-fejlesztés mögött kell állnia, mert enélkül csak elszigetelt projekteken tudnak dolgozni a munkatársak, éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a CX-szakemberek ne csak a fogyasztókra, a munkatársakra, de a vezetőkre is figyeljenek, és találják meg azt a közös utat, ahol az érdekek és a célok találkoznak.

A folyamatos vezetői támogatás fenntartása ugyanakkor csak akkor lehetséges, ha a cég stratégiai céljaival összhangban fenntarthatóvá válik a cég növekedése, és az ügyfelek érzelmileg is kötődnek a vállalathoz. Minél következetesebbek vagyunk az ügyfeleinknek nyújtott élményeinket illetően, annál jobban fognak kötődni hozzánk és annál tovább maradnak velünk

– áll az idei CX&Research ügyfélélmény-érettség átfogó riportjában.

A 2022-es CX&Research ügyfélélmény-érettségi riportot itt érhetik el, míg az április végi webinárium előadásainak felvételeit ide kattintva tölthetik le az érdeklődők.

Tovább olvasom

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom