Marketing
Ötödik alkalommal rendezték meg a Startupok Éjszakáját
Délután a Bölcs Várban, majd este a Bálna Budapestben 110 kiállító szervezettel találkozhattak az érdeklődők.
A rendezvény a BVK kuratóriumi elnökének rövid köszöntőjével vette kezdetét. Szalai Piroska elmondta, hogy a Startupok Éjszakáján minden eddiginél több kiállító kapott helyet, számuk a múlt évinek több mint a duplája. A Be Smart nyertes magyar, szlovákiai és erdélyi startupok mellett összesen 14 ország vendégeit üdvözölte, köztük Budapest digitális partnere, Düsseldorf küldötteit, Bécs városának vállalkozásfejlesztési ügynökségét és a nagy számban megjelent ír vendégeket, de arról is beszámolt, hogy még Magyarországon tanuló ecuadori startupper is szerepel a kiállítók között.
Ezt követően Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese vezetésével a Budapestről, és különösen az egyetemi környezetből kiinduló innováció lehetőségeiről beszélgetett Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Dr. habil. Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági karának dékánja, Galambos Judit, a HEPA Export Akadémia igazgatója és Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóságának igazgatója.
 |
A második kerekasztal témája az európai startup-ökoszisztéma helyzete volt. Ezt Tari Titanilla, az MTVA műsorvezetője moderálásával Borboly Csaba, az Európai Régiók Bizottságának tagja, a STE(A)M oktatás megerősítése Európában témakör raportőre és Hargita megye tanácsának elnöke, David Uhlir, az EBN – European Business & Innovation Centres Network elnöke, valamint Horváthné Négyessy Katalin, Magyarország lisszaboni külgazdasági attaséja vitatták meg.
A záró panelbeszélgetésen az innovatív magyarországi vállalkozások, különösen a startupok exportpiaci kilátásait vitatta meg John Parkerson, Magyarország atlantai tiszteletbeli főkonzulja és gazdasági tanácsadója, Lorenz Gräf, a Rheinland Pitch startup versenyt szervező Startplatz Düsseldorf alapítója, Irina Kordon, a Düsseldorf képviseletében a város Gazdaságfejlesztési Irodájának munkatársa és Matty Ryan, az IHBC – Irish Hungarian Business Circle elnöke. A beszélgetést Pintér Mihály, a Tőkeportál stratégiai tanácsadója vezette.
A kerekasztalokat követően Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese az egyik főtámogató képviseletében üdvözölte a rendezvényt, kihangsúlyozva az innováció és az együtt gondolkodás fontosságát.
Ronan Gargan, a Budapesti Ír Nagykövetség kijelölt nagykövete az ír innováció sikertörténetének bemutatása mellett a két ország kiváló startup kapcsolatairól is megemlékezett.
Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiáért felelős helyettes államtitkára arról biztosította a jelenlévőket, hogy az ITM a napokban elfogadott mikro-, kis- és középvállalati stratégia szellemében továbbra is minden támogatást megad a kkv-k, ezen belül a startupok számára.
Dr. Győri Enikő, az Európai Parlament képviselője madridi nagyköveti tapasztalatait felidézve beszélt a diplomáciai apparátus kiemelt szerepéről az innovatív hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének biztosításában.
 |
Az üdvözlő beszédeket követően adták át a X. Be Smart startup verseny és az Európai Bizottság által támogatott Startup Europe Awards Hungary díjait. A díjátadásban Dr. Szabó István, az NKFIH Innovációs és általános elnökhelyettese, Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója, Szabó József, a FŐKERT Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Galambos Judit, a HEPA Export Akadémia igazgatója, Dr. Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja, Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Fáykiss Péter, az MNB Digitalizációs Igazgatóságának igazgatója és Pintér Mihály, a Tőkeportál stratégiai tanácsadója segédkeztek. A Startup Europe Awards nyertesei kategóriánként:
• Agritech (mezőgazdasági technológiák): AquaShield Control
• Creative (kreatívipar): Flywear, Proworx Digital
• Digilearning (digitális tanulási megoldások): ExaMe
• EdTech (oktatástechnológia): Darts Matek
• E-Health (e-egészségügy): Mindtech Apps, Végtagmentő Applikáció
• FinTech (pénzügyi technológia): GB Solutions, Péntech Solutions
• Gastronomy (gasztronómia): Flavor
• Green (zöld technológiák): Casp – Computer Assisted Super Pipeline, W-Heat
• HR Innovation (HR innováció): Blue Colibri, Talentuno
• Industry (ipar): Pozi Technologies, Sincroll Drive Technologies
• Marketplace (piactér): DynamO Pricing
• Medtech (orvosi technológiák): Dental Scanner Solutions, E-Fásli
• Mobility (mobilitás): Parkl, Route4U
• Music (zene): Bandmap, Phonic Chat
• Social (társadalmi innováció): Gyerekkel.com
• Tourism (idegenforgalom): Bonomi, TMRW Life
A kategóriák nyerteseinek elismerését követően Győri Enikő, az Európai Parlament képviselője három különdíjat is átadott.
A Legjobb női vállalkozó különdíjat Szegedi Melinda, az E-Fásli feltalálója kapta. A Legjobb médiapartner különdíjasai az MTVA Forint, fillér című műsora, a Magyar Hírlap, valamint a Blogstar StartupLap lettek. Bejelentették továbbá, hogy a Startupbarát közigazgatás díjat Kecskemét városa nyerte.
A díjak átadásával a program hivatalos része lezárult. Ezt követően a több mint félezer regisztrált vendégnek és a kiállítóknak lehetősége nyílt kötetlenül beszélgetni egymással.
Idén első alkalommal a Startupok Éjszakája kiegészítő programokkal is bővült. A Pallas Athéné Alapítványok támogatásával a délután folyamán a Bölcs Várban négy kiemelt terület – az applikációfejlesztés, a pénzügyi technológiák, az egészségügyi megoldások és a zenei innovációk – aktuális fejleményeit vitatták meg a Startupok Délutánja résztvevői.
A mobilapplikáció-fejlesztés és E-Health rendezvények társszervezője, a Mindtech Apps céget vezető Králik Tamás arról számolt be, hogy a két területen sikerült összekapcsolniuk a startup-ökoszisztéma szereplőit, aktív beszélgetés és műhelymunka alakult ki. A szekcióüléseket követő kapcsolatépítő eseményen pedig számos további megkeresést és kérdést kaptak a résztvevők. Az egészségügyi eseményen részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja és innovációs dékánhelyettese is, akik szintén hasznosnak értékelték a rendezvényt.
A délután folyamán a Bölcs Vár biztosított helyszínt az európai üzleti angyalokat összefogó ESIL kezdeményezés eredményeit bemutató prezentációnak is.
Marketing
Újult erővel folytatódik az Employer Branding Award
A Magyar PR Szövetség három év kihagyás után újraindítja a munkáltatói márkaépítés legjobb gyakorlatait díjazó versenyét, a nagy múltú Employer Branding Awardot. A verseny célja, hogy a legjobb employer branding kampányokat széles körben mutassa be, illetve pozitív és inspiráló példákkal segítse a szakmát.
A verseny a PR Excellence Awards mintájára épül, így a pályamunkák elsődleges szűrése és elbírálása után a továbbjutó nevezők élőben, egy szakmai zsűri előtt prezentálhatják majd kampányaikat.
A versenyre 16 iparágból lehet jelentkezni, az egészségügyi szolgáltatók és az építőipari cégek mellett a bankok és a startupok is képviseltethetik magukat.
A kampányok épülhetnek innovatív eszközhasználatra, digitális kommunikációra, storytellingre, fókuszálhatnak a belső kommunikációra, vagy specifikus célcsoportokra, például a pályakezdőkre is – derül ki a Magyar PR Szövetség közleményéből.
Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke elmondta: „A vállalatok, szervezetek csak akkor lehetnek hatékonyak és sikeresek, ha tehetséges, elkötelezett munkatársakat foglalkoztatnak. Ennek köszönhetően az employer branding rendkívüli üzleti értékteremtő potenciállal rendelkezik és napjaink egyik legfontosabb ágazatává nőtte ki magát. Külön köszönjük az EBA alapítójának, Kádár Balázsnak, hogy annak idején az MPRSZ-szel közösen indította útjára ez a díjat és köszönöm a megújult EmployerBranding Tagozatnak a segítséget, hogy ez a nívós díj újraéledhessen.”
“Erős munkáltatói márka nélkül tehetségeket toborozni olyan, mint marketing nélkül sales-elni. Jelentős fejlődésen ment keresztül az employer branding szakma Magyarországon. Tapasztaljuk, hogy az elmúlt években megnőtt azon vállalatok száma, akiknél tudatosan foglalkoznak a cég munkáltatói brandjével, nemcsak toborzási kampányok, hanem integrált munkáltatói márka stratégiák jönnek létre, amelyek mérhető üzleti értéket teremtenek a vállalatok számára, a felsővezetők pedig elvárják, hogy a szakértői csapataik a termékek és szolgáltatások brandjén túl a vállalat munkáltatói márkáját is építsék. Sok hónapos szakmai egyeztetés végeredményeként mutatjuk be az MPRSZ Employer Branding Award 2024-es versenykiírását. Nyilvános és egyértelmű bírálati szempontok, pontszámrendszer a zsűri értékeléséhez, shortlist után prezentációs pitch: csupa olyan újítás, amivel nem titkolt célunk volt felrázni a hazai employer branding szakmát. Nagy érdeklődésre számítunk az MPRSZ Employer Branding Awardon, hiszen ma már nem elég jó munkahelynek lenni, annak is kell látszani”– tette hozzá Horváth Ádám, az MPRSZ Employer Branding tagozatának vezetője.
A díj megújítását az MPRSZ kezdeményezte, de kulcsfontosságú szerepet kapott a szövetség 3 ügynökségi tagja, a Brandfizz Employer Branding, az Universum8,a Well PR csapata, valamint Rácz-Székely Éva egyéni tag is.
A pályázatok leadására szeptember 27-ig van lehetőség. A szeptember 3-ig beérkező pályázatokra a kedvezményes, early bird nevezési díj vonatkozik, az ezt követő időszakban egészen szeptember 20-ig a normál nevezési díj lesz érvényes. A szeptember 21-e-a után beérkező pályázatokra a late entry díj vonatkozik.
A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/
Marketing
Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
A döntés azt jelzi, hogy a GVH kiemelten védi a magyar családokat, illetve a turisztikai ágazatot.
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a Booking, továbbra is alkalmazta jogsértő kommunikációs gyakorlatát, illetve a fogyasztók pszichés befolyásolását is. A nemzeti versenyhatóság a feltárt jogsértések miatt 382,5 millió forintra bírságolta a vállalkozást. Ez minden idők legmagasabb, utóvizsgálatban kiszabott GVH-bírsága. A döntés azt jelzi, hogy a GVH kiemelten védi a magyar családokat, illetve a turisztikai ágazatot – írták.
Az MTI-nek küldött hétfői közleményükben kiemelik: a nemzeti versenyhatóság 2018-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Booking.com B.V.-vel szemben. A GVH az eljárás során feltárta, hogy
a vállalkozás több ponton is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott: reklámjaiban hangsúlyozta a szálláshelyek „ingyenes lemondhatóságát”, azonban a fogyasztók a lehetőséget számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért „ingyenes lemondás” nélkül.
A Booking ezzel együtt sürgető jellegű tájékoztatásokat tett közzé, melyek összességében azt a látszatot keltették a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, korlátozottan elérhető, ami pszichés nyomásgyakorlásnak tekinthető. A cég emellett nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el a SZÉP-kártyás fizetési opcióval kapcsolatos lehetőségek megjelenítése során.
A GVH felidézi: az azóta bíróság által jogalapjában megerősített jogsértések következtében a GVH Versenytanácsa 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki a cégre 2020 áprilisában, és eltiltotta az első két pontban megállapított gyakorlattól, valamint kötelezte, hogy a nemzeti versenyhatóságnak igazolja a jogsértések beszüntetését.
A versenyhivatal a határozatában előírt kötelezettségek teljesítését minden esetben, következetesen vizsgálja. A GVH a most lezárt utóvizsgálati eljárásban megállapította, hogy a Booking nem teljesítette maradéktalanul az előírt kötelezettségeit. Bár a vállalkozás a sürgető üzenetek használatát csökkentette, azonban egészen 2024. február 26-ig alkalmazott olyan üzeneteket, melyek a tiltásnak nem feleltek meg és alkalmasak voltak pszichés nyomásgyakorlásra („Hasonló nem foglalható”, „[Helységben] kevés a szabad hely a kiválasztott napokon”). A cég emellett egészen 2024. április 26-ig nem hagyott fel az ingyenes lemondhatóság szlogenjével, hanem helyette kivezette az olcsóbb, nem lemondható (lemondás esetén a foglaló elvesztésével járó) ajánlatokat a magyar fogyasztók számára, ezzel hátrányos helyzetbe hozva őket – közölték.
A vállalkozás végül az eljárás végső szakaszában módosította a kifogásolt kereskedelmi gyakorlatait, hogy azok megfeleljenek a GVH elvárásainak és a fogyasztók jogos érdekeinek.
A rekordmagas bírságösszeg meghatározásakor a Versenytanács figyelembe vette, hogy a cég lemondott jogorvoslati jogáról, azonban a jogsértéseket nem ismerte el, ugyanakkor a vállalkozás az eljárás végső szakaszában beszüntette a jogsértő magatartásokat.
A nemzeti versenyhatóság az ügy kapcsán hangsúlyozottan felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy a határozataiban előírt kötelezettségeket pontosan és maradéktalanul kell teljesíteni. Hiányos teljesítés vagy elmaradt igazolás esetén a GVH jelentős bírságot szabhat ki az érintett vállalkozásra.
A nemzeti versenyhatóság az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordít az online szálláshely-szolgáltatási piacra. A GVH a fogyasztók figyelmét arra hívja fel, hogy mindig gondosan járjanak el a nyaralásaik, nyári utazásaik megtervezésekor. Igyekezzenek ellenállni az impulzusvásárlásnak és ne hagyják, hogy döntésükben sürgessék őket. Mindig szánjanak megfelelő időt az ajánlatok összevetésére, valamint gondolják alaposan végig saját igényeiket és lehetőségeiket! – ajánlja a GVH.
Marketing
Európai Bizottság: a Meta megsérti a digitális piacokról szóló uniós szabályozást
Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár a 20 százalékot is elérhetik.
Az Európai Bizottság előzetes vizsgálata szerint a Meta amerikai internetes óriásvállalat megsérti az Európai Unió digitális piacokról szóló szabályozását (DMA) – derült ki az uniós végrehajtó testület hétfői brüsszeli közleményéből.
Thierry Breton, a bizottságnak az EU egységes belső piacáért felelős tagja elsősorban
a Meta „fizess vagy egyezz bele!” modelljét bírálta, és azt vetette a Meta szemére, hogy azáltal, hogy pénzt kér a személyes adatok védelméért, „felhasználók millióit állítja választás elé”.
Hozzátette: a DMA lényege éppen az, hogy a felhasználók kezébe adja a személyes adataikkal kapcsolatos döntést, illetve hogy más vállalatok a technológiai óriásokat megillető azonos jogokkal működhessenek az adatok hozzáférésével kapcsolatban.
A vállalat új szabályozása szerint a felhasználóknak fizetniük kell, amennyiben nem akarják, hogy az adataikat összegyűjtsék. Ha továbbra is ingyenesen szeretnék használni a Metához tartozó Facebook és Instagram közösségi oldalakat, akkor azzal beleegyeznek abba, hogy adataikat e felületek használják, valamint a reklámokat sem tudják eltüntetni.
A Meta európai felhasználóinak már november óta lehetőségük van fizetés ellenében kiiktatni a hirdetéseket közösségi oldalaikról.
A Meta azt hangoztatta, hogy a modell megfelel az uniós szabályozásnak. A vállalat szóvivője azt is leszögezte: konstruktív megbeszéléseket kívánnak folytatni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a vizsgálatot lezárják.
A Facebook anyavállalata mellett az Európai Bizottság márciusban már vizsgálatot indított az Apple és a Google ellen is, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak.
Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár a 20 százalékot is elérhetik. Folytatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.
A DMA szerint az „alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállalatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeik vagy szolgáltatásaik használata felé terelik. Breton kiemelte: a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy „ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjaikon kívüli ajánlatokhoz.
Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.