Kövess minket!

Marketing

Öt fiúra jut egy lány

A Vodafone folytatja a szebbik nem képviselőinek technológiai képzését.

Hosszú éveken át a nők és a lányok fontos szerepet játszottak a tudomány és a technológia világában. Olyan úttörők nélkül, mint Hedy Lamarr vagy Barbara Liskov, nem létezne a mai formájában ismert Wi-Fi és e-mail. Ennek ellenére a nők és a lányok még mindig jelentősen alulreprezentáltak a műszaki, természettudományos, mérnöki és matematikai (STEM – Science, Technology, Engineering and Mathematics) oktatásban és munkakörökben. A lányoknak világszerte csupán 35 százaléka tanul ilyen szakokon a felsőoktatásban, és tizenéves korukban sokan nem kapnak elegendő bátorítást ahhoz, hogy meg tudják szerezni az ezekben a szektorokban sikeres karrierépítéshez szükséges készségeket és önbizalmat.

A Vodafone szeretne hozzájárulni a helyzet megváltoztatásához. A Code First: Girls társadalmi kezdeményezéssel együttműködve a Vodafone #CodeLikeAGirl programja ötnapos kódolási workshopokat kínál majd 14-18 éves lányok számára működésének összes európai piacán, így Magyarországon is, továbbá Indiában, a Közel-Keleten, Dél-Afrikában és Ausztrálázsiában is. A Vodafone 26 piacán 2017-ben összesen 500 lány tanulhatott kódolni a Vodafone és a Code First: Girls partneri együttműködésnek köszönhetően. Idén pedig már ezren válhatnak a program részeseivé.

A Vodafone Magyarország nagy hangsúlyt fektet a fiatalok, különösképp a lányok technológiai oktatására, amit a #CodeLikeAGirl mellett számos további együttműködéssel is segít: nyári kódoló táborában a Kódgarázzsal 10-12 éves gyerekeket avat be a technológia világába, a Skool projekttel együttműködésben évek óta tart foglalkozásokat fiatal lányoknak, valamint a LogiSchool által szervezett Nagy Digitális Kaland versenyt is támogatja. A Vodafone Magyarország Alapítvány pedig Digitális Iskola Programjával Magyarország-szerte küzd az elmaradottabb térségek iskoláiban a fiatalok digitális kompetenciáinak fejlesztéséért.

A kódolás minden iparágban rohamos ütemben az egyik legkeresettebb készséggé válik, hiszen egyre több vállalkozás támaszkodik számítógépes megoldásokra. A programozói állások mintegy fele a technológiai iparágakon kívül jelenik meg, úgymint a pénzügy, az egészségügy vagy a gyártás területén. A közelmúltban közreadott, ’Cracking the Code: Girls’ and women’s education in STEM’ [‘Kódfejtés: A lányok és nők helyzete a műszaki, természettudományos, mérnöki és matematikai (STEM) oktatásban] című jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ‘a nők jelenléte csökken egy globálisan bővülő területen’. 2014-ben az Egyesült Királyságban a természettudományi, matematikai, mérnöki és számítástechnikai szakokon diplomázott végzősök mintegy 22 százaléka volt nő. Németországban (19,3%), Franciaországban (21,5%) és Svájcban (14,7%) a különbség még nagyobb volt. Az Egyesült Államokban az ilyen jellegű pályát választók mindössze egynegyede nő. Ezeken a területeken a felsővezetőségben helyet foglaló nők száma is sokkal alacsonyabb, mint bármely más szektorban.

A Vodafone és a Code First: Girls kódolási kurzusa úgy került kialakításra, hogy az minden 14-18 éves lány számára megfelelő legyen, készségszinttől függetlenül. Különböző programozási nyelvekről és fejlesztőprogramokról nyújt alapismereteket – mint például a html, CSS, GitHub és Bootstrap –, amelynek segítségével az oktatási program végére a diákok weboldalt tudnak fejleszteni. A kurzusokat a Vodafone minden piacán idén július és október között tartják meg.

Ahogy Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR Vezérigazgató-helyettese fogalmazott: „Az elmúlt években jelentős előrehaladás történt a társadalom legkülönbözőbb területein a nemek közötti aránytalanság megszüntetésében. Sok országban azonban a műszaki, természettudományos, mérnöki és matematikai munkakörökben tovább romlik a helyzet. A Vodafone és a Code First: Girls kódolási programjának célja, hogy felkeltse a lányok érdeklődését egy jelenleg a fiúk körében népszerűbb ágazat iránt, ezzel hozzásegítve őket lehetőségeik és jövőbeli karrier-választásuk kiszélesítéséhez”.

Amali de Alwis, a ’Code First: Girls’ vezérigazgatója így fogalmazott: „Nagy izgalommal tölt el bennünket, hogy részt vehetünk a Vodafone #CodeLikeAGirl elnevezésű kezdeményezésének megvalósításában. A STEM pályákra több lányt vonzani kívánó vállalatokkal való hosszú távú együttműködés segítségével meg tudjuk valósítani azon küldetésünket, hogy segítsünk a technológiai területen dolgozó lányok számának növelését. Az igazi együttműködésen alapuló, a diverzitás növelését célzó kezdeményezések a leghatékonyabbak a vállalatok és a közösségek körében, azon cél elérése érdekében, hogy a technológia területén javítsuk a nemek közötti egyensúlyt. Ilyen kezdeményezések például. a #CodeLikeAGirl és a #CFG2020 kampány is, amelynek célja, hogy 2020 végére 20 ezer nőt tanítson meg ingyenesen kódolni”.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom