Kövess minket!

Marketing

ÖRT – új elnökség, régi elnök

Ismét Megyer Örs az ÖRT elnöke. A reklámipar három oldalát képviselő 21 elnökségi tag átvette megbízó levelét a választást követő első elnökségi ülésen. Kázmér Judit és Fekete Zoltán a két alelnök.

A civil szervezetekre vonatkozó törvény szerinti alapszabály rendelkezik arról, hogy három évente kell a közgyűlésnek elnökséget választania. Az ÖRT vezetőségében a hirdetői, ügynökségi és médiaoldalt 7-7 fő képviseli.

A hirdetők

  • Fekete Zoltán (Márkaszövetség) alelnök
  • dr. Takács Ildikó (Trigránit)
  • Karancsy Zsolt (Ferrero)
  • Langsteiner Marianne (Invitel)
  • Major Ferenc (Béres)
  • Mikházi Ildikó (L’Oreal)
  • Pálfalvi Márta (Heineken)

Média

  • Fecske Zoltán (Publimont)
  • Galavics András (MTVA)
  • Kázmér Judit (PLT) alelnök
  • Lukács Csaba (Atmedia)
  • Magyarfalvi Éva (Origo)
  • Miklósi Zoltán (HVG)
  • Steff József (Central Médiacsoport)

Ügynökségek (reklámszolgáltatók):

  • Bacsa Gábor (Dentsu Aegis)
  • Bölcs Ádám (Well)
  • Csurgó Balázs (Havas Worldwide)
  • Csurgó Brigitta (Mito)
  • Megyer Örs (Admirror) elnök
  • Mészáros Kinga (Publicis One)
  • Mező László (Mediacom)

„A Márkaszövetség az ÖRT alapítása óta aktív tag, hiszen a saját tagjaink számára is nagyon fontos a felelős kommunikáció, amelynek kiváló őrangyala az ÖRT. Nagyon örülök, hogy Megyer Örs ismét vállalta az elnökséget, mert személye biztosíték a folyamatosságra és az ÖRT-re eddig is jellemző megújulásra” – fogalmazott Fekete Zoltán, az ÖRT alelnöke és a Márkaszövetség főtitkára.

„Köszönöm a bizalmat, nagy megtiszteltetés, hogy ismét elnöknek választottak. Nagyon büszke vagyok az ÖRT tevékenységére, szeretem az izgalmas és felelősségteljes feladatokat, amelyeket az elnöki poszt jelent. Kiváló a csapatunk, az elnökségben fantasztikus szakemberek vannak, így közösen dolgozunk a további sikerekért”– tette hozzá Megyer Örs, az ÖRT újraválasztott elnöke.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom