Kövess minket!

Marketing

Önt is felhúzta már az Alza.huuuu? Ez akár jó jel is lehet

Egyre több megosztó karakterrel találkozhatunk a reklámokban. Ám megjegyeztük volna a Fluimucil nevét, ha nincs Ábel? Vagy bementünk volna a CBA-­ba csekkolni, hogy tényleg „friss az áru”, ha Erzsi dala nem tapad bele a memóriánkba? És mi a helyzet az Alza.huuuu ajándékszóró marslakójával?

Ha online webshopot kellene említeni, biztosan többeknek jutna eszébe a zöld földönkívülijéről híres Alza, mint például a Notino. Pedig az utóbbit a mozikban is az arcunkba tolták, igaz, nem értettük mi volt a reklámozott termék.

Lényeges kérdés tehát, hogy a szakmát felkavaró karakterek hogyan hatottak a nézőkre, a tényleges célcsoportra: valóban felborzolták-e a kedélyeket, vagy inkább csak menő (volt) utálni őket? A neuromarketing-kutatás kérdőjelek nélkül megadja az őszinte választ, itt ugyanis csalni nem lehet. (Hacsak a tesztalanyok nem képesek tudatosan befolyásolni a szívritmusukat és a bőrük vezetőképességét. De mivel erre még Chuck Norris sem képes, ezt ki is zárhatjuk.)

A Synetiq kutatásai alapján mindhárom említett karakter – Alzak, Ábel és Kasszás Erzsi – teljesítette küldetését.

Marslakóval a maffiózók ellen

Az Alza.hu űrlénye megrengette a Media Markt maffiózóinak egyeduralmát az elektronikai cikkek piacán. Pedig animált karakterként nincs könnyű dolga, hiszen sokkal nehezebb kötődni hozzá, mint egy valóságos figurához.

Az Alzak névre keresztelt ufócska harsány hangja képes erős érzelmeket kiváltani, a nézők érdeklődését azonban mégsem tudja fenntartani. Ennek ellenére a mérések alapján jó választás volt a fura figurával történő piacra lépés: hónapról hónapra javul a reklám megítélése, és már a bevezetés hónapjában is emlékezetesebb volt, mint a nagyobb múlttal rendelkező közvetlen versenytársai.

Kasszás Erzsi kaszált

Erzsi karaktere feledhetetlen mindenki számára, aki egyszer is találkozott vele. Feladata nem volt könnyű: egy alapvetően elutasított márkát kellett elfogadtatnia a nézőkkel. Ezt pedig Erzsi megugrotta, és hozzájárult a hirdető CBA salesnövekedéséhez.

A cserfes eladóasszonyság már első megjelenésével a képernyő elé szegezte a nézőket. Platformnyitó reklámja tartalmazott minden, a márkára és karakterre vonatkozó ismertetőjegyet: színeket, stílust, vidámságot, gegeket. Volt a reklámban ugyanakkor valami zavarba ejtően kényelmetlen is, amit a táncolás, az éneklés és a magabiztosság kombinációja teremthetett. Ahogy a hónapok múlásával egyre jobban megismerhettük Erzsi személyiségét, nemcsak megszoktuk őt, de a diszkomfortot felváltotta a szeretet.

Az Erzsit alakító Balázs Andi a mai napig szinte minden alkalommal képes fenntartani a figyelmet. A CBA elutasítottságát ugyan nem tudta teljesen feloldani, de lecsendesítette a negatív hangokat. Sőt, egy-egy jobban sikerült epizóddal a márka figyelembevételét (úgynevezett consideration) is sikerült jelentősen javítani (2016: 8 százalék, 2017: 33 százalék).

Ábel a rengetegben

Ábelt 2016 októberében ismerhettük meg. A családiasan induló reklámban a kellemes érzéseket hamar irritáció váltotta fel, amikor a nézők rájöttek, hogy a kérdezősködés nem fog abbamaradni. Az erős érzelmi impulzusoknak köszönhetően az érdeklődés végig az alapvonal felett maradt (lásd az alábbi ábrán a sárga görbét), s ez óriási eredmény egy OTC-hirdetéstől.

A készítők azonban megijedhettek a negatív kommentáradattól: Ábel 2017 elején lágyabb szinkront kapott, de ezzel együtt involválóképessége is csökkent (lásd az alábbi ábrán a sárga görbét).

Néha az erős kritika ellenére is érdemes ragaszkodni a konzisztens megvalósításhoz, hiszen Ábellel elérték minden hirdető álmát: a Fluimucil 2017-ben ezer reklám közül a legismertebbnek bizonyult (a tesztalanyok 96 százaléka találkozott már vele).

Ezekből a példákból egyértelmű, hogy egy emlékezetes, involváló karakternek nem muszáj megfelelnie a közízlésnek. Egy extrém, harsány, esetleg idegesítő szereplő ugyanúgy képes pozitívan megvalósítani a márkastratégiát. Sőt, el tudja érni, hogy mindenki beszéljen róla.

Az érzelmek nem hazudnak

A Synetiq 2016-os alapítása óta 2300 reklámot mért meg innovatív módszereivel, amelyek a biometrikus szenzoros mérést vegyítik klasszikus kérdőíves megoldásokkal.

A reklámok érzelmi hatását a bőrre rögzített szenzorokkal mérik, nézik például, hogy meddig tart a figyelem. A tesztalanyok a 18–59 éves ABC státuszú tévénézők közül kerülnek ki kvótakövető mintavétellel. A Synetiq három fő érzelmi komponens változását rögzíti másodpercről másodpercre (ezt mutatják a cikkben szereplő ábrák is).

Számít a görbék alapvonaltól való távolsága, a változás amplitúdója, illetve egymáshoz való viszonyuk is.

  • az engagement (citromsárga görbe) azt mutatja, hogy egy reklám mennyire képes felkelteni és fenntartani a néző figyelmét. A jó engagementgörbe növekszik, de legalábbis a fontosabb márkaüzenet során az alapvonal felett van.
  • az approach (fehér görbe) azt mutatja, hogy mely jelenetekhez, szereplőkhöz érezték magukat közel vagy távol a nézők, mi volt vonzó vagy mi volt taszító számukra. Akkor a legjobb a helyzet, ha nagy amplitúdóval változik, mivel ez nagy érzelmi intenzitást jelez, ami pedig az emlékezetességre hat.
  • az excitementet (piros görbe) pedig a másik két görbéhez való viszonyában értelmezhetjük. A nagyon nagy és növekvő izgatottság rohamosan zuhanó approachcsal párosulva például jól mutatja a nézők diszkomfortját.

A cikk szerzői, Halmos Júlia Csenge és Andorkó Dóra a Synetiq munkatársai, előbbi ügyfélkapcsolati vezetőként, utóbbi media analystként dolgozik a cégnél.

Halmos Júlia Csenge

 

10+ év média- és reklámkutatási tapasztalattal rendelkezik. Pályafutását ügyféloldalon kezdte, majd 6 évet dolgozott klasszikus piackutató ügynökségnél, ahol mindig az innovatív megoldások érdekelték. Most ezt a szenvedélyét valósítja meg Magyarország egyik leghíresebb és nemzetközi berkekben is elismert start-upjánál a Synetiqnél, ahol a reklámok és videók érzelmi hatásmechanizmusát követik hónapról hónapra. Csenge ügyfélkapcsolati vezetőként felel az ügyfélszerzésért és a kutatási termék kidolgozásáért is.

 

Nézze meg Halmos Júlia Csenge teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A Synetiqet nemrég öt másik magyar start up mellett beválasztották a New Europe százas listájára, illetve a Google Launchpad akcelerátorprogramja is bizalmat szavazott nekik.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac legfrissebb számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

 

Marketing

Gyanús internetes reklámokra hívja fel a figyelmet az NMHH

Érdemes fenntartásokkal kezelni a gyanúsan csábító, hangzatos ígéreteket tartalmazó reklámokat az interneten – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Közzétéve:

Pixabay

Tájékoztatásuk szerint az internetes hirdetések mintegy 20 százaléka úgynevezett “hidden” reklám, amelyek legtöbbször extrém figyelemfelkeltőek, sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotókat használnak, valamint hangzatos ígéreteket tartalmaznak, amelyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása.

A megtévesztő reklámokat arról lehet például felismerni, hogy a termék weboldalának fejlécében halmozódnak a tudományosnak ható szervezetek logói, az oldalon megjelenő “vásárlói vélemények” egytől egyig szélsőségesen pozitívak, sürgetik a vásárlási szándékot, a termékről “szakértő”, “tudós” vagy a termék megalkotója nyilatkozik és túlzó állítások olvashatók a termékről

– írta az NMHH.

Hozzátették, ezeknél a reklámoknál meghatározhatatlan a reklámozó cég, személy vagy ismeretlen a reklám célja, valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes, vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a felhasználótól próbál pénzt kicsikarni.

A médiahatóság kutatása szerint napi szinten majdnem 800 ezer emberhez jutnak el a “hidden” reklámok, egy ember fél év alatt több mintegy 300 ilyen hirdetéssel találkozik. Az ebbe a kategóriába tartozó hirdetések legnagyobb része valamilyen étrendkiegészítő, vagy az életmód, az egészség azonnali javulását ígérő “csodaszer”, és mivel a krónikus betegségek alapvetően az idősebb korosztályt érintik, így ezek a hirdetések jellemzően őket célozzák meg.

Ilyen reklámokkal lehet találkozni a közösségi oldalakon (Facebook, YouTube), a különböző keresők felületein (Google), valamint a hagyományos oldalakon is, de a legtöbb internetező a Facebookon megjelenő “hidden” reklámokat tölti be – olvasható a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kiemelten figyel a GVH a családok védelmére a tisztességtelen reklámokkal szemben

Kiemelten figyel a családok védelmére a tisztességtelen piaci reklámokkal szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt is elmondta: az aggasztó jelenségek miatt családbarát munkacsoport létrehozását kezdeményezték.

Közzétéve:

Pixabay

Rigó Csaba Balázs a lap keddi számában közölt interjúban hangsúlyozta:

az utóbbi időszakban azt vették észre, hogy a gyermekek, az idősek és a betegek mellett a családok is a megtévesztő reklámok, az agresszív, tisztességtelen marketing kiemelt célpontjai lettek.

A jogellenes kereskedelmi akciók elsősorban az online térben, a közösségi médiában érik el a családokat. “A Fogyasztóvédelmi Kerekasztal munkáját segítve igyekszünk meghatározni, miképpen lehet az eddiginél nagyobb jogvédelmet garantálni a családoknak” – mondta a GVH elnöke.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy válsághelyzetekben a független hatóságoknak is van tennivalója. “Elemezzük például, hogy a kereskedelmi ágazat egy-egy részében miért ugranak meg az árak: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, esetleg a nyersanyagkínálat miatt tapasztalható-e a drágulás vagy a résztvevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje miatt. Ha utóbbira utaló jeleket tapasztalunk, azonnal lépünk” – ismertette.

Hozzátette ugyanakkor, az nem jogellenes, ha egy áruház megemeli egyes termékeinek árát, hogy kompenzálja azt a kiesést, amit az ársapkás árucikkek forgalmazása okoz, az már más kérdés, hogy etikus és korrekt-e.

A GVH vizsgálódik majd az élelmiszerkereskedelemben, de azt megelőzően piaci konzultációba kezdett. “Nemrég a Pékszövetséggel találkoztunk, a jövő évben pedig egy élelmiszeripari érdekképviselettel és további ágazatok képviselőivel egyeztetünk” – mondta.

Az úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálat formájában a GVH-nak megvan a rövid határidejű és hatásos eszköze arra az esetre, ha a gazdaság valamely szektorában rendellenes jelenségek mutatkoznak.

“Ha alappal feltételezhető, hogy a piaci verseny torzul vagy korlátozódik, és sürgős beavatkozás indokolt, ilyen eljárásba kezdünk”

– fejtette ki, és megjegyezte, hogy az utóbbi időszakban nemcsak az élelmiszerkereskedelemben, hanem az energiahatékonysági megoldások terén is tapasztaltak piaci problémákat, ezek előzetes elemzése jelenleg is zajlik.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy a GVH-hoz érkezett beadványok több mint felét idén is a fogyasztóvédelmi megkeresések adták.

A fogyasztóvédelem mellett a kartellügyek is jelen vannak, idén három nagy vizsgálatot zártak le, és a versenytanács több mint nyolcszázmillió forint bírságot szabott ki. A három eljárásból kettőnél közbeszerzési eljáráson játszottak össze a kartellezők. A GVH-elnök, aki korábban a Közbeszerzési Hatóságot vezette, azt mondta, nem igazak azok a baloldali és brüsszeli állítások, amelyek szerint Magyarországon a kormánypártokhoz sorolható gazdasági érdekkör egész ágazatokban szünteti meg a versenyt, miközben sorra nyeri a közbeszerzéseket, amiket áthat a korrupció. “A felvetés hangzatos, ugyanakkor sok minden nincs mögötte. Elég legyen annyit említenem, hogy az Európai Bizottság 12 szempont szerint rangsorolja a tagországokat a helyi közbeszerzések alapján. Ebben a rangsorban a középmezőnyben vagyunk – jegyzem meg – Franciaországgal, Németországgal és a Benelux-államokkal együtt. Ami pedig a verseny ügyét illeti: ott éppen az Európai Bizottság friss kutatásai tesznek hiteltelenné minden Magyarországot támadó kinyilatkoztatást” – mondta.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom