Kövess minket!

Marketing

Online kutatás: Motivált közösségek, avagy válaszok kérdés nélkül

Az online kutatás már rég nem az, amit tíz évvel ezelőtt gondoltunk róla. Hogyan változik ez az izgalmas terület, milyen az élet az online panelen innen és túl, hogyan érhetünk el releváns kutatási eredményeket az egyre nehezebben motiválható válaszadóknál – erről beszélgettünk Dörnyei Ottiliával és Bacher Jánossal, a GfK Hungária munkatársaival. Interjúnk második része.

Minden kutatás alapvető tényezője a válaszadók motiválása.

Bacher János: Ha eljön egy ember egy fókuszcsoportra és beszélget másfél órát, azért kap három-ötezer forintot. Az online paneltagoktól viszont elvárjuk, hogy 20-30 perces kérdőíveket töltsenek ki ingyen, vagy valami minimális díjazás ellenében, esetleg némi nyerési esély ellenében.

Be kell látni, hogy ez így nem működik. Nem várhatunk el közel ugyanakkora hozzájárulást anélkül, hogy megfelelően jutalmaznánk őket. Ha incentive nélkül próbáljuk a válaszadókat a legfurcsább helyeken, Facebookon vagy valamilyen regisztrált adatbázisban megtalálni, biztosak lehetünk abban, hogy a motiválatlanság nem lesz jó hatással a kitöltés minőségére.

Ezért fontos, hogy egyre több olyan eszközünk legyen, amelyek alkalmazásával nem terheljük fölöslegesen a válaszadókat. Régen természetesnek vettük, hogy egy személyes kérdezésnél bekopogunk és 45 percet ott ülünk, mert az emberek úgyis folyton otthon ültek. Most már ez nem így működik. A kérdőíveket a lehető legrövidebben kell tartani, ami kétféle módon képzelhető el: vagy kevesebbet kérdezünk a válaszadóktól, vagy bevetünk olyan eszközöket is, amikor nem kérdezünk a digitális térben, hanem mérünk.

Hogyan segítenek az új technológiák?

B. J. Ma már nem kell feltenni a kérdést, hogy milyen weboldalakon jártál tegnap, vagy milyen webshopokban vásárolsz, hiszen a válaszadó hozzájárulásával a gépéről tudunk információkat gyűjteni. Így aztán a korábbi ötven helyett elég öt kérdést feltenni, a többi adat jön automatikusan. Az egész digitális világ arról szól, hogy rengeteg adat kerül előállításra automatikusan, ám ezek többségét soha senki fel sem dolgozza, mert nincs elegendő hozzáértése vagy a kapacitása. Ezt mi, kutatók viszont meg tudjuk tenni.

Az ilyen típusú adatfeldolgozásra a GfK-nak vannak technológiái. A legegyszerűbb, amikor ugyanazokat a cookie-alapú megoldásokat használjuk, amelyekkel a hirdetők is dolgoznak a digitális hirdetések kapcsán: megjelöljük a felhasználók gépeit, a paneltagjaink hozzájárulásával, és ezekből kiolvasva tudunk olyan információkat gyűjteni, hogy például találkoztak-e reklámokkal, jártak-e bizonyos oldalakon, stb.

A másik módszer: vannak olyan applikációk, amelyeket a válaszadók aktív közreműködésével fel tudunk telepíteni a desktopjukra vagy a mobiljukra, és ezek automatikusan még több információt gyűjtenek. Nem csak a látogatott weboldalakról, hanem arról is, hogy mikre kerestek rá, mobileszköz esetén akár arra, hogy merrefele jártak, stb. A technológia fejlődésével mi, kutatók is elkezdjük alkalmazni azokat a dolgokat, amelyeket a megbízóink a tevékenységük során, más területeken már alkalmaznak.

Dörnyei Otilia: A face-to-face kommunikáció, ami nem működik az oktatásban, ugyanúgy nem működik a kutatásban sem. Most az az irány Nyugat-Európában, hogy bevonó közösségeken kutatunk. El lehet felejteni a reprezentatív kutatást, mondjuk fiatalok csoportján, hiszen nem érjük el őket, keveset tudunk róluk, nem tudjuk őket motiválni. Viszont megtehetjük, hogy olyan embereket vonunk egy kutatási közösségbe, akiknek hasonló érdeklődési körük van, és kimondottan involváltak. Ha a téma iránt érdeklődő, elkötelezett embereket terelünk az online közösségbe, működni fog.

Ha létrehozunk egy úgynevezett kutatási közösséget, azt néhány héttől kezdve akár egy éven keresztül is fönntarthatjuk. Mivel érdekli őket a téma, beszélgethetünk velük, önként válaszolnak. A kulcskérdés a jó motivátor személye, akinek képesnek kell lennie összetartani, mozgatni, jutalmazni a közösséget.

Egy ilyen közösség akár kvalitatív, akár kvantitatív mintán jól működik, és kimondottan alkalmas koncepciók tesztelésére, akár reklámtesztre, insight-gyűjtésre és más minőségi eredmények elérésére.

B. J. Van, amikor még kérdezni se kell. Az emberek manapság ugyanúgy beszélgetnek egymással, mint régen, de nem feltétlenül személyesen, hanem legtöbbször valamilyen elektronikus felületen. Az ilyen beszélgetésnek nyoma marad, ezért nagyon sokszor igen hasznos információkat lehet gyűjteni pusztán kereséssel. Ez a kvázi közösségimédia-elemzés néven elhíresült dolog, amit nagyon sok cég használ arra, hogy a saját márka reputációját kövesse, történik-e olyan a digitális térben, ami a márkának esetleg árthat, mondanak-e jót/rosszat a márkáról.

Ez a módszer sok komoly márkaértéket magáénak tudó cégnél működik. De a közösségi tér sok más típusú kutatásra is alkalmas pusztán az által, hogy meghallgatjuk a fogyasztókat. Itt is insightokat lehet nyerni bármilyen témában: pénzügy, kereskedelem, fogyasztási cikk. Elég figyelni arra, hogy a fogyasztók mit hiányolnak, mit nem találtak meg, hol nem voltak elégedettek a kiszolgálással. Gyakorlatilag megkérdezéses kutatás nélkül nagyon sok kérdést meg lehet válaszolni, nagyon sok ötletet lehet nyerni, amit fejlesztések során felhasználhatnak a márkatulajdonosok. Úgy nyerhetünk értékes információkat, hogy a megkérdezésnek, a válaszadásnak a terhét levesszük a válaszadókról.

Marketing

Dr. Fazekas Ildikó kapta a Magyar Marketing Szövetség Életműdíját

Ebben az évben, a sorban hatodikként az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) igazgatója vehette át a szakmai díjat.

Közzétéve:

Magyar Marketing Szövetség (MMSZ)

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) orientációs értékteremtése keretében minden évben elismeri és bemutatja a legsikeresebb marketingvezetőket, az év legkiválóbb marketing és digitális megoldásait, illetve kampányait, valamint a legjobb városmarketing projekteket. Az MMSZ Tonk Emil Életműdíj ugyanakkor a szakmai szervezet egyik legfontosabb díja, hiszen azzal egy kiteljesedett, a marketingszakma egésze érdekében végzett, eredményes szakmai életutat ismerünk el – mondja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke. Az idei díjazott számára a szervezet elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád alelnök nyújtotta át az elismerést múlt hét csütörtökön, a Várkert Bazár színpadján.

Alig akad olyan szakember hazánkban, aki ne ismerné Dr. Fazekas Ildikó nevét, hiszen elévülhetetlen érdemeket szerzett a marketing és reklámszakma hazai felsőoktatásában (Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar, Budapesti Corvinus Egyetemen, Budapesti Metropolitan Egyetem), a szakma elismertségének és presztízsének növelésében, illetve az etikus reklámozási gyakorlat meghonosításában. A díjazott a marketingszakmából érkezett, ugyanis eredetileg piacszervező szakközgazdászként (akkor még így hívták a marketinget) végzett, majd mielőtt egyetemi oktató lett, olyan cégek marketingeseként dolgozott, mint a Fővárosi Bútor Hangszer Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat, vagy a Caola-Schwarzkopf. Ezt követően Ildikó – a felsőoktatás világából némileg kilépve – a reklám önszabályozása felé fordult és több mint negyedszázada, egészen pontosan 26 éve az Önszabályozó Reklám Testület vezetője.

Nevéhez fűződik többek között a Reklámetikai Kódex folyamatos frissítése is.

Munkáját nemcsak Magyarországon, de külföldön is elismerik. Az Európai Önszabályozó Szervezet (EASA) korábbi elnökeként, jelenleg a szervezet elnökségi tagjaként is aktívan dolgozik. Sőt, kezdeményezésére az öreg kontinensen túlmutató, globális nyomtatékot is kapott a reklámok önszabályozásának megkerülhetetlen kérdése.

Dr. Fazekas Ildikó azt vallja, hogy a marketing művelőinek szeretniük kell a szakmát, és bármilyen pozícióban, szerepkörben is dolgoznak, túl kell lépniük a napi rutinokon, folyamatosan elemezve, vizsgálva az adott piac szempontjából releváns környezeti, társadalmi és fogyasztói közeget, dinamikát.

A szakember szerint a fő szabály mindig az lehet, hogy ne csapjuk be a fogyasztót, mert az már rövidtávon is árt a márkának és ráadásul a reklámba, illetve a szakmánkba vetett hitet is rombolja.

A szakma csodája pedig éppen az, hogy egy fizikai termékből értékkel felruházott, időtálló és életképes márkákat építhetünk. A marketing azért szép és különleges szakma, mert változatos, kreatív és stabil szakmai alapokon nyugvó, mégis rugalmas megoldások folyamatos alkalmazását igényli – vallja a szakember.

A marketingesek számára mára már káprázatosan széleskörű eszközrendszer áll rendelkezésre annak érdekében, hogy hatást érjenek el, mindez ugyanakkor hatalmas felelősséggel is társul

– figyelmeztet Dr. Fazekas Ildikó.

Borítókép: Dr. Fazekas Ildikó

Tovább olvasom

Marketing

Otthonról is élvezhető – Lounge Live a Marketing Summiton!

Greenmarketingről, márkaépítésről, fenntarthatóságról és hasonló forró témákról fognak beszélgetni a hazai top marketingesek az idei Marketing Summit Hungary online felületén, az eszmecserét pedig a Lounge Group látványstúdiójából streamelik élőben szeptember 15-én.

Közzétéve:

Fotó: Lounge Group

Nem kérdés, hogy a marketingszakma óráról órára, sőt, percről percre folyamatosan változik. Az új trendek felismeréséhez fontos részt venni a szakmai fórumokon, így az ember ezeket akár saját maga is tudja alakítani. Mindemellett elengedhetetlen az is, hogy a szakma párbeszédet folytasson, megvitassa azokat a kérdéseket, amelyek a piac és az iparág jövőjét befolyásolják.

Ennek a párbeszédnek teremt ebben az évben is kiváló platformot a Marketing Summit Hungary konferencia, ahol a hazai marketingszakma legbefolyásosabb és legmeghatározóbb emberei értekeznek a legizgalmasabb témákról.

Azonban, ha valaki személyesen nem tud jelen lenni a konferencián, a Lounge Group és az eseményt szervező Magyar Marketing Szövetség lehetőséget kínálnak arra, hogy online is be lehessen kapcsolódni a beszélgetésekbe, így egy érdeklődő sem marad le a legfrissebb marketingtrendekről.

„Az utóbbi években történt események következtében érezhetően átalakult az emberek élete, a digitális léthez való viszonya. Sokan vannak, akik már a munka területén is a mindennapjaikat online platformokon töltik, ezáltal csökkent a személyes jelenlét. Mindemellett erősödött az emberek multitasking képessége is, egyszerre szeretnek több dologgal foglalkozni.

Ebből kifolyólag és a Magyar Marketing Szövetséggel folytatott sikeres együttműködéseinknek köszönhetően szeretnénk tartalmat és tudást szolgáltatni azoknak, akik nem tudnak személyesen jelen lenni a szeptemberi konferencián.

Mindemellett azokat is szeretném megnyugtatni, akik ott lesznek a helyszínen, hiszen a Lounge Group látványstúdiójánál élőben is követhetőek lesznek a beszélgetések, valamint a későbbiekben online felületeinken is elérhetővé tesszük azokat” – mondta el Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója.

Szeptember 15-én 10 órától Juhász Bálint műsorvezető fog online beszélgetni többek között Bánhegyi Zsófiával, a Szerencsejáték Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatójával, Szabó Bélával, a Telekom márka- és kommunikációs igazgatójával, de jelen lesz még Csikesz Erika is a TV2 Csoport részéről.

A részletes programot és a beszélgetéseket az alábbi linken lehet követni: www.marketingsummit.hu/live

Tovább olvasom

Marketing

Megjelent a “Mentés másként” kampány első filmje (videó)

Már látható a televíziós csatornákon az év egyik legnagyobb társadalmi célú kampánya, a “Mentés másként” első filmje, amely az elsősegélynyújtás és az önkéntes véradás fontosságára hívja fel a figyelmet – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Az Országos Mentőszolgálat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közös újraélesztési bemutatója egy Combino villamoson a budapesti Széll Kálmán téren. MTI Fotó: Marjai János

Azt írták: az elkerülhető halálozások számát nemcsak az egészségügy csökkentheti, hanem “mi is”.

Vannak ugyanis olyan megelőzhető halálesetek, amelyek gyakran a hétköznapi embereken múlhatnak – nagyon sokan azonban félnek segítséget nyújtani.

“Pedig sokkal nagyobb bajt okozhatunk, ha nem csinálunk semmit” – tették hozzá, kiemelve: bizonyos helyzetekben – például szívinfarktus vagy stroke esetén – az időfaktor nagyon kritikus, ilyenkor a laikus segítség is életet menthet.

A kampány első kisfilmjében Szerdahelyi Roland történetét ismerhetik meg, aki lélekjelenlétével és határozott fellépésével megmentette egy ember életét. Évente csaknem 8000 hirtelen szívhalál történik az utcákon, ezen emberek kétharmada megmenthető lenne, ha időben megkezdenék az újraélesztést, úgy, ahogy Roland tette – írta közleményében az alapítvány.

“Nagyon pici dolgokkal is tudunk egymáson segíteni!”

– hangzik el a filmben, példaként említve a 112-es segélyszám felhívását.

A filmet itt is megnézheti:

A Médiaunió kampányának célja változtatni az emberek hozzáállásán, hogy felismerjék az életveszélyes helyzeteket, tudjanak és merjenek segíteni, elhiggyék, ők is képesek rá, valamint az, hogy az emberek ismét fontosnak tekintsék a véradást, és minél többen váljanak rendszeres véradókká – írták.

A Médiaunió Alapítvány 2008-ban azért jött létre, hogy minden évben nyilvánosságot biztosítson valamelyik fontos társadalmi ügynek. Az elmúlt években – többi között – a műanyag palackok szelektív gyűjtésének fontosságára, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére hívták fel a figyelmet, tavaly pedig a koronavírus-járvány társadalmi tanulságaira koncentráltak.

Tovább olvasom