Kövess minket!

Marketing

Olvadás vagy áttörés a piackutató szakmában?

Bán Csilla beszámolója a Kutatás 2014 Konferenciáról. A szakember benyomása szerint a piackutatási szakmát évek óta jellemző passzivitás helyébe kiútkeresés látszik lépni. A jövőt illetően több stratégiai irányt is felvázoltak a résztvevők.

Bán Csilla

Olvadásként, vagy a piackutató szakma közhangulatát érzékelve talán áttörésként is értékelhető a Szinapszis által támogatott és szervezett, harmadik alkalommal megrendezett Kutatás Konferencia. A piackutató szakmát évek óta sújtja a recesszió és a belső megosztottság. Ugyanakkor a konferencián résztvevő cégek képviselőitől egyértelműen a kiútkeresés, a saját feladatuk és helyük újradefiniálásának igénye fogalmazódott meg.

Erre a belső igényre jól rímelt a Kutatás 2014 idei vezérgondolata, amely az innovatív, előremutató kutatás volt. A zömében ügynökségi és vállalati piackutatókból álló közönség több stratégiát is felvázolt. Az egyik kézenfekvő megoldás az egyre inkább elérhető és speciális igényekre szabható technológiák alkalmazása a marketingkutatási módszertanokban. Sok szó esett az online kutatási közösségekről, amelyek Magyarországon éppen hogy megjelentek, de amelyek a nyugat-európai és észak-amerikai térségben a leggyorsabban növekvő módszertani szegmenst képviselik. A specializált online panelek, valamint az online kvalitatív megoldások már meghonosodtak, így az előadók tényleges tapasztalatról is beszámolhattak.

A próbálkozások ellenére Magyarországon eddig kevés sikerrel alkalmazott másik piackutató-stratégiát Koska Gábor, a párizsi Added Value ügyfélkapcsolati igazgatója vázolta fel. Cége kutatási megoldások mellett stratégiai tanácsadói szolgáltatást is kínál ügyfeleinek. Ennek keretében a kutató partnere a megbízónak, a tanácsadás sikerességének alapja nagyrészt múlik az ügyfél együttműködésén (a megbízó a kutatót beavatja a vállalati döntésekbe, a kutatás területén túlmutató üzleti információt is megoszt a kutató-tanácsadóval). Az előadást követő vitából azonban leszűrhető, hogy az egyébként egyértelmű előnyöket ígérő modell nemcsak a kutatói oldal felkészületlensége miatt, hanem a megbízói oldalon tapasztalható beidegzősek és bizalmatlanság miatt sem nyert eddig teret Magyarországon.

A harmadik kutatói stratégia bizonyos klasszikus kutatási tevékenységek magas szintű művelése. Ezt az irányt képviselte Hoffmann Márta, a TNS-Hoffmann ügyvezető igazgatója is, aki a jelrendszerek tudományának, a szemiotikának a piackutatásban való alkalmazásáról beszélt. A szemiotikai elemzéseket a marketingkutatásban esetenként határokon túlnyúló szakértői csapatok készítik. Mindez egyelőre niche terület, fel kell kelteni erre az ügyféligényt. Maga a példa ugyanakkor rámutat arra, hogy a magas minőségű elemzési munka hozzáadott értéket és versenyelőnyt teremt.

A kétnapos eseményen tapintható volt az a vélemény, hogy a tradicionális kutatási tevékenységek mellett nem fenntartható a szakma. Ennek több oka is van. A kívülről érkező technológiai szereplők versenytársakká lettek, a marketingbüdzsék pedig folyamatosan csökkenek. A változás szükségességét a kutatók is felismerik. Természetesen a külső kényszerítő hatások mellett nem is tehetnek másként. Kertész Balázs, a Szinapszis kutatási és innovációs igazgatója előadásában többek között a Google piackutatási szereplőként való megjelenéséről szólt. Máth András, a Ringier kutatási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatóügynökségek ne dugják homokba a fejüket, hiszen a médiacégek és a technológiai vállalatok is rohamos léptékben építik fel elemzői csapataikat.

És akkor még nem is beszéltünk a továbbra is kevés figyelmet kapó tényről, hogy az állam, mint megrendelő is megkerülhetetlen szereplője lett a kutatási iparnak. Egyes becslések szerint az állam idén 30 százalékos résszel képviselteti magát a piackutatásban elköltött értéknek.

Számos kihívással szembesül tehát a kutató szakma, de talán ennél több megoldási lehetőség adódik. A konferencia egyértelműen mutatja, hogy a márkázott megoldások mindenhatóságáról szóló paradigma megdőlni látszik, eljött a kísérletezés kora. Ebben a folyamatban a szakmán belüli és más szakmákkal zajló párbeszéd, valamint a tudásmegosztás alapvető fontosságú. A Kutatás 2014 Konferencia ebben bizonyosan fontos elem. A rendezvényen elhangzott előadások az alábbi linkre kattintva letölthetők: https://www.mediapiac.com/konferencia/Kutatas-2014/27/.

 

A cikk szerzője Bán Csilla, a Szinapszis Kft. kvalitatív igazgatója. A Szinapszis a Médiapiac Konferenciával együtt megrendezett Kutatás Konferencia társszervezője, támogatója és programfelelőse immár harmadik éve.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom