Kövess minket!

Marketing

Okoseszközök és appok Magyarországon

Hamarosan többségbe kerülnek az okoseszközök, miközben a használatuk tudatosságán még akad fejleszteni való. Részben ezt a célt szolgálja az Appra magyar! verseny, melyen médiás fejlesztéseket is díjaztak.

Az elmúlt 3 év során teljesen átrendeződött a hazai mobilpiac: hamarosan az okos eszközök abszolút értelemben is többségbe kerülnek, míg a „hagyományos” készülékek aránya folyamatosan csökken. Ezt a tendenciát támasztja alá az eNET által szeptemberben végzett felmérés is (N=1000 fő, 18+ internetezők): a kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 47 százaléka már rendelkezik okostelefonnal, és mindössze 15 százalék azok aránya, akik nem tervezik a közeljövőben bevezetni életükbe az új innovációt. A táblagépek száma is permanensen bővül, 100 netezőből 15-nek van ilyen eszköze, míg további 23 százalék tervezi beszerzését.

Magyarországon az Android felhasználók aránya továbbra is meghatározó: az okostelefonnal rendelkező felnőtt internetezők közel négyötöde használja ezt az operációs rendszert. Ugyanakkor a Windows Phone tulajdonosok száma is növekedést mutat, minden tizedik internetező okostelefon-tulajdonos készülékén ez fut. Az iOS-t választók aránya mindössze 5 százalék.

Az okostelefonok legnépszerűbb funkciója a telefonálás (hívásfogadás naponta: 94%, hívásindítás naponta: 90%) után az ébresztőóra és időzítés, a megkérdezettek 75 százaléka használja ezt a programot napi rendszerességgel. Ezt követi az SMS-küldés (52%) majd az internetes böngészés (az emberek 50%-a szörföl naponta a neten készülékéről), míg a közösségi médiához kapcsolódó appokat a válaszadók 47 százaléka használja napi szinten. A hatodik leggyakrabban használt funkció az emailezés (43%), a hetedik pedig az időjárás-előrejelzés (38%) – állapítja meg az eNET.

 

A kutatás eredményei szerint egyre több alkalmazást töltünk le telefonunkra: a megkérdezettek 66 százaléka minimum 10 appot telepített készülékére, de ez nem jelenti azt, hogy mindet használnánk is. A válaszadók fele kevesebb, mint 5 programot futtat rendszeresen készülékén, kicsivel több, mint harmaduk 6-10 app-pal teszi színesebbé az életét, és pusztán tizedük használ 11-20 fejlesztést. A válaszadók mindössze ötöde frissíti appkészletét hetente legalább egyszer, harmaduk havonta 1 alkalomnál is ritkábban tölt le új programokat, míg hatoduk egyáltalán nem él ezzel a lehetőséggel.

A készítők szerint az eredmények azt is tükrözik, hogy még van hova fejlődni tudatos mobileszköz-használat területén. Többek között ezt a célt szolgálja az Appra magyar! kampány is, melynek a napokban hozták nyilvánosságra az eredményeit.

A győztes appért járó díjjal (forrás: Appra magyar! FB oldala)

A versenyen az év alkalmazása díjat az Artanis Design Kft. iMenetrend vasútimentrend-keresője nyerte el. A gálán emellett díjaztak szakemberkereső alkalmazást és különleges játékélményt biztosító kincskereső játékot is, míg a közönségdíjat egy traffipaxfigyelő mobilos megoldás kapta. Médiás szemmel izgalmas fejlesztés az Appsters Kft. MinDig TV applikációja (az Életmód kategória nyertese). Az ingyenes applikáció segítségével kiváló képminőséggel, élőben nézhetők televíziós csatornák (M1, M2, DunaTV, Duna World, euronews 4 nyelven, hatoscsatorna), és hallgathatók rádióállomások (Kossuth, Petőfi, Bartók). A Játék kategória egyik díjazottja, az Attrecto Innovations FilmDrops applikációja segítségével pedig interaktív videókat nézhet a mobilján a felhasználó. Itt érhető el a Chili vagy Mangó interaktív filmsorozat, amely lehetőséget ad arra, hogy a néző beleszóljon a történetbe és kedve szerint irányítsa a szereplőket.

Grósz Judit, a versenyt kezdeményező és támogató Microsoft új technológiák meghonosításáért felelős vezetője szerint az érdeklődés azt mutatja, hogy Magyarországon sokan kívánnak a jövőben is mobilalkalmazás-fejlesztéssel foglalkozni. Ugyanakkor több applikáció dizájn, kezelőfelület vagy funkcionalitás szempontjából még jelentősen elmarad a nemzetközi sztenderdektől.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom