Kövess minket!

Marketing

Ő volt 2017 legsikeresebb írónője

Álneve miatt sokan azt sem tudták, hogy Borsa Brown magyar.

A népszerűségi listák alapján Borsa Brown volt 2017 legsikeresebb írónője. Az Álomgyár kiadó szerzője Az Arab című sorozatának köteteivel minden eladási toplistát többször vezetett, eddig megjelent nyolc könyvét több mint 100 000 példányban adták el, kétszer is jelölték Aranykönyv díjra. Legsikeresebb regényét hamarosan tizedjére kell utánnyomni, mert minden példányt elkapkodtak a boltok polcairól. Legutolsó könyvének bemutatójára majd ezer ember ment el, volt köztük, aki öt órán át várt, hogy dedikáltassa a könyvét – olvasható a közleményben.

Borsa Brownról sokan mégis azt sem tudják, hogy magyar származású és álnéven ír. Az írónő két gyermek édesanyja, Vácon él családjával, és mielőtt főállású írónő lett volna, egy multicégnél dolgozott.

“A harmadik könyvem írásakor tettem félre minden egyéb munkát és kezdtem teljes egészében az írásra koncentrálni. Az első regényemet (A maffia ágyában-t) egyébként csak saját szórakoztatásomra írtam. Barátnőm unszolására küldtem be kiadóknak. Álnevem azért van, mert a magánéletet nem szerettem volna keverni a munkával, ráadásul többnyire autentikus témában írok, és túl életszerűtlen lett volna például egy arabos sorozaton egy magyar író neve. A Brown az adott volt (barna haj), a Borsa pedig egy mozaikszó. A nagylányom Bíborka, de csak Borcsinak becézzük, ő a BOR. A kislányom Sarolta, ő a SA. Így lettem: Bor-Sa” – mondta.

“Hiszek a szavak erejében. Hiszem, hogy egyetlen szóval is békét lehet kötni ebben a veszett világban, és hiszem, hogy a lelke mélyén minden ember egyforma. A könyveknek üzenetük van. Nem csak az enyémnek, hanem mindegyiknek. Olvasás közben az ember sok olyan helyzettel találkozhat, ami a való életben nem jön vele szemben, ne felejtsük el, hogy az olvasás szórakozás. Ahány könyvet olvasol, annyiszor élsz” – tette hozzá Borsa Brown.

Marketing

Gyanús internetes reklámokra hívja fel a figyelmet az NMHH

Érdemes fenntartásokkal kezelni a gyanúsan csábító, hangzatos ígéreteket tartalmazó reklámokat az interneten – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Közzétéve:

Pixabay

Tájékoztatásuk szerint az internetes hirdetések mintegy 20 százaléka úgynevezett “hidden” reklám, amelyek legtöbbször extrém figyelemfelkeltőek, sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotókat használnak, valamint hangzatos ígéreteket tartalmaznak, amelyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása.

A megtévesztő reklámokat arról lehet például felismerni, hogy a termék weboldalának fejlécében halmozódnak a tudományosnak ható szervezetek logói, az oldalon megjelenő “vásárlói vélemények” egytől egyig szélsőségesen pozitívak, sürgetik a vásárlási szándékot, a termékről “szakértő”, “tudós” vagy a termék megalkotója nyilatkozik és túlzó állítások olvashatók a termékről

– írta az NMHH.

Hozzátették, ezeknél a reklámoknál meghatározhatatlan a reklámozó cég, személy vagy ismeretlen a reklám célja, valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes, vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a felhasználótól próbál pénzt kicsikarni.

A médiahatóság kutatása szerint napi szinten majdnem 800 ezer emberhez jutnak el a “hidden” reklámok, egy ember fél év alatt több mintegy 300 ilyen hirdetéssel találkozik. Az ebbe a kategóriába tartozó hirdetések legnagyobb része valamilyen étrendkiegészítő, vagy az életmód, az egészség azonnali javulását ígérő “csodaszer”, és mivel a krónikus betegségek alapvetően az idősebb korosztályt érintik, így ezek a hirdetések jellemzően őket célozzák meg.

Ilyen reklámokkal lehet találkozni a közösségi oldalakon (Facebook, YouTube), a különböző keresők felületein (Google), valamint a hagyományos oldalakon is, de a legtöbb internetező a Facebookon megjelenő “hidden” reklámokat tölti be – olvasható a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kiemelten figyel a GVH a családok védelmére a tisztességtelen reklámokkal szemben

Kiemelten figyel a családok védelmére a tisztességtelen piaci reklámokkal szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt is elmondta: az aggasztó jelenségek miatt családbarát munkacsoport létrehozását kezdeményezték.

Közzétéve:

Pixabay

Rigó Csaba Balázs a lap keddi számában közölt interjúban hangsúlyozta:

az utóbbi időszakban azt vették észre, hogy a gyermekek, az idősek és a betegek mellett a családok is a megtévesztő reklámok, az agresszív, tisztességtelen marketing kiemelt célpontjai lettek.

A jogellenes kereskedelmi akciók elsősorban az online térben, a közösségi médiában érik el a családokat. “A Fogyasztóvédelmi Kerekasztal munkáját segítve igyekszünk meghatározni, miképpen lehet az eddiginél nagyobb jogvédelmet garantálni a családoknak” – mondta a GVH elnöke.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy válsághelyzetekben a független hatóságoknak is van tennivalója. “Elemezzük például, hogy a kereskedelmi ágazat egy-egy részében miért ugranak meg az árak: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, esetleg a nyersanyagkínálat miatt tapasztalható-e a drágulás vagy a résztvevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje miatt. Ha utóbbira utaló jeleket tapasztalunk, azonnal lépünk” – ismertette.

Hozzátette ugyanakkor, az nem jogellenes, ha egy áruház megemeli egyes termékeinek árát, hogy kompenzálja azt a kiesést, amit az ársapkás árucikkek forgalmazása okoz, az már más kérdés, hogy etikus és korrekt-e.

A GVH vizsgálódik majd az élelmiszerkereskedelemben, de azt megelőzően piaci konzultációba kezdett. “Nemrég a Pékszövetséggel találkoztunk, a jövő évben pedig egy élelmiszeripari érdekképviselettel és további ágazatok képviselőivel egyeztetünk” – mondta.

Az úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálat formájában a GVH-nak megvan a rövid határidejű és hatásos eszköze arra az esetre, ha a gazdaság valamely szektorában rendellenes jelenségek mutatkoznak.

“Ha alappal feltételezhető, hogy a piaci verseny torzul vagy korlátozódik, és sürgős beavatkozás indokolt, ilyen eljárásba kezdünk”

– fejtette ki, és megjegyezte, hogy az utóbbi időszakban nemcsak az élelmiszerkereskedelemben, hanem az energiahatékonysági megoldások terén is tapasztaltak piaci problémákat, ezek előzetes elemzése jelenleg is zajlik.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy a GVH-hoz érkezett beadványok több mint felét idén is a fogyasztóvédelmi megkeresések adták.

A fogyasztóvédelem mellett a kartellügyek is jelen vannak, idén három nagy vizsgálatot zártak le, és a versenytanács több mint nyolcszázmillió forint bírságot szabott ki. A három eljárásból kettőnél közbeszerzési eljáráson játszottak össze a kartellezők. A GVH-elnök, aki korábban a Közbeszerzési Hatóságot vezette, azt mondta, nem igazak azok a baloldali és brüsszeli állítások, amelyek szerint Magyarországon a kormánypártokhoz sorolható gazdasági érdekkör egész ágazatokban szünteti meg a versenyt, miközben sorra nyeri a közbeszerzéseket, amiket áthat a korrupció. “A felvetés hangzatos, ugyanakkor sok minden nincs mögötte. Elég legyen annyit említenem, hogy az Európai Bizottság 12 szempont szerint rangsorolja a tagországokat a helyi közbeszerzések alapján. Ebben a rangsorban a középmezőnyben vagyunk – jegyzem meg – Franciaországgal, Németországgal és a Benelux-államokkal együtt. Ami pedig a verseny ügyét illeti: ott éppen az Európai Bizottság friss kutatásai tesznek hiteltelenné minden Magyarországot támadó kinyilatkoztatást” – mondta.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom