Kövess minket!

Marketing

″Nyugodtan nevezhetnénk magunkat sportnagyhatalomnak″

Sportolóink érvényesülését gyakran olyan bosszantó hibák akadályozzák, mint az elégtelen idegennyelv-tudás vagy az, hogy a sportvezetők diplomácia címszó alatt csak akkor emelik fel a telefont, ha szükségük van valamire. Kelet és Nyugat között még mindig nagy a különbség, bár lassan itthon is elfogadottá válik például a sportmenedzserek vagy a sportpszichológusok igénybevétele – derül ki Rácz Felixnek, a Felix Promotion vezetőjének szavaiból. Pedig tehetségeknek nem vagyunk híján.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg, a Sportos nyár melléklet részeként. A melléklet további anyagai elolvashatóak itt, itt és itt.

 

Rácz Felix

Rengetegen kavarnak a sport és a sportolók körül, s közülük sokan sportmenedzsernek nevezik magukat.

Sajnos.

 

Annál is inkább aktuális a kérdés: mi az, amivel egy valóban professzionális sportmenedzser képes támogatni a sportolót?

Megfordítanám a kérdést. A menedzser szakmaiságát elsősorban az általa képviselt sportolók minősége adja, és az időtáv, ami alatt együtt dolgoznak. Gyakran megtörténik, hogy egy menedzser nagyon szuggesztív, meggyőzi a sportolót, hogy majd népszerűsíti, segít neki különböző területeken, megpróbál támogatókat szerezni, aztán fél év után kiderül, hogy mégsem működik a dolog. Én büszke vagyok a csapatra, amellyel együtt dolgozom, mert semmit sem ígérünk felelőtlenül, és nem hitegetünk sem sportolót, sem támogatót…

A sportoló számára az a legfontosabb, hogy teljesíteni tudjon, és a sportmenedzsment feladata, hogy az ehhez szükséges hátteret biztosítsa: anyagiakat, eszközöket, médiaképviseletet. Magyarországon nem is gyerekcipőben, hanem egyelőre mezítláb jár a sportmenedzsment, az elfogadottsága viszont egyre nő. Régebben azt tapasztaltuk, hogy ha valaki azt mondta, “hívd fel a menedzseremet, beszéld meg vele!”, akkor fellengzősnek gondolták. Pedig nem arról van szó, hogy a sportoló fellengzős, hanem egyszerűen a mi dolgunk az érdekeinek képviselete például a marketinges együttműködésekben, hiszen a sportoló gyakran nincs tisztában a saját piaci árával. Ez a cégeknek is jobb, mivel a szerződésekben most már olyan kitételek szerepelnek, mint hogy milyen médiamegjelenést tud “produkálni” a sportoló, milyen rendszerességgel, hol stb.

 

Hogyan találtok egymásra a sportolókkal: ők jönnek, vagy ti kutakodtok?

Ezt most kicsit szomorúan mondom: el vagyunk kényeztetve. Tavaly 117 sportoló keresett meg minket, olimpikonoktól a junior korosztályosokig. Vannak olyan sportolók, akik “beesnek” hozzánk rokonokon, ismerősökön, támogatókon keresztül, és vannak olyanok, akikkel kifejezetten mi szeretnénk együtt dolgozni. Az arány nagyjából 80-20 lehet az előbbiek javára.

 

Számos sport esetében már akkor komoly beruházásokat kell tenniük a szülőknek, amikor a gyerekről még csak annyit lehet tudni, hogy tehetséges. Ekkor még szó nincs karrierépítésről, a pénz csak arra megy, hogy kiderüljön, a csemete valóban alkalmas-e élsportolónak. Mi az a szint, ami felett elengedhetetlen a sportmenedzserek alkalmazása?

Eleve nem foglalkozunk 16-17 évesnél fiatalabb sportolóval, mivel ennél fiatalabb korban még pusztán a fizikuma vagy a gyér mezőny miatt is érhet el valaki nagyon jó eredményeket. Aki nincs az aktuális korosztályos ranglista első három helyezettje között, azzal nem dolgozunk együtt. Nálunk – ahogyan egy újságíró megfogalmazta – a “leggyengébb” sportoló is Európa-bajnok.

Nagyon komplex kiválasztási folyamat zajlik nálunk, e szempontból messze a legfontosabb, hogy valaki hosszú távon tudjon teljesíteni, mert csak erre lehet építeni. Az szintén lényeges, hogy mennyire kommunikatív és nyitott a sportoló. És bármennyire is szokás az ellenkezőjét állítani, az is számít, hogy valakinek a megjelenése lehetővé teszi-e, hogy mások számára szimpatikussá váljék. Ha ez a hármas csomag rendben van, az nagymértékben megkönnyíti a munkánkat.

 

A sportos nyárnak a nézők csak örülhetnek, beszélgetésünkkor a foci-Eb-n már túl vagyunk, az olimpiára még csak készülünk. A sportmenedzsereknek azonban munkás lehet ez az időszak. Mi a teendő Berki Krisztián vagy Kovács Sarolta ügyeiben, akik egyaránt mennek az olimpiára?

Krisztiánnal még mindig az építkezés fázisában vagyunk, hiába világbajnok ugyanis, a nevét meghallva sokan még mindig az azonos nevű önjelölt playboyra asszociálnak. Előfordul olyan is, hogy valaki a neve miatt rákattint egy cikkre, ám az nem róla szól. Ezért igyekszünk a vele foglalkozó anyagokba valahogyan belecsempészni, hogy “tornász”. Krisztiánt egyébként februárban vettük át, akkor a Facebook-oldalának 153 követője volt, most közel tizenötezer. A népszerűsítő kampány jól működik, szurkolói pólókat gyártottunk a rajongóknak, a nyereményjátékok győzteseinek egy része együtt vacsorázhat vele. A kampány október–novemberben is tart majd, hogy fenntartsuk az érdeklődést, mivel – ezt nem szabad elfelejteni – az olimpia után is van élet. 2016-ban lesz legközelebb nyári olimpia, a támogatókat addig is ki kell szolgálnunk.

 

Mennyire fontosak a szponzori bevételek egy profi sportoló számára?

Nemrégiben a Forbes közölt egy ranglistát a legjobban fizetett sportolókról. Az első két helyezett bevételeinek a 70-80 százaléka a meccsekből származik, míg a harmadik helyezett Tiger Woods esetében a bevételek ugyanekkora hányada reklámokból folyik be. Magyarországon jó, ha pár milliót össze lehet gereblyézni támogatásokból. Az itthoni torta kicsi, és ezen sok sikeres sportolónak kell osztoznia. Csak annak van esélye a szelete növelésére, aki mellett profi csapat áll, amely megfelelő, presztízsértékű megjelenésekhez segíti hozzá.

Az nem probléma, ha egy cégnek csak pár százezer forintja van éves szinten. Azt is értékelni kell! Sokszor viszont nagyobb gondot okoz, hogy egy Trabant áráért két Porschét szeretnének vásárolni, és hogy az esetleges együttműködés csak az ő számukra lenne előnyös. Mi nem “adjuk” és küldjük bárhova a sportolóinkat. Ilyen téren is szelektálunk.

 

Van arról képed, hogy mennyi prémium sportoló versenyez a legkomolyabb szponzorokért?

Ha csak a világversenyeken már érmet nyerőket vagy az olimpián éremre esélyeseket nézzük, durván tizenöt-húsz emberről beszélhetünk. Ők lehetnek izgalmasak a prémium támogatóknak.

 

Az egyértelmű, hogy a futball körül borzasztó mennyiségű legális és illegális pénz mozog. Mely sportok monetizálhatóak még Magyarországon?

Idehaza nagyon teljesítményorientáltak vagyunk, és rögtön csalódottságot érzünk, ha egy aranyesélyes “csak” ezüstöt visz haza. Globálisan viszont az a tendencia, hogy nem feltétlenül csupán a teljesítmény fontos, hanem a sportoló személyisége is, az a plusz, amit az eredménye mellé tud rakni, például egy interjúban vagy egy show-műsorban. De visszatérve a kérdésre: Magyarországon a foci (ezen belül is a nemzetközileg jegyzett magyar játékosok), az ökölvívás (bár most már kevésbé) és újabban a kézilabda mozgat meg jelentős pénzeket. Aztán nagy űr következik, és jön a többi sportág.

 

Van abban a mondásban igazság, hogy egy ember – például Usain Bolt – magával tud húzni egy sportágat?

Abszolút van benne igazság, nálunk is van példa erre, lásd Talmácsi, aki előtt nem nagyon foglalkozott senki itthon a motorsporttal, vagy annak idején Kovács Kokó István és a profi ökölvívás esete. De más sportágakban is találunk példát: az Eb-ezüstérmes Deák Nagy Marcell atlétikában, Hanga Ádám kosárlabdában, Berki Krisztián tornában vagy Gyurta Dani úszásban. Ahhoz képest, hogy mekkora ország vagyunk, nyugodtan nevezhetnénk magunkat sportnagyhatalomnak. Tehetségekben nincs hiány, támogatásban már annál inkább. A szponzoráció egyelőre gyakran ad hoc módon működik, nincs egységes koncepció. Nem szeretek politizálni, de az tény, hogy a jelenlegi politikai vezetés elég sportorientált, és ennek látszik az eredménye.

 

Usain Bolt az apró Jamaicát képviseli, és mégis rengeteg szponzor keresi a kegyeit. Játsszunk el a gondolattal: egy magyar sportoló ér el orbitális világcsúcsokat. Láthatnánk őt nemzetközi kampányokban?

A magyar sportolók nem túl eladhatóak még, azon egyszerű oknál fogva is, hogy nagyon kevesen beszélnek a magyaron kívül más nyelveket folyékonyan. Az általunk képviselt sportolók 90 százaléka szerencsére jól beszél valamilyen idegen nyelven. A másik hátrány, hogy a magyarok nagy része valamilyen oknál fogva ritkán tud folyamatosan a vérkeringésben maradni, és hosszabb távon jó eredményeket szállítani. Valamiért az egyszeri kiemelkedő teljesítményre vagyunk beállítva. Az igazi nagy nemzetközi sztárok jelenléte ezzel szemben folytonos és maradandó.

 

Mi ennek az oka? Lélektanilag nem vagyunk megfelelően kalibrálva?

Nem tudni, mi az oka. De ha már lélektan: itthon sokan még mindig ódzkodnak a sportpszichológusoktól. Azt gondolják, hogy ha szakemberhez fordulnak tanácsért, akkor mások betegnek gondolják őket, pedig ez Nyugaton teljesen természetes együttműködés.

Az okok viszont ezen túlmutatnak. Magyarországon én elsősorban a szakmai, azaz megfelelő edzői háttér, a folyamatos képzés vagy önképzés hiányában látom a probléma forrását. Egy edzőnek komplexnek kell lennie: jó pedagógusnak, jó pszichológusnak és nem utolsósorban szakmailag naprakésznek. Van egy jelenleg is aktív edzőgárda, amely ma is a 6-3-ból szeretne megélni… Ez már lecsengett!

 

Kik azok, akik itthon igazán eladhatóak, vagy eladhatóak voltak az utóbbi tíz évben?

Szávay, Kokó, Talmácsi a régi gárdából, az újak közül Gyurta, Berki, Kovács Katalin vagy akár Kozák Danuta. A mostani generáció képviselői az internetnek köszönhetően sokkal nyitottabbak, jobban látják, mire van igény, reagálnak a rajongói jelzésekre. Nem öncélúan exhibicionisták, képesek szerényen, de magabiztosan kezelni a kommunikációs helyzeteket.

Berki Krisztián

 

Nézzünk egy másik kommunikációs kérdést: mi lehet az oka annak, hogy olyan reménytelen a sportdiplomáciánk? Gondoljunk csak az olyan fiaskókra, mint az ukrán–lengyel foci-Eb-t megelőző, (ön)hitegetéssel teli, majd elbukott versenyfutás vagy a Nagy Laci ügye körüli bénázás.

Megint vissza kell kanyarodnom többek között a nyelvismeret hiányára: a magyar sportvezetők közül például még mindig nagyon kevesen képesek jól kommunikálni idegen nyelveken. Talán ebben van némi változás a mostani sportpolitikusok körében. A magyarok sok rossz szokásának egyike továbbá, hogy csak akkor hívunk fel valakit, amikor szükségünk van valamire. Ez külföldön teljesen másképp működik. A diplomácia nem csupán abból áll, hogy amikor meg kell pályázni valamit, és szükségünk van valamire, előrukkolunk egy rendkívül jó projekttel, és a prezentáción odaajándékozunk két puli kutyát, meg viszünk magunkkal három dekoratív lányt, és tolmácson keresztül kommunikálunk. A kapcsolatokat folyamatosan kell ápolni minden kompetens és még nem kompetens döntéshozóval, és hosszú távon kell gondolkodni, mert csak így fogadják majd el az alkalmasságunkat.

Marketing

Húsz busz árát égette el eddig a főváros a reklámtenderen

Tovább tart a fejetlenség a BKV reklámtendere kapcsán: a két év halogatás után szeptember elején végre kiírt eljárás mindössze alig egy hónapot ért meg és október közepén már vissza is vonták.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

A pályázati dokumentációban az olvasható, hogy a közbeszerzést eredménytelennek minősítették, de “valószínűsíthetően” megismétlik majd – számol be róla a Világgazdaság. Hozzáteszik: az okokról a tömegközlekedési vállalat azt írta a Népszava megkeresésére, hogy az érdeklődő cégek részéről számos kérdés és észrevétel érkezett a társaság felé, ebből kifolyólag szükségessé vált a kiírás újbóli áttekintése. Erre viszont az ajánlattételi határidő közelsége miatt már nem volt lehetőség, ezért inkább visszavonulót fújtak.

A döntés változatlanul fenntartja a 2019 novemberében létrejött, Budapest és a BKV költségvetése szempontjából kifejezetten hátrányos állapotot. Az akkor frissen főpolgármesterré választott Karácsony Gergely első intézkedéseinek egyikeként megtorpedózta a már csak aláírásra váró reklámtendert. A még a Tarlós érában – hosszas huzavona után – lebonyolított közbeszerzésre a francia hátterű multi, a JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) érvényes ajánlatot nyújtott be és

havi 142 millió, évi több mint 1,7 milliárd forintot fizetett volna a járműágazathoz, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek négy plusz opcionálisan további négy évre szóló hasznosítási jogáért.

Csakhogy erre a pénzre máig nem ismert indokból a közgyűlés a főpolgármester indítványára nemet mondott, a megállapodás megszületését pedig egy határozattal ellehetetlenítette.

Ezzel érvényben maradt az az évtizedes modell, hogy a budapesti tömegközlekedés reklámfelületeit a Peron Reklám Kft. és a Promix Zrt. hasznosítja, amelyért havonta összesen 63,7, évente tehát körülbelül 765 millió forintot szed be a főváros a két cégtől. Ez körülbelül két és félszer kevesebb annál, mint amit a JCD ajánlott.

Karácsony Gergely ugyan azonnal megígérte, hogy új közbeszerzést folytatnak le a tárgyban, amely eredményeképp jóval magasabb összeghez jut majd hozzá Budapest, mindez azonban máig nem valósult meg. Sőt, az immáron szinte napra pontosan két éve tartó helyzet súlyos veszteségeket termel: a BKV naponta nagyjából 2,6 millió, havonta mintegy 80 millió, évente csaknem egy milliárd forintot bukik.

Tehát ebben az ügyben 2019 novemberétől 2021 októberéig majdnem kétmilliárd forintot égetett el a városvezetés, miközben a Covid-járvány nyomán bezuhant utasforgalom enyhítésére a tömegközlekedésnek minden forintra szüksége lenne. Nem beszélve arról, hogy a folyamatosan járműproblémákkal küszködő BKV-nak ebből az összegből hozzávetőlegesen húsz, teljesen új buszt is lehetett volna vásárolni.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester a BKV Zrt. új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbuszainak forgalomba állítása alkalmából tartott rendezvényen a társaság dél-pesti telephelyén 2020. január 20-án

Tovább olvasom

Marketing

Hónapról hónapra ötszázféle új tévéreklámot sugároztak az első félévben

Hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálták, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Havonta ötszáz, még nem látott tévéhirdetés kerül a nézők szeme elé, a teljes reklámmennyiségnek pedig több mint a felét továbbra is az újak teszik ki – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa e heti ülésén elfogadott, az idei első félévet vizsgáló tanulmányából, amelynek részleteiről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága közölte:

a hatóság hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálta, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Az újonnan közzétett reklámok a teljes reklámmennyiség több mint felét (55,6 százalék) tették ki, ami kevéssel meghaladta a tavalyi időszak eredményét (51,9 százalék).

A legtöbb (43 százalék) új reklámot az általános szórakoztató csatornákon (ilyen többek között a Viasat3, a Cool TV, a Comedy Central vagy az AXN) láthatták a nézők – írták.

A korábbi év azonos időszakával összevetve az új reklámokat továbbra is a kereskedelmi szektor dominálja (39,3 százalék kontra 41,6 százalék). A gyógyhatású készítmények (12,7 százalék), az élelmiszer (7,7 százalék), a szolgáltatás (4,4 százalék) és a szépségápolás (5,1 százalék) részesedése egyaránt felülmúlta a szabadidőszektorét (4,2 százalék), amely évek óta visszaszorulóban van – sorolták a közleményben.

A hangsúlyozottan hazai terméket, szolgáltatást népszerűsítő reklámszpotok aránya a tavalyi azonos időszakhoz képest számottevően (4,9 százalékról 6,4 százalékra) emelkedett – tették hozzá.

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették a Highlights of Hungary új nagyköveteit

Az ország legszeretnivalóbb, legizgalmasabb kezdeményezéseit és vállalkozásait díjazzák.

Közzétéve:

Borítókép: a Highlight of Hungary nagykövetei és csapata

A Highlights of Hungary-ra a nagykövetek kategóriák nélkül jelölik azokat a kiemelkedő magyar teljesítményeket, amelyek közül egy a közönség-, egy pedig a nagyköveti díjat kaphatja meg februárban – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

“Tavaly az előzetes várakozásainkat messze felülmúlta az egész évad iránti érdeklődés. A nagykövetek a maguk területén rendkívül eredményes szereplők, önazonosnak érzik a Highlights of Hungary célját, hogy népszerűsítsék az elismerés kultúráját”

– idézte a közlemény Oláh Zsanettet, a Highlights of Hungary ügyvezető igazgatóját.

Az idei nagykövetek között van Bagossy Norbert Fonogram-díjas zenész, énekes, a Bagossy Brothers Company alapítója; Trunk Tomi YouTuber, Z generáció szakértő; Nagy Viktor olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok magyar válogatott vízilabdázó kapus; Mádai Vivi televíziós műsorkészítő, a Mokka műsorvezetője; Trellay Levente, a 100sparks alapítója, a Telep és a Telep Galéria, valamint a Budapest Bägel alapítója; Gém Péter, a Dorko márka és a Dorko Vakvezető Kutyakiképző Központ alapítója; Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője; Margaret Ann Dowling, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Brand Irodájának vezetője; Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és felesége, Máthé Zsuzsa újságíró, a Szent István Intézet kommunikációs vezetője; valamint a Highlight of Hungary csapata.

A jelöltek listája januárban válik nyilvánossá, ezt követően februárban szavazhat a közönség. Ekkor dől el, hogy idén mely személyek, vállalkozások vagy társadalmi kezdeményezések kapják a Highlights of Hungary elismerést.

Októberben és novemberben a közönség is beleszólhat a jelöltállításba: a Highlights of Hungary Facebook-oldalán kommentben, valamint Instagram-oldalán is bárki felhívhatja a nagykövetek figyelmét a számukra fontos személyekre és vállalkozásokra.

A 2013-ban alapított, független Highlights of Hungary célja, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén évente elismerje és széles körben megismertesse a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket, valamint közösséget szervezzen azok alkotói és alakítói köré.

Tovább olvasom