Kövess minket!

Marketing

Nyílt levelet írt a MAKSZ-elnöke az Agency Toplistről

Aczél László a Republic Group kezdeményezéséről vont mérleget.

Érdeklődéssel figyeljük MAKSZ –os tagtársunk a Republic Group kisérletét, hogy egy új ügynökségi ranglistát hozzon létre Agency Toplist néven.

Mindezt azért, mert véleményük szerint az egyetlen meghatározó, a Kreatív szaklap és a MAKSZ által évente kiadott és auditált éves ügynökségi ranglista, az M+ lista, illetve az azokban szereplő versenyek nem transzparensek, nem a fair play szabályai alapján íródnak ki és értékelődnek, összeférhetetlenek és a pályázati anyagok védtelenül kerülhetnek ki minden jöttment kezébe.

Egész érdekes jelenség, hogy az összeférhetetlenséget hirdető ügynökségi csoport innovációs igazgatója levelezéséből mennek ki a sajtóközlemények, a Republic kollegái hívogatják MAKSZ-os tagtársainkat hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és a Republic PR-ese van megadva a sajtónak összekötőként. Tehát egy piaci alapokon működő ügynökség, amely nemzetközi fesztiválokon nevez, létrehoz egy saját listát, a saját szempontjai alapján, majd közhírré teszi. Mi ez ha nem az összeférhetetlenség maga?

A Toplistet életrehívó ügynökség rekord idő alatt létrehozott egy 60 fős tanácsadói testületet is, akik neve és kiléte– ellentétben a Pengén és Effien zsűrizőkkel, illetve a felügyelőbizottság tagjaival – egyáltalán nem köztudott. Nem lehet tudni mikor ültek össze, kikből áll ez a grémium, milyen jogon formálnak ítéletet hazai és nemzetközi versenyek felett és adják-e nyilvánosan is a nevüket az Agency Toplisthez? Azt sem lehet pontosan tudni milyen alapon auditálta a tisztelt “Életrehívó” és a 60 fős grémium a világ legrangosabb versenyeit hetek leforgása alatt? Milyen alapon mondják ki azt a sommás véleményt , hogy a világ legrangosabb kreatív versenyei között számontartott LIA nem operál az ő “Fair play” szabályaik alapján, vagy a CLIO fesztivál nem transzparens? Mégis mi alapján jutottak erre a következtetésre? Esetleg kiküldték a 60 fős grémiumot auditálni ezeket a versenyeket? Mi lenne ha esetleg tájékoztatnánk ezeket a versenyeket, hogy van egy magyar ügynökség, amely elkezdte őket auditálni ezen szempontok szerint?

Nézzük meg mégis mit kínál a Republic, az Agency Toplist életrehívója alternatívaként. A sajtóközlemény szerint gyakrolatilag ugyanazt a listát felállították mint az M+ Lista, ugyanavval a pontozással és súlyozással, de kivették belőle a hazai piac két meghatározó fesztiválját, az Arany Pengét és az Effiet, mint az új listának és szabályrendszerének nem megfelelő versenyeket. A két hazai verseny több ponton is elbukik a Republic és az általa vezetett 60 fős tanácsadó testület értékelésén.

Mivel az Agency Toplist gyakorlatilag majdnem minden pontban, súlyban, részletben kópiája az M+ Listának, immáron egyértelmű hogy nem is az M+ Listával van a Republicnak problémája, hanem a benne lévő két hazai versenyben találtak kivetnivalót. Minden más csupán körítés.

A MAKSZ-ot a Republic ügynökség évek óta számonkéri, és különböző kérdéseket tesz fel a versenyei transzparenciájával kapcsolatban. Folyamatosan abból a szempontból természetesen, hogy saját alkotásaik miért nem jutottak shortlistre, miért nem kaptak díjat. A Republic nézete szerint -, amelyet az Agency Toplist egyik meghatározó szempontjaként is hirdetnek- a transzparenciát a nyíltan publikált pontok és ponthatárok jelentik. A MAKSZ nem tud egyetlen olyan meghatározó külföldi kreatív fesztiválról ahol a pontok és ponthatárok ismertek lennének. Teljesen evidens hogy a zsűrizés, ezen belül a ponthatárok meghúzása és a díjak odaítélése egy meglehetősen szubjektiv műfaj és semmiképp nem publikus téma, amit utána az ügynökségek elé tár. Gondoljunk csak bele. A Cannes Lions nyilvánosságra hozná, hogy a Titanium díj idei ponthatára mondjuk 75 pont volt és a Goodby Silverstein & Partners lemaradt egy ponttal a Grand Prixről. Ennek oka az volt, hogy a belize-i vagy hondurasi zsűritag nem értékelte elég magasan a pályázatot. Ez elképzelhetetlen lenne. Így se a Pengén, se az Effien nem publikusak a ponthatárok, mint ahogy nem publikusak az M+ lista Kreatív által szerveztett versenyein és az összes külfödi versenyen sem.

A második fontos szempont az új listán a Fair play, ami a Republic értelmezésében azt jelenti, hogy egyenlő elbánásban részesülnek a zsűritagok, azonos a ponthatár, azonos feltételek mellett zsűriznek. A zsűrizés menete teljesen a fair play szabályainak megfelelően, zárt számítógépes rendszeren megy megadott pontértékek és ponthatárok szerint, amiből aztán átlagot von a rendszer. Ellenben, mint ahogy minden fesztivál esetében, a szervező fenntarthatja magának a jogot hogy az adott (nem publikus) éves ponthatárt fejebb vagy lejjebb húzza. Ennek a transzparenciáját szavatolja az Effie esetében egy hivatalos közjegyző, amely semmilyen más hazain versenynél nincsen, illetve a Penge esetén a világ legrangosabb kreatív ügynökségének, a Droga5-nak vezető kreatívigazgatója. Szintén elmondható, hogy semmilyen más hazai verseny nem rendelkezik ilyen pontozási, zsűrizési auditálási rendszerrel mint a Penge vagy az Effie. Sőt, a MAKSZ folyamatosan együttműködik a Kreatívval is a hazai versenyzés és versenyszabályzat fejlesztésében.

És végül az összeférhetetlenség, ami talán legjobban fáj az Agency Toplist életrehívóinak. Hogy a mindenkori MAKSZ elnök benne van az Effie felügyelőbizottságában és láthatja a közjegyző jelenlétében, hogy hol húzzák meg a ponthatárt. Beleszólása van a zsűri összetételébe, javasolhat meghatározó marketing szakembereket (mint mindenki más), és dönthet olyan fontos kérdésekben hogy ki legyen a zenei fellépő és milyen anyagból öntsék ki a díjakat adott évben. Hiába az egyeztetési szándék és megbeszélés a Republic csoporttal, hiába a közjegyző, hiába az ígéret hogy jövőre a KPMG(!) auditálja az Effiet. Mivel a Republic lemaradt a shortlistről idén, szükségét érezte annak hogy saját listát állítson.

Végezetül arra kérném a szakmát, az ügynökségeket és a megrendelőket, hogy egy irányba húzzunk, egy cél érdekében tegyünk erőfeszítéseket. Lássuk be, beláthatatlan következményekkel járna a szakmára nézve, ha minden csalódott ügynökség, egy versenyt követően saját követői bázisát mozgatva újabb és újabb listák összeállítását kezdeményezné. Ehelyett javítsuk együtt az M+ Listát, a versenyeket, a pontozást, a transzparenciát, auditáljunk ha kell. Ezeket a kezdeményezéseket vitassuk meg, folytassuk le a beszélgetést egymás közt ne a sajtó nyilvánossága előtt. Ne vegyük el egymás energiáját avval, hogy oktalanul gyanusítunk és rágalmazunk másokat.

Aczél László

MAKSZ Elnök

A Republic Group tegnapi, Agency Toplistről szóló közleményét itt tekinthetik meg.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom