Marketing
NMHH-bírságot kapott a Telekom
A szolgáltatáskorlátozással kapcsolatos gyakorlat nem felelt meg sem a jogszabályoknak, sem az általános szerződési feltételeknek. A bírság 160+2 millió forint.
A hivatalból indított általános hatósági felügyeleti eljárásban a Magyar Telekomnak a szolgáltatáskorlátozással kapcsolatos gyakorlatát a 2013. október 1. és 2013. december 31-e közötti időszakra, a vezetékes hírközlési szolgáltatások körében (vezetékes telefon, vezetékes internet-hozzáférés, analóg és digitális kábeltelevízió, IPTV és műholdas televízió) vizsgálta az NMHH. Az eljárás a cég saját adatszolgáltatásán alapult. Az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok egyértelműen úgy rendelkeznek, hogy a szolgáltatás korlátozásának csak előzetes értesítést követően abban az esetben van helye, ha az előfizető az abban szereplő tartozását az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos határidő alatt sem rendezi.
Az eljárásban a feltárt események és tények szerint a szolgáltató a vonatkozó jogszabályokat és a saját általános szerződési feltételeit is ismételten megsértette. Olyan előfizetőknél is alkalmazta a szolgáltatások korlátozását, akiknél a jogszabály által előírt értesítési kötelezettségének nem tett igazolhatóan eleget. Az előzetes felszólító leveleket ugyanis normál postai küldeményként küldte el, így sem azt nem tudta az eljárás során igazolni, hogy erre mikor került sor, sem pedig azt, hogy a levelek az előfizetőkhöz eljutottak-e és ha igen, milyen időpontban. Ugyancsak jogsértést követett el a szolgáltató azzal, hogy a díjtartozások megfizetésére nem biztosította a jogszabályban előírt 30 napos határidőt, mivel a 30 napot az erre vonatkozó felszólítás keltétől, nem pedig annak az előfizetőhöz való megérkezésétől számította, noha a jogszabály az utóbbit írja elő. Jogsértést követett el a szolgáltató továbbá azzal is, hogy a szolgáltatást abban az esetben is korlátozta, ha az előfizető az eredeti tartozását megfizette, de a folyószámláján később keletkezett lejárt tartozás szerepelt.
A vizsgálatban nem egyedi esetekről, hanem a szolgáltató általánosan, hosszú idő óta követett gyakorlatáról van szó, és a szolgáltató a vezetékes elektronikus hírközlési szolgáltatások hazai piacának legnagyobb, több millió előfizetőt kiszolgáló szereplője. A szolgáltató a vizsgált időszakban a helyhez kötött telefon-, a helyhez kötött internet hozzáférési, valamint a vezetékes, műholdas és IP-alapú műsorterjesztési szolgáltatásokat 72 300 esetben korlátozta díjtartozás miatt, és ugyanebben az időszakban 32 087 előfizetőnek számított fel visszakapcsolási díjat.
A Magyar Telekom szolgáltatáskorlátozással összefüggő gyakorlatát a jelen vizsgálatig korábban már 23 alkalommal vizsgálta a hatóság. Ezek közül 12 alkalommal felszólította és kötelezte a céget az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok és az általános szerződési feltételek szerinti megfelelő szolgáltatásnyújtásra, ezeken felül pedig további 11 alkalommal összesen 23 millió forint értékben pénzbírságot is kiszabott.
Az NMHH a szolgáltatót 160 millió forint bírsággal sújtotta az elektronikus hírközlési szolgáltatások korlátozására irányadó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok és általános szerződési feltételek megsértése miatt. Mivel a jogsértéseket nem első ízben állapította meg a hatóság, a szolgáltató vezérigazgatóját – akinek felelősségi körébe tartozik a jogkövető magatartás biztosítása – ezen felül további 2 millió forintra bírságolta. A kiszabott szolgáltatói bírság a kiszabható bírság kevesebb mint egyötöde.
A hatóság emellett kötelezte a szolgáltatót a feltárt jogsértések megszüntetésére, valamint a jogszerű állapot helyreállítását célzó intézkedési terv készítésére és végrehajtására. A Magyar Telekom az eljárás alatt együttműködő volt, és már időközben igyekezett a beazonosított problémákra megoldást találni. Ez feladata is lesz az intézkedési terv szerint, melynek betartását az NMHH hivatalból ellenőrzi majd.
Az elsőfokú döntés még nem jogerős, azzal szemben a szolgáltató a hatóság elnökéhez fellebbezéssel élhet, mely a pénzbírság megfizetését késlelteti.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.