Marketing
Nincsenek felkészülve a vállalatok az EU új adatvédelmi rendeletére
Annak ellenére, hogy az elmúlt évben az Európai Unió új adatvédelmi rendeletével érintett vállalatok csaknem fele kapott az ügyfeleitől adattörlési kérelmeket, 41 százalékuk még nem alakította ki a megfelelő törlési és dokumentációs eljárásokat. Számukra a mulasztás akár 20 millió euróba is kerülhet a moratórium lejárta után.
Több mint 500 globális vállalat IT menedzserének megkérdezése alapján a Blancco Technology Group arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unió új adatvédelmi rendeletében (EU GDPR) megfogalmazott követelményeknek még sok vállalkozás nem felel meg. A kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy az érintett vállalkozásoknál hiányoznak a felejtés jogának (right to be forgotten) biztosításához szükséges eljárások, az adattörlési tevékenység nincs dokumentálva, és nem áll rendelkezésre a szükséges technológia sem.
A felmérésben 511 vállalat IT vezetője vett részt az Egyesült Királyságban, Németországban és további fél tucat országban. A kutatás a szervezetek 41 százaléka esetében tárt fel hiányosságokat.
„Mivel az EU GDPR megvitatása már 4 éve zajlik az unió különböző testületeiben, sokan arra számítottak, hogy a rendelet hatályba lépése kitolódik vagy soha nem fog bekövetkezni. De a tervezet most valósággá válik, és amint az Európai Tanács ratifikálja az új szabályozást, minden nemzetközi és magyar vállalkozásnak szembe kell néznie azzal, hogyan tud majd megfelelni a követelményeinek” – emeli ki a felmérés eredményei kapcsán Ormós Zoltán szakjogász.
A felmérés eredményei szerint az új európai adatvédelmi rendeletet az informatikai vezetők 48 százaléka ismeri. 40 százalékuk úgy gondolja, hogy már valamennyire felkészült a követelmények teljesítésére, de 16 százalékuk még nem talált eljárást az adatok megfelelő törlésére. 9 százalékuk bizonytalan abban, hogy a folyamatnak hogyan kezdjen neki, 15 százalékuk pedig egyáltalán nem tudja, hogy bármilyen szinten megfelel-e a rendelkezéseknek.
– mondja Petrányi-Széll András, a Blancco magyarországi kommunikációs vezetője.
A dokumentálás hiánya vagy az ügyféladatok olyan elavult módszerekkel történő megsemmisítése, mint egy merevlemez átfúrása, növeli az esélyét annak, hogy a vállalkozás vagy szervezet nem felel meg a GDPR követelményeinek. A felkészülést azonban el kell kezdeni, mert a moratórium 2018-ban lejár, onnantól pedig akár 20 millió eurós bírságot is kiszabhatnak a hatóságok.
A felkészülés időigényét a Blancco felmérésében részt vett IT menedzserek 60 százaléka legalább egyévnyire becsüli, 25 százalékuk pedig megbecsülni sem tudta, hogy mennyi idő alatt tudja kialakítani a szükséges folyamatokat és beszerezni a megfelelő technológiát.
A követelmények teljesítéséhez szükséges kellékek listáját 48 százalékkal a minősített adattörlési megoldások (szoftveres és hardveres eszközök) vezetik, ezt a titkosítás (26%), majd a vírusvédelem (10%) követi. A Blancco 12 lépéses akciótervvel segíti az új adatvédelmi rendelet követelményeire történő felkészülést, mely a cég weboldaláról ingyenesen letölthető.
A Blancco teljes tanulmánya a cikk alatt tölthető le.
Az EU GDPR fő rendelkezései
Az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének hatálya kiterjed minden olyan kis-, közepes és nagyvállalatra, valamint közigazgatási szervezetre, mely az unión belül adatokat kezel vagy dolgoz fel, valamint azokra a nem európai szervezetekre és vállalatokra is, melyek uniós állampolgárok adatait kezelik vagy dolgozzák fel. A rendelet szerint személyes adat minden olyan adat, amely egy személy privát, szakmai vagy közösségi életére vonatkozik. Így személyes adat a név, egy fotó, e-mail cím, bankszámlaszám, postai cím, egy közösségi profil linkje, egy orvosi információ, de még a számítógép IP címe is.
Az adatvédelmi felelős feladata, hogy rendszeresen és szisztematikusan monitorozza a rendelet hatálya alá eső adatok kezelését, gondoskodjon a szabályozás betartásáról, és olyan munkafolyamatokat dolgozzon ki, melyek nem sértik az adatvédelmi irányelveket.
Minden adatvédelmi incidenst kötelező lesz a megfelelő hatóságok felé jelenteni, beleértve a hackertámadásokat, de az olyan egyszerű eseteket is, amikor a volt marketinges magával viszi a cég hírlevél-adatbázisát vagy elveszett egy ügyféladatokat tartalmazó céges laptop.
A kiszabható büntetés maximuma 20 millió euró vagy a világszintű éves forgalom 4 százaléka közül a nagyobbik összeg. Így ha például egy magánklinika úgy selejtezi le a számítógépeit, hogy azokról nem törli a betegadatokat, vagy egy középvállalat úgy ad le javításra egy okostelefont, hogy arról a telefont használó munkatárs családi fotói kikerülnek, akkor rendkívül jelentős büntetésre számíthat.
Az új adatvédelmi rendelet végül előírja, hogy minden személynek joga van ahhoz, hogy egy rendszerből adatait átvigye egy másik elektronikus rendszerbe, és ebben az adatok kezelője nem akadályozhatja meg. Az adatok kezelőjének ráadásul általánosan használt elektronikus formában, strukturáltan kell átadnia az adatokat, hogy azok a következő adatkezelő által könnyen hasznosíthatóak legyenek. Ilyen lehet például egy biztosítási adat: ha valaki 10 éven keresztül baleset nélkül vezette gépjárművét, akkor a biztosítónak át kell adnia az új biztosító számára az adatokat annak érdekében, hogy a sofőr az új társaságnál is megkaphassa a bónuszokat.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.