Kövess minket!

Marketing

Nielsen: Így alakultak a tévénézési szokások 2020 első negyedében

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2020 első negyedévében naponta átlagosan 5 óra 09 percet
töltöttünk a tévékészülékek előtt.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 2019 első negyedéhez képest 9 perccel, míg 2018 első negyedéhez képest 3 perccel volt több. A növekményt elsősorban az 50 év alattiak generálták: a 4-17 évesek 19 perccel több időt töltöttek a képernyők előtt, mint 2019 első három hónapjában, és bár a 18-49 évesek 14 perccel tévéztek többet, mint egy évvel korábban, 2018 első negyedéhez képest csupán 2 perccel nőtt a tévénézési idejük. Az 50 év felettiek egyébként is magas tévénézési ideje 2019-hez képest 2 perccel, 2018-hoz képest 1 perccel nőtt.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020 első három hónapja során a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 52 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek, akik átlagosan 7 óra 38 percet – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 27 perc volt, ami 37 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladja meg a teljes népesség átlagát.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,5%-át, átlagosan 4,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2020 első negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 1,9%-ot tett hozzá, de nem sokkal maradnak el tőlük a 4-17 éves fiatalok sem, amik a tévénézésre fordított idejük 1,6%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.

Immár egy éve – 2019 áprilisától – a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. Az első negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 4 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz. Az 50 év alatti korcsoportokban, valamint a nők körében volt a legjelentősebb vendégnézés: 7-7 percet tettek hozzá az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejéhez.

A napi átlagos tévénézési idő felét – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db a vizsgált 103 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú csatornák is együttesen naponta átlagosan közel 5,4 millió nézőt értek el, akik több mint 3 és fél órát el is töltöttek ott. Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2,2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan több mint másfél órát töltött el velük, akárcsak a filmcsatornákkal, melyek a tévénézési idő 10,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el. A hírcsatornák 7,8%-os részesedést mondhattak magukénak, amely enyhén magasabb az egy évvel korábban mért közönségarányukhoz képest. A napi átlagos elérésük 2,5 millió volt, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 24 percet el is töltött ott.

A DVD/videó/videójáték kategória, amely 4,5%-ról 5,9%-ra növelte részesedését 2019 első negyedéhez képest, és naponta átlagosan 1,4 millió főt ért el, ami 300 ezerrel több, mint egy évvel korábban, és egy elért néző átlagosan 1 óra 51 percet töltött el a nézésével. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egynegyedén osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport: az ismeretterjesztő- (6,5%) és életmód csatornák (3,1%), a gyerekcsatornák (6,5%), zenecsatornák (1,7%), a sportcsatornák (6,4%) és az egyéb csatornák (külföldi, azonosítatlan csat., egyéb képernyőhasználat – 4,6%).

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,5%-os volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból magasabb arányt – 13,7%-ot képviselt.

A többségében sorozatokat tartalmazó „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,4%-ban részesedtek a sugárzási időből, és a tévénézési időből is szinte pontosan ugyanilyen arányt képviseltek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3,1%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 11%-ot – töltöttünk el velük. Ez enyhén magasabb a szokásos trendhez képest, ami feltehetően a márciusban kialakult vírushelyzetnek (is) köszönhető. A nézők tehát továbbra is aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen követik a napi eseményeket, fejleményeket a tévén keresztül.

Bár a sportműsorok a sugárzási időből 7,3%-ban részesedtek, a műsorfogyasztásból csak fele ekkora arányt képviseltek. Ennek oka egyfelől, hogy nem voltak jelentősebb sportesemények az év első negyedében, másfelől pedig a koronavírus miatt számos esemény lemondásra került, és helyüket ismétlések töltötték ki.

Az ismeretterjesztő műsorok esetében a műsoridőből való részesedés közel 10% volt, de ahogy a sportműsorok esetében, itt is fele akkora volt a fogyasztási arány (5%).

A kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat is tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét, és a tévénézési idő ötödét tette ki. Ez pedig nagyságrendileg megfelel annak az időmennyiségnek, amit hírekre és szórakoztató műsorokra együttesen fordítottunk.

Tovább nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik, és ez a trend továbbra sem állt meg. 2020. januármárcius között naponta átlagosan 37 704 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 2 861 db reklámfilmmel több 2019 első negyedévéhez képest, és 8 741 db reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2018-ban 67, 2019-ben 70-71, 2020-ban pedig 73-76 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

A reklámfilmek naponta átlagosan 6 144 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 36 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 36,3 perc volt 2020 első negyedévében, ami fél perces növekményt jelent 2019 azonos időszakához képest. Nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: 2018 első negyedévében egy elért néző 120 db, egy évvel később már 133 db, idén pedig 135 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon. Egy reklámfilm átlagosan 0,25 GRP-t ért el az idei első negyedév során, míg egy évvel korábban az egy reklámfilmre jutó GRP értéke 0,26, két évvel korábban pedig 0,29 volt.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal az édességeké a főszerep: az első és második helyre a „szeletes csokoládé” és a „fogkrém” kerültek, a harmadik helyen pedig a „bonbon” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom