Marketing
Nielsen: Így alakultak a tévénézési szokások 2020 első negyedében
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2020 első negyedévében naponta átlagosan 5 óra 09 percet
töltöttünk a tévékészülékek előtt.
A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 2019 első negyedéhez képest 9 perccel, míg 2018 első negyedéhez képest 3 perccel volt több. A növekményt elsősorban az 50 év alattiak generálták: a 4-17 évesek 19 perccel több időt töltöttek a képernyők előtt, mint 2019 első három hónapjában, és bár a 18-49 évesek 14 perccel tévéztek többet, mint egy évvel korábban, 2018 első negyedéhez képest csupán 2 perccel nőtt a tévénézési idejük. Az 50 év felettiek egyébként is magas tévénézési ideje 2019-hez képest 2 perccel, 2018-hoz képest 1 perccel nőtt.
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020 első három hónapja során a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 52 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek, akik átlagosan 7 óra 38 percet – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 27 perc volt, ami 37 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladja meg a teljes népesség átlagát.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,5%-át, átlagosan 4,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2020 első negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 1,9%-ot tett hozzá, de nem sokkal maradnak el tőlük a 4-17 éves fiatalok sem, amik a tévénézésre fordított idejük 1,6%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.
Immár egy éve – 2019 áprilisától – a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. Az első negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 4 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz. Az 50 év alatti korcsoportokban, valamint a nők körében volt a legjelentősebb vendégnézés: 7-7 percet tettek hozzá az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejéhez.
A napi átlagos tévénézési idő felét – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db a vizsgált 103 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú csatornák is együttesen naponta átlagosan közel 5,4 millió nézőt értek el, akik több mint 3 és fél órát el is töltöttek ott. Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2,2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan több mint másfél órát töltött el velük, akárcsak a filmcsatornákkal, melyek a tévénézési idő 10,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el. A hírcsatornák 7,8%-os részesedést mondhattak magukénak, amely enyhén magasabb az egy évvel korábban mért közönségarányukhoz képest. A napi átlagos elérésük 2,5 millió volt, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 24 percet el is töltött ott.
A DVD/videó/videójáték kategória, amely 4,5%-ról 5,9%-ra növelte részesedését 2019 első negyedéhez képest, és naponta átlagosan 1,4 millió főt ért el, ami 300 ezerrel több, mint egy évvel korábban, és egy elért néző átlagosan 1 óra 51 percet töltött el a nézésével. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egynegyedén osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport: az ismeretterjesztő- (6,5%) és életmód csatornák (3,1%), a gyerekcsatornák (6,5%), zenecsatornák (1,7%), a sportcsatornák (6,4%) és az egyéb csatornák (külföldi, azonosítatlan csat., egyéb képernyőhasználat – 4,6%).
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,5%-os volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból magasabb arányt – 13,7%-ot képviselt.
A többségében sorozatokat tartalmazó „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,4%-ban részesedtek a sugárzási időből, és a tévénézési időből is szinte pontosan ugyanilyen arányt képviseltek.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3,1%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 11%-ot – töltöttünk el velük. Ez enyhén magasabb a szokásos trendhez képest, ami feltehetően a márciusban kialakult vírushelyzetnek (is) köszönhető. A nézők tehát továbbra is aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen követik a napi eseményeket, fejleményeket a tévén keresztül.
Bár a sportműsorok a sugárzási időből 7,3%-ban részesedtek, a műsorfogyasztásból csak fele ekkora arányt képviseltek. Ennek oka egyfelől, hogy nem voltak jelentősebb sportesemények az év első negyedében, másfelől pedig a koronavírus miatt számos esemény lemondásra került, és helyüket ismétlések töltötték ki.
Az ismeretterjesztő műsorok esetében a műsoridőből való részesedés közel 10% volt, de ahogy a sportműsorok esetében, itt is fele akkora volt a fogyasztási arány (5%).
A kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat is tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét, és a tévénézési idő ötödét tette ki. Ez pedig nagyságrendileg megfelel annak az időmennyiségnek, amit hírekre és szórakoztató műsorokra együttesen fordítottunk.
Tovább nőtt a sugárzott reklámok száma
A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik, és ez a trend továbbra sem állt meg. 2020. januármárcius között naponta átlagosan 37 704 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 2 861 db reklámfilmmel több 2019 első negyedévéhez képest, és 8 741 db reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2018-ban 67, 2019-ben 70-71, 2020-ban pedig 73-76 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.
A reklámfilmek naponta átlagosan 6 144 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 36 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 36,3 perc volt 2020 első negyedévében, ami fél perces növekményt jelent 2019 azonos időszakához képest. Nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: 2018 első negyedévében egy elért néző 120 db, egy évvel később már 133 db, idén pedig 135 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon. Egy reklámfilm átlagosan 0,25 GRP-t ért el az idei első negyedév során, míg egy évvel korábban az egy reklámfilmre jutó GRP értéke 0,26, két évvel korábban pedig 0,29 volt.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal az édességeké a főszerep: az első és második helyre a „szeletes csokoládé” és a „fogkrém” kerültek, a harmadik helyen pedig a „bonbon” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
Marketing
A világ legjobb eseményei között a Lounge Group – Visual Europe rendezvényei
Öt dobogós díjat nyertek el a világ legsikeresebb kommunikációs ügynökségeit és rendezvényszervező, illetve rendezvénytechnikai cégeit rangsoroló Eventex Awards döntőjében a Lounge Group – Visual Europe eseményei.
Egy arany, egy ezüst és három bronz – díjesőt hozott a világ egyik legrangosabb rendezvényipari és élménymarketing versenye, a Lounge Group – Visual Europe számára. Az Eventex Awards díjait idén 13. alkalommal ítélték oda a nemzetközi versenyzők legjobbjainak. Az idei évben rekord számú 761 nevezés érkezett a világ 49 országából, bemutatva a legjobb gyakorlatokat, a legeredetibb ötleteket és az iparág legjobb innovációit.
A Lounge Group – Visual Europe három rendezvénnyel pályázott, amelyek mindegyike díjat is hozott, így összesen öt kategóriában állhatott virtuális dobogóra az ügynökség és a technikai szolgáltató csapata.
Bronz díjat nyert el az MVM Future Talks 2022 tudományos élő online talk show az Audiovizuális eszközök használata (Use of Audiovisual) kategóriában, illetve az MVM Zenergia nagyszabású komolyzenei koncert Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás (CSR), és Adománygyűjtés (Fundraising) kategóriákban.
Ezüst díjjal jutalmazták a 2022-es Szent István napi rendezvénysorozat az Ünnepség (Celebration Event) kategóriában.
A legmagasabb, arany díjjal ismerték el a Szent István napi, augusztus 20-ai záróceremóniát és tűzijátékot a Ceremónia (Ceremony) kategóriában.
A világ alapvetően már visszatért a járvány előtti életbe, így nem meglepő, hogy erőteljes bővülést tapasztalunk a kreatív és innovatív rendezvények és az élmény alapú marketing megoldások területén
– összegezte a verseny tapasztalatait Ovanes Ovanessian, az Eventex Awards társalapítója.
Marketing
Marketing Trendbook – hiánypótló kezdeményezés a Magyar Marketing Szövetségtől
Átfogó ágazati kiadvány készül, amely bemutatja a marketing szerepeit, az üzleti, társadalmi és környezeti kihívásokra reflektáló trendeket, valamint erősíti a marketing reputációját és a szakmai identitást.
Hiánypótló kezdeményezést indít útjára Marketing Trendbook címmel a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ). A vezető hazai marketinges és kommunikációs döntéshozók által szerkesztett hibrid kiadványban több, mint száz hazai szakember írja meg, hogy mit jelent manapság a marketingszemléletű döntéshozatal, hogyan tud egy üzleti szereplő a társadalom és a környezet szempontjából is hasznos döntéseket hozni, valamint hogy milyen globális és lokális trendeket, tendenciákat kell figyelembe venni, és azokra milyen jó és működő gyakorlatokkal, eszközökkel és megoldásokkal lehet eredményesen válaszolni.
– Az MMSZ a mögötte álló évtizedek alatt megmutatta, hogy elkötelezetten hisz a marketing értékteremtő szerepének hirdetésén túl annak aktív formálásában is. A szövetség első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing megítélését is egyre magasabb szintre helyezze, hiszen a marketing üzleti eredményességet támogató ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon – mondja Hinora Ferenc, a szövetség elnöke. Ezt a célt szolgálják a szövetség által működtetett platformok is, amelyeket idén új elemmel bővít a szervezet.
– Marketing Trendbook néven hiánypótló, átfogó ágazati kiadványt jelentetünk meg, amely részletesen bemutatja a marketing szerepeit, az üzleti, társadalmi és környezeti kihívásokra reflektáló jövőtálló trendeket, valamint erősíti a marketing reputációját és a szakmai identitásunkat is
– emeli ki a szervezet első számú vezetője.
Az MMSZ gondozásában megvalósuló Marketing Trendbookot 2023. szeptember 14-én a Marketing Summit Hungary konferencián mutatják be a Várkert Bazárban.
A kiadvány ötletgazdája és projektvezetője Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója, az MMSZ elnökségi tagja, aki a PR Trendriport projektvezetője is volt.
– Régóta várja a hazai marketingszakma, hogy létrejöjjön ez a kiadvány, amelyre kicsit mindannyian büszkék lehetünk. A számos kolléga közreműködésévél létrejövő átfogó alkotás számomra nem más, mint annak bizonyítéka, hogy a hazai szakma nemzetközileg is az élen teljesít
– emeli ki Bánhegyi Zsófia. A Marketing Trendbook ugyanakkor nemcsak egy nyomtatott kiadvány és online elérhető szakmai tudástár, hanem a hazai marketingszakma identitás- és közösségépítő fóruma is lesz egyben.
– Imádok részt venni olyan kezdeményezésekben, amelyek egy szakmai közösséget építenek, fejlesztenek. A Marketing Trendbook nekem leginkább erről szól: a magyar marketinges szakma legjobbjai osztják meg tudásukat, hogy együtt még jobbak legyünk! – hangsúlyozza Román Balázs, a Kreatív volt felelős szerkesztője, a Marketing Trendbook főszerkesztője.
A tartalmat vezető hazai marketinges döntéshozók társszerkesztik, akik között megtalálható Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Hampuk Richárd (Betone Network), Harcsa Beáta (Bonafarm), Hidvégi Krisztina (New Land), Juhász Péter Tibor (Vodafone), Katona Norbert (MMSZ, Neumann János Egyetem), Klenovszki János (NRC), Kovács András Péter (Telekom), Kölcsei Gergely (Tomorrow), Márton Kata (Praktiker), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Németh Flóra (Telekom), Bujáki Zsolt (Porsche Hungária), Pellion Ágnes (Ernst and Young), Salem Dániel (Heineken), Steigervald Krisztián (SteiGen), Tőrös Balázs (bazska.hu), van der Wildt Nikolett (Szentkirályi Magyarország), valamint Varga G. Gábor (Uniomedia) is.
Az exkluzív kiadványban több mint száz marketingszakember szólal majd meg, annak érdekében. hogy minél több tudást és tapasztalatot oszthasson meg a szövetség a hazai és nemzetközi szakmai közösséggel
olyan témákban, mint például a fenntarthatóság, a változó trendek között történő növekedés, a marketingvezetői szerepkör átalakulása, az adatvezérelt marketing, az omnichannel értékesítés és marketing, saját média és tartalommarketing, új média és hirdetési trendek, B2B marketing vagy éppen a munkáltatói márkaépítés.
– Nem kérdés, hogy soha nem volt annyira fontos a marketingszemléletű cégvezetés és üzleti gondolkodás, mint ebben a szédületes gyorsasággal változó világban. A Marketing Trendbook aktuális szakmai kérdésekre, dilemmákra fogalmaz meg stratégiai, elgondolkodtató és egészen praktikus, a napi munkába illeszthető válaszokat, így az egyfajta exkluzív tudástárként is felfogható, amely minőségi és előremutató szakmai tartalmait számos platformunkon keresztül minél többekhez eljuttatunk majd, szakmán belül és kívül egyaránt. Úgy gondoljuk, hogy ez a kezdeményezés is jól szolgálja edukációs és szemléletformálási céljainkat is, ezért bátran ösztönzök arra mindenkit, hogy kapcsolódjon ehhez a szakmai projektünkhöz is – emeli ki a Hinora Ferenc, a szövetség elnöke.
Marketing
Nominálisan is csökkenhet idén a média- és kommunikációs piac költése
A kommunikációs szakma 2023-ban ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül, mint 2022-ben.
A magyar média- és kommunikációs piac nominálisan 3 százalékkal csökkenhet, ezzel 553 milliárd forintot érhet el 2023-ban, ezen belül a médiapiaci költések 1,4 százalékkal növekedhetnek, míg a marketingkommunikációs költések összege 8,5 százalékkal eshet a legfrissebb MRSZ Barométer szerint, amelynek megállapításairól a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) pénteken tájékoztatta az MTI-t.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Scores Group kutatóintézet ötödik MRSZ Barométer felmérése szerint a kommunikációs iparág vállalatvezetői körében az év elejére 17 százalékra nőtt a visszaesésre számítók aránya az előző évi 6 százalékról, és a cégvezetők 40 százaléka vár növekedést. A megkérdezettek 30 százaléka számít árbevételének növekedésére saját cégében, az előző évi 54 százalék után.
A cégek 45 százaléka számít a munkaerőpiaci helyzet javulására, de a pesszimista kilátások aránya még így is 50 százalék.
A felmérés szerint a kommunikációs szakma 2023-ban ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül, mint 2022-ben.
A megkérdezett vállalatok jellemzően az elhalasztott fejlesztésekkel (36 százalék) és beruházásokkal (33 százalék), valamint a szakmai konferenciákon, rendezvényeken történő részvétel korlátozásával (29 százalék) igyekeztek faragni a növekvő költségeikből, és egyre többen váltanak kisebb energiaigényű irodára (16 százalék).
A negatív hatások mérséklésében a megkérdezettek 30 százaléka tervez létszámstopot, és minden negyedik cég dönt a fizetésemelés elhalasztása vagy a bérek befagyasztása mellett. A szabadúszók elbocsátásával és a szakmai képzések elhalasztásával a megkérdezettek 15-15 százaléka élt.
A felmérést kitöltők 12 százalékát nagymértékben, 56 százalékát közepesen vagy kissé érintette a kata adónem 2022-es év közbeni kivezetése.
A médiatorta arányai hasonlók a tavalyiéhoz
Az MRSZ éves felmérésből kiderült, hogy az idén 321 milliárd forint értékű “médiatorta szeleteinek” sorrendjében nem várható változás, az arányok is hasonlítanak az előző évihez. A digitális reklámköltések – amelyek idén 25 százalékkal növekedhetnek és értékben megközelíthetik a televíziós szegmensét – a lokális médiában koncentrálódhatnak, szemben a globális reklámköltéssel, amelynek növekedési mértéke 2023-ban 2,7 százalékra lassulhat idén az előző évi 5,5 százalékos növekedési ütemről.
2023-ban a lokális digitális reklámköltések a 2022-es 55,1 milliárd forintról 69 milliárd forintra nőhetnek az idén, a globális platformokon elköltött reklámköltések értéke ugyanebben az időszakban 107,4 milliárdról 110,3 milliárd forintra emelkedhetnek.
A marketingkommunikációs költések az idén 8,5 százalékkal, 233,4 milliárd forintra csökkenhetnek, amely megfelel a 2021. évi szintnek. Az infláció miatt a visszaesés reálértéken elérheti a 20-25 százalékot – derül ki a felmérésből.