Kövess minket!

Marketing

Nemzetközi piacralépési lehetőséghez jutnak magyar tudományos technológiai vállalkozások

Magyar deep tech startupok jelentkezését is várja a párizsi Hello Tomorrow Global Challenge.

Tavaly összesen közel 18 milliárd dollárnyi (5310 milliárd forintnyi) magánbefektetés áramlott világszinten a tudományos technológiai, más szóval deep tech vállalkozásokba. A hosszas és költséges tudományos kutatáson és fejlesztésen alapuló, legtöbb esetben kimagasló társadalmi hatással bíró termékek és szolgáltatások iránt tehát egyre nagyobb az érdeklődés a globális piacok részéről. A Hello Tomorrow nevű non-profit szervezet magyar deep tech vállalkozásokat is nemzetközi piacra segítene, Global Challenge nevű programjukra 2019. szeptember 13-ig lehet jelentkezni.

A deep tech az új tech – mondhatnánk, hiszen az utóbbi néhány évben egyre inkább felértékelődnek azok az innovatív vállalkozások, melyek mögött jelentős tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység áll. A nemzetközi piacok érdeklődésének élénkülését jól jelzi, hogy 2014 óta éves szinten átlagban több, mint 20%-kal nő a deep tech startupokba áramló magánbefektetések volumene, melynek összértéke tavaly már megközelítette a 18 milliárd dollárt (5310 milliárd forintot).

A világ legsúlyosabb környezetvédelmi, ipari és társadalmi kihívásaira keresik a választ

A Hello Tomorrow nevű nemzetközi non-profit szervezetet üzleti háttérrel rendelkező kutatók alapították 2011-ben Franciaországban. A szervezet célja, hogy megfelelő eszközökkel vértezze fel a vállalkozó szellemű innovátorokat és összekapcsolja őket az állami döntéshozókkal, inkubátorokkal, nagyvállalatokkal, befektetőkkel és véleményvezérekkel a 21. század legnagyobb kihívásaira megoldást nyújtó tudományos projektek globális piacra vezetésének érdekében.

„A Hello Tomorrow jelenleg 8 országban, köztük hazánkban is közvetlen képviselettel rendelkezik, azonban kapcsolati rendszerünk több, mint 110 országra terjed ki. 200 neves egyetemi és inkubátor partnerünk bevonásával minden évben közel 5000 tudományos projektet toborzunk a globális deep tech startup versenyünkre” – hívta fel a figyelmet Dr. Csatári István a Hello Tomorrow Hungary vezetője.

A startup versenyre való jelentkezésre szeptember 13-ig magyar deep tech startupoknak is lehetősége van. 2018-ban két magyar innovatív vállalkozás, az AerinX és a TurbineAi világszinten 4.500 pályázóból jutott be kategóriájuk legjobb hat startupja közé a párizsi fináléban.

A Hello Tomorrow Hungary az alábbi 14 tudományos kategóriában várja a magyar startup projektek jelentkezését: mesterséges intelligencia, légiipar, kiberbiztonság és kommunikáció, egészségipar és orvosi eszközök, gyógyszerkutatás, energia, környezet, élelmiszer és mezőgazdaság, ipar 4.0, ipari biotechnológia, orvosi biotechnológia, mobilitás, okos városok, űrkutatás.

Eddig összesen 300 millió dollárnyi befektetés a Hello Tomorrow startupoknak

A Hello Tomorrow Global Challenge elmúlt öt évének győztesei, illetve a szervezet alumni hálózatába tartozó startupok közül további több mint 20 eddig összesen 300 millió dollárnyi (88,5 milliárd forintnyi) tőkebefektetésben részesültek.

A deep tech startup versenynek is helyt adó Hello Tomorrow Global Summit csúcstalálkozó 2020. március 12-13-án kerül megrendezésre Párizsban. A nagyszabású eseményen a szervezők 1.100 nagyvállalati vezető, 1.000 deep tech vállalkozás alapító, közel 1.000 kutató és tudományos innovátor, 250 vezető befektető, illetve 150 nemzetközi újságíró részvételére számítanak.

„Hiszünk abban, hogy a magyarországi egyetemek és kutatóintézetek laboratóriumaiban ott rejtőznek azok a technológiák, amelyek globális piaci bevezetésével emberek millióinak jövőjét tehetjük szebbé. A Hello Tomorrow Hungary célja, hogy felkarolja a magyar tudományos technológiai vállalkozásokat. Deep tech ökoszisztémát építünk, melyhez keressük az együttműködő partnereket mind a nagyvállalati, mind a non-profit, mind a felsőoktatási szférából” – tette hozzá Dr. Csatári István.

A Hello Tomorrow Global Summit partnerei között olyan vezető nemzetközi nagyvállalatokat találunk, mint a BNP Paribas, a Boston Consulting Group, a L’Oréal, a Bayer, vagy az Air France-KLM.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom