Kövess minket!

Marketing

Nem mindenki véleményvezér, aki annak látszik

Kísérlettel igazolták, hogy a markáns vélemény és a sok követő még nem tesz mindenkit véleményvezérré.

Fülöp Zoli, a Hírnévügynökséget vezető PR-szakember a Marketing Szuperkonferencián ismertette a Growww Digitallal és a BeSocial-lel közös, a MentorFM platformon futtatott véleményvezér-kutatásuk eredményeit. (Ezzel párhuzamosan a Media Hungary-n Dunder Krisztián prezentálta ugyanezt.)

A kísérlet célja az volt, hogy az információk terjedését modellezzék az interneten. 100 – előzetesen pontozással értékelt – véleményvezért kerestek meg közvetlenül, és egy szándékoltan nem túl izgalmas tartalom megosztására kérték őket. Közülük 53-an küldték ki az anyagot. A kísérlet egy hétig tartott, majd egy napon a terjedéssel megegyező súlyú Facebook PPC-kampányt futtattak kontrollként.

Az eredményekből gráfokat képeztek. 521 elsődleges megosztót találtak, és az információ összesen 7 szint mélységig jutott a hálózaton. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy kevés valódi véleményvezért találtak, viszont jelentős a long tail effektus: sokan vannak, akik néhány fős kapcsolati hálóval rendelkeznek. Az előadó szavai szerint nem mindenki véleményvezér, aki annak látszik. Egy jól felépített személyes márka, néhány ügyesen használt közösségi platform ezt az érzetet keltheti, miközben a valódi befolyás hiányát elfedi.

Azt eddig is tudtuk, hogy a hiteles és markáns véleményt megfogalmazók befolyása nagyobb, de most az is kiderült, hogy a nagy terjedést mutató véleményvezérek a saját körükön kívül más csoportokkal is összeköttetésben állnak. Ezen kívül sokat segített, ha az adott ember személyes hangjára szabta és a rá legjellemzőbb felületen osztotta meg az információt – a Facebook mellett kiemelkedő volt a LinkedIn, de – saját hazai súlyához mérten – még a Twitter szerepe is.

A PPC-kampány elérésben hasonló eredményeket mutatott, mint a véleményvezéreken keresztüli kommunikáció, viszont nagyságrenddel kevesebb kapcsolatot és látogatást generált. A kísérlet eredményeit termékfejlesztések, -bevezetések, kampányok során vagy kríziskommunikációban lehet majd hasznosítani.

A Marketing Szuperkonferencián szerzett tapasztalatainkról részletesen a Márkamonitoron írtunk.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom